Zöldborsós-tarjás tészta- Mamihami módra

Rendszeres olvasója és rajongója vagyok Anyamama: Mamihami oldalainak. A klassz receptjein kívül leginkább a soraiból, képeiből áradó harmónia nyűgőz le. Péntek délután, munka után hazaérve, szokás szerint- leeresztésként- megnéztem a nap gasztroblog-termését. Amikor megláttam anyamama aznapi postját, éreztem, menthetetlenül elvesztem. A házi beszállítómat elszalajtottam tarjáért ( amit botor módon, nem egészben, hanem szeletelve kért, de mivel én nem hangsúlyoztam ki, hogy egészben hozza, mégiscsak megbocsájtottam neki és övé lett a fele királyságom)

Sajnos mire rájöttem, hogy csak makaróni és spagettitésztám van itthon, bezárt a bolt, úgyhogy kénytelen voltam spagettivel legyártani. Az ízének semmit sem ártott, finom lett.

Néhol átvariáltam egy kissé a receptet, de az érdem mégis csak anyamamáé. Íme az eredeti recept.

Zöldborsós-tarjás tészta

- kevés olajat hevítünk egy nagyobb serpenyőben és rádobjuk az összekockázott - nálam ollóval apró darabokra vágott tarját. Kicsit átsütjük.

- mellérakunk egy doboz konzervborsót és együtt is összemelegítjük őket, kevergetés közben jó alaposan.

- megszórjuk liszttel - én olyan 1-2 evőkanálnyit tettem rá, majd felöntjük 2 dl tejszínnel ( nekem sűrű lett, mivel kicsit több lett a liszt, úgyhogy még plusz tejszínnel korrigáltam)

- ezután következik az ízesítés- só (módjával, mert a tarja is sós), frissen őrölt bors, némi szerecsendió és 1-2 gerezdnyi reszelt fokhagyma segédletével.

- az egészet néhány perc alatt, folyamatos felügyelet, kavarás mellett összerogyogtatjuk, majd a frissen kifőzött tésztánkra borítjuk, összeforgatjuk vele és tálaljuk

- én nem tettem rá sajtot, mert elfelejtettem, de amúgy lehet, akár trappistát, akár parmezánt.

- Ha hígítani akarunk rajta, nemcsak tejszínnel tehetjük, hanem a tésztánk főzővízéből is adhatunk hozzá egy keveset. Nem fogjuk vele túlhígítani, a tésztából a főzés közben kioldódott keményítőtartalom miatt.