2009. július 22., szerda

Cseresznyés-pudingos pite


Most,hogy így leírtam a címet, elmorfondíroztam rajta, hogy vajon pite-e amit sütöttem vagy nem? De rövid tanakodás után úgy döntöttem, hogy belefér ebbe a kategóriába. A recept Latsia blogjáról származik, köszönet érte. Szerintem bármilyen savanykásabb gyümölccsel isteni finom lehet, én most cseresznyét használtam. Milyen jól is jött most, a pár hete- aprószentek sűrű emlegetése közepette- kimagozott és gurulósra fagyasztott gyümölcs. Így most csak belemarkoltam a fagyos szemek közé és már ment is a pudingra. Megérte a plusz munka, hogy nem egy egy tömbe összefagyott valamit kellett szétfeszegetni vagy megvárni, hogy kiolvadjon.


Cseresznyés-pudingos pite


alsó tészta:

16 dkg lisz t

1 tojás

6 dkg vaj

6 dkg cukor

1 csipet sütőpor


töltelék:

1 cs. vaníliás pudingpor

3,5 dl tej

4 dkg cukor


szórt tészta:

10 dkg liszt

6 dkg vaj

6 dkg cukor

1 nagy csésze cseresznye


Az alsó tészta hozzávalóit összegyúrjuk és egy kikent tortaformába nyomkodjuk.A pudingot a tejjel és a cukorral felfőzzük és kicsit hűlni hagyjuk.Ráöntjük a tésztára, majd megszórjuk a gyümölccsel.A szórt tészta hozzávalóit összedolgozzuk, és a gyümölcsre morzsoljuk.180 fokon 45-50 perc alatt megsütjük.

2009. július 21., kedd

Szedres túrótorta


Hétvégén a nagy meleg ellenére már nagyon süthetnékem volt. Mindenképpen valami könnyű, gyümölcsös édességre vágytunk. A megoldás a konyhai naptáramon kínálkozott, egy barackos túrótorta képében. Kicsit átvariáltam, a barackot lecseréltem Jani kérésére szederre.


Szedres túrótorta

1. Süssünk egy 2 tojásos piskótát. (kb. 25 cm-es kerek tortaformában)
Ehhez a tojásfehérjéket egy csipet sóval verjük habosra, mikor már "felhős" adjunk hozzá 2 evőkanál kristálycukrot és ezzel együtt verjük keményre. Vegyük kicsit lejjebb a robotgép sebességét és adjuk hozzá a 2 tojássárgáját. Végül szitáljunk bele 2 evőkanál lisztet és fakanállal! óvatos mozdulatokkal keverjük bele a masszába.
Az előkészített tortaformába simítjuk (egyenletesen) és előmelegített sütőben aranybarnára sütjük.

2. Ha megsült, rácsra téve kihűtjük.

3. Elkészítjük a krémet: ehhez 50 dkg túrót habosra keverünk 2 dl natúr joghurttal. 10 dkg cukorral, 1 vaníliás cukorral, 1 citrom reszelt héjával és egy kevés citromlével (ízlés és a rákerülő gyümölcs savanyúsága szerint)

4. 1 dkg zselatint feloldunk egy kevés (fél-egy dl)langyos vízben, amit utána felforrósítunk. (én a mikróba dugtam be 1 percre)- amikor langyosra hűlt (de még folyós legyen, különben a krémünk tele lesz zselatincsimbókokkal), fokozatosan hozzákeverjük a túrókrémhez, amit közben a robotgéppel folyamatosan keverünk.

5. Ezután jön a mutatvány- a kihűlt piskótalapot egy lapos tálcára helyezzük, alufóliából letépünk akkora darabot, ami körbeéri (ha nem sikerül elsőre nem gond akkor 2 darabból fog állni a barikádunk) Szóval a fóliát vízszintesen akkorára hajtogatjuk amekkora barikádra a torta köré előreláthatóan szükségünk lesz. Ha kész a piskótalap köré tekerjük.

6. Így biztosítottuk, hogy ne folyjon le a krémünk, ezért mostmár óvatosan, nem egyszerre ráöntjük az alapunkra és szétterítjük.

7. Berakjuk kb. 15 percre a hűtőbe

8. Az időközben megdermedt krém tetejét gusztusosan kirakjuk gyümölcsökkel. Én a piros bogyósokat pártolom- az eredeti recept őszibarackkal írta- most szederbefőtt volt itthon, de nagyon el tudom képzelni málnával, vagy eperrel is.

9. A tetejére jön egy tortazselés réteg- én az előírt víz helyett a szederbefőtt levével főztem meg, így kaptam egy sötétbordó színt, de barackosnál lehet pl. rostos baracklével csinálni stb. De ha egyik sincs, akkor a hagyományos elkészítési móddal sincs semmi gond. Szóval ezt elkészítjük a tasak hátoldalán lévő utasítás szerint, majd óvatosan, apránként ráöntjük a torta tetejére.

10. Újra hűtőbe tesszük, ahol összedermed. Egy-két óra múlva már fogyaszthatjuk is.

Nagyon mutatós, finom és viszonylag gyorsan összedobható mutatós torta. Nálunk nagy sikere volt, rekordidő alatt fogyott el.

2009. július 20., hétfő

Hamburgerszósz


Először Wise Lady-nél találkoztam a recepttel, az eredeti út azonban Fűszeres Eszter konyhájába vezetett.

A leírások alapján nagyon megtetszett, mindenképpen ki akartam próbálni.

Kicsit variáltam a recepten, kihagytam belőle az ecetet és a mézet- az uborkától épp eléggé ecetes lett, a tompításához pedig inkább cukrot használtam. A másik pedig, hogy én nem darabosra készítettem, hanem a turmixxal sima, egynemű krémmé dolgoztam. Nagyon finom lett, tényleg megdöbbentően hasonlít a Donald bácsi féle hamburgerekhez használt szószhoz.


Ahogy én készítettem:


majonéz - 1 rész (ezt megadhatott magadnak pl. evőkanálban, vagy nagyobb mennyiség készítésénél dl-ben is)

ketchup- 1/3 -ad rész

csemegeuborka- nagyságától függ- én kic sit többet raktam bele mint kellett volna, utána cukorral tompítottam a savanyú ízt

hagyma- én most egy kisebb fej vöröshagymát használtam (de lehet lilával is, annak enyhébb az íze- mondjuk az összeállított hamburgerembe volt bőven lilahagymakarika)

só, bors- ízlés szerint


Turmixban sima krémmé dolgoztam.

2009. július 17., péntek

Túrógolyók- újrajátszva


Igen, mint azt már a címből sejteni lehet:szerepelt már ez a recept a bejegyzések között. Íme, itt található.
Az erősen kánikulai, este is 26 fokos szobai időjárásnak köszönhetően mostanság nem nagyon sütök, sőt mit több, nem is nagyon főzők. Igyekszem a mikró bekapcsolására korlátozni a konyha további melegítését.
Édességigényünket pedig legtöbbször maradéktalanul kielégíti némi barack, dinnye, fagyi( no jó, meg néha egy kis joghurtos Milka csoki)
A hűtőben napokig kerülgettem, pakolgattam egy túrót. Még a hőség előtti palacsintasütéshez szántam, tölteléknek. Azonban mire szerephez jutott volna, nem volt mibe beletölteni. Ha értitek mire gondolok. Úgy látszik túl jól sikerült az eperlekvárom, mert abból viszont egy kisüvegnyi valahogy hipp-hopp eltűnt. A túró viszont maradt.
Kidobni nem akartam, sütni most kivételesen szintén nem és ekkor villant be ez a tavalyi recept.
Mindent ugyanúgy csináltam, csak feldúsítottam közel egy csomagnyi vékonyra szeletelt mandulával, falatnyi kis gombócokat gyártottam és kókuszreszelékbe hempergettem őket. Csak utólag jutott eszembe, hogy a kókuszhoz jó lett volna hozzáreszelni egy kis citrom vagy lime héját, az nagyon passzolt volna az ízekhez. Jól behűtve, szinte abbahagyhatatlan.

Túrós kókuszgolyó

25 dkg túrót 20 dkg porcukorral,1 cs. van. cukorral elkeverek és állni hagyom.
Amikor levet enged hozzákeverek kb. 15-20 dkg kókuszreszeléket.
Kis golyókat formázok és kókuszreszelékben meghempergetem. A közepébe mandulát raktunk, de lehet mogyorót is.

2009. július 16., csütörtök

Új szerzemény

Mifelénk, a Viharsarok legdélebbi csücskének kis falujában nem egyszerű ám sokszor az alapanyagbeszerzés. Persze nem az alapélelmiszerekre gondolok (bár előfordult már, hogy csak a 3. boltban kaptam tejfölt, de ezt tekintsük kivételnek, ami erősíti a szabályt). Viszont, bármi ami kicsit is eltérő, nem megszokott, hagyományos azt csak alkalmi jelleggel (ünnepek környékén) vagy megrendelésre hoznak. Mert félő, hogy nem fogy el és rájuk romlik. Így például nem lehet csak úgy hirtelen felindulásból tiramisut gyártani, mert nincs mascarpone, a feta sajtot is ki kell fogni, egész mogyorót külön kell kérni, hogy hozzanak és még sorolhatnám. Így aztán, ha valamelyik közeli nagyváros szupermarketjébe beszabadulok, akkor sokáig el tudok bóklászni a sorok között nézgelődve.
Így jött velem szembe a fenti cukormázas dekortoll készlet. Gyakorlatilag habozás nélkül tettem a kosaramba. Megérte? Háát! Nem biztos. A 670 Ft körüli árért jár 4 db 4 ml kis tubus. Elég kicsi mennyiség. Arra persze jó, hogy leteszteljem. Nagyobb mennyiségű sütemény dekorálásához pedig majd keverek egy hagyományos cukromázat. Az egyetlen gondom vele, hogy itt mifelénk híre-hamva sincs a por alakú színezőknek. A folyékony pedig nemcsakhogy felhígítja a masszát, de nem is ad szép élénk színeket. Valakinek tippje, hogy hogyan lehetne hozzájutni?-tetemes postaköltség nélkül, amit az internetes csomagküldők felszámolnak, valahogy nem igazán szeretnék +1500-2000 Ft kifizetni 3-4 apró kis tasak kiszállításáért.

2009. július 12., vasárnap

Salsa szósz


A tortillánál már írtam róla, de most külön is megér egy bejegyzést, mert olyan jól sikerült, hogy el ne felejtsem, hogy is csináltam.

Szerintem nemcsak tortillához adhatjuk, hanem húsokhoz, szendvicsekhez vagy esetleg zöldségekhez mártogatósnak.

Szóval lépésről-lépésre, ahogy most készült:


1. 1 fej vöröshagymát lereszeltem és egy kevés olajon, pici vízzel puhára dinszteltem.


2. 2 paradicsomnak kivágjuk a csumáját, az aljukra pedig éles késsel ejtünk 1-1 X alakú bemetszést. Ez azt a célt szolgálja, hogy később könnyen le tudjuk húzni a héját. Ezekután egy tálba rakjuk őket és forró vízet öntünk rá, hogy ellepje a paradicsomokat. (lehetőleg az aljuk legyen mindenképpen a víz alatt) Pár percig így hagyjuk, majd lehúzzuk a héjukat.


3. Közben megpucolunk 2 gerezd fokhagymát, felbontunk egy kis konzerv paradicsomot.


4. Ezekután jön a turmixgép: belerakjuk először a puhára párolt hagymát, majd a héjuktól megszabadított paradicsomokat- összeturmixoljuk. Jön hozzá a paradicsomkonzerv, a fokhagyma, ízlés szerint só, cukor, kakkukfű ( óvatosan bánjunk vele).


5. Az alapízek beállítása után jön a csípősítési hadművelet- ez történhet chilli-porral vagy mint az most nálam is történt csípős piros arannyal. Ez szintén ízlés és tűrőképesség kérdése. Szerény véleményem szerint úgy igazán finom a szósz, ha csak kicsit később és enyhén, nem tolakodóan érzed az erejét. De nálunk is Jani az erőteljesebb ízeket szereti. Ilyenkor ketté lehet szedni az alapszószt és kétféle módon beízesíteni. Csak ne felejtsük el megjelölni, hogy melyik-melyik.


Ui: Igen, ez mostmár a saját fotóm, rájöttem, hogy tegnap mit hibáztam el.

Tzatziki


Habár a tegnapi rontom-bontomságomnak a tzatzikis képem is áldozata lett, azért én mégiscsak beírom. Ha másért nem, magamnak, emlékeztetőnek. Bizony nagyon jól jöhet, épp nemrég tapasztaltam, amikor akárhogy törtem a fejem nem akar eszembe jutni, hogy tavaly a kenyérsütőm melyik programján készítettem a lekvárt. De hipp-hopp, blogban visszakeres és már meg is volt. No, de vissza a tzatzikihez. Nagyon sajnálom amúgy a képet, mert nagyon jól sikerült. (már persze önmagamhoz képest) Így csak kölcsönvettem egyet, de a lényeg ugyebár a recept.

Ezidáig, akármilyen ciki is, bizony előfordult, hogy ha nagyritkán készítettem, a boltban kapható, azt hiszen Kotányis porkeveréket használtam. Hozzá kellett keverni a joghurthoz, rá az uborkára és kész. Nem mondom, hogy rossz volt és hogy törjön le a kezem, ha mégegyszer hozzányúlok ilyesmihez, az viszont tény, hogy a hagyományos módon elkészített változat nekem sokkal jobban ízlett.


Hogyan készült?


1. Némi előkészületet igényelt, merthogy felénk még csak nem is hallottak a görög joghurt elnevezésű, krémsűrűségű valamiről. Szóval, vettem 2 doboz sima joghurtot és a grillparti előtti este, egy szűrőt kibéleltem egy tiszta konyharuhával, alá tettem egy tálat, majd beleborítottam a joghurtokat. Ráhajtottam a konyharuhát és tettem a tetejére nehezéknek egy jó súlyos bögrét, majd zsuppsz, ment a hűtőbe egy éjszakára.

2. Másnap délelőtt nekiálltam összeállítani a salátát (habár a parti csak este volt, de kell némi idő, hogy jól összeérjenek az ízek) 2 uborkát julienre vágtam (biztos nem így kell írni)- ez az amikor kis mini gyufaszálformákra szabdalják a zöldséget. Nem kell megijedni, nem álltam neki én ezeket legyártani, a nemrég beszerzett tupper szeletőmhöz van ilyen funkció. Ha valaki ezt nem tudja megoldani, ajánlják még a sajtreszelő nagylyukú oldalán való lereszelést is. És bár lehet hogy szentségtörés, de bizony nálam az is előfordult, hogy simán leszeleteltem, mint az uborkasalátához. De az igazsághoz tartozik, hogy az azért úgy nem volt az igazi, hacsak tehetjük, válasszuk az első két variáció egyikét.

3. Ha kész az uborkánk, sózzuk meg és hagyjuk állni.

4. Közben vegyük elő a lecsöpögtetett joghurtunkat. Engem itt ért a döbbenet, hatalmas mennyiségű folyadék állt a tálban. Kíváncsiságból le is mértem. Közel 2 dl volt. A nem egészen 4 dl joghurtból. A ruhában pedig ott volt a valóban sűrű és krémes végeredmény. Nem lett nagy mennyiség, a ruháról kanállal, fakanállal is lekapartam az utolsó kis darabokat is, mert féltem, hogy nem lesz elég, olyan kevésnek tűnt. Már majdnem hozzáraktam egy kis tejfölt, de milyen jó, hogy végül nem tettem.

5. Az uborkát, ami időközben levet engedett, alaposan kicsavarjuk. Kóstoljuk meg, hogy mennyire maradt sós, mert ennek függvényében sózzuk majd a joghurtunkat.

6. A sűrű joghurthoz hozzáreszelünk fokhagymát (ízlés szerint, én 3 nagyobb gerezdet raktam bele), sót és frissen őrölt borsot. Összekeverjük és az uborkára öntjük, majd azzal is összeforgatjuk. Úgy jó, ha minél sűrűbb, nem kell, hogy lé álljon rajta, szóval pont elég volt a kevesebb joghurt is.

7. Behűtjük pár órára. Nagyon finom húsokhoz, szendvicsekbe, de én üresen is meg bírom enni.

2009. július 11., szombat

Mogyorókrémes keksztekercs, avagy a több legyet egycsapásra tipikus esete


Hogy miért több legyet egycsapásra?
Nos: 1. Találtam a konyhaszekrényben két felbontott, darált háztartási kekszes csomagot, mindkettőből csupán pár evőkanálnyi hiányzott. És hogy miért kettő? Ennek oka valószínűleg az, hogy nem tudtam, hogy van egy.
2. A kamrában (pontosabban az annak kinevezett polcon) régóta ott árválkodik egy üvegnyi nutella, ami már felhasználásáért kiáltott.
3. Jani egyik kedvenc süteménye a kókusz- és keksztekercs.
4. Nem kell sütni, ami a nyár közepén nem elhanyagolandó tulajdonsága egy süteménynek.

A receptet Ildinyónál találtam. Köszönet neki érte. A képet is tőle vettem kölcsön. No nem azért, mert én nem fotóztam le. Á! Dehogy. Csupán annyi történt, hogy lementettem a gépre még két recept fotóival együtt, de valamit sikerült nagyon eltolnom, mert amikor be akartam illeszteni, azt írta ki, hogy nem található. Én kis eminens, pedig természetesen addigra már a fényképezőgépről letöltöttem. Nem, ne kérdezzétek, nem voltam ideges. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!

A fogadtatás? Nos az minden képzeletet felülmúlt. Noha a fél adagból kókusztekercs készült, az szinte érintetlen maradt mindaddig, amíg ebből volt.

Mogyorókrémes keksztekercs

A "tésztához":
500 g darált háztartási keksz
6 dkg olvasztott vaj vagy margarin
2 dl kávé
2 púpos evőkanál porcukor

Én ezen annyit variáltam hogy nem használtam kávét, mert nem volt itthon, helyette némi tejjel és baracklekvárral lazítottam. Közben kóstolgattam. Szerintem ezt a fajta " tésztát" nemigen lehet elrontani, a lényeg, hogy összeálljon és ne legyen se ragacsos, se túl merev, morzsálódós. Gyakorlatilag akármilyen hibát is vétesz (jó, kivéve ha pl. beleborítasz fél kg sót) ki tudod javítani. Ha túl híg, teszel még hozzá kekszet, ha túl kemény, akkor valamilyen folyadékkal a fentiek közül lágyíthatod. Az édességét is mindenki alakítsa a saját szájuk íze szerint, azzal azért számolni kell, hogy a mogyorókrém önmagában is édes!

A töltelékhez:
300 g mogyorókrém
6-7 dkg nagyon puha vaj
Ha hűtőben volt a mogyorókrém, egy kicsit puhítsd meg mikróban, a vaj is puha legyen, így könnyedén össze tudod öket keverni.

A "tésztához" felsorolt alapanyagokat összedolgozom, majd letépek egy kb. 50 cm-es alufólia darabot és "rálapogatom" kézzel a masszát, úgy hogy kb. kisujjnyi vastagságú legyen. A töltelékhez valókat kézi habverővel (ezért fontos, hogy minden nagyon puha legyen) alaposan összekeverem, majd rásimítom a kiterített kekszes alapra és a hosszanti oldalánál elkezdem feltekerni a fólia segítségével. Ha készen van eldönthetem, hogy kettévágom, és úgy teszem a hűtőbe, vagy ilyen hosszú állapotában is el tudom-e helyezni. Minden esetre mindkét variációnál becsomagolom a fóliába és jó pár órára a hűtőbe teszem dermedni. Érdemes akár 1 napot is így hagyni, mert úgy könnyebben szeletelhető lesz.
Nyugodtan lehet több adagban is csinálni, én általában két-három rudat készítek, mindegyiket külön-külön fólián.

Én tettem a töltelékhez egy adagnyi krokantot (így kell vajon írni)- ezt a Lidlben lehet kapni, apró kis mogyoródarabokat jelent. Jót tett neki.

2009. július 3., péntek

Díjat kaptam.....+ 1 blogajánló


Díjat kaptam és mégegyszer köszönöm ezúton is Debigabinak a Vegyes saláta című blog írójának.


A szabályok:

Tedd ki a díjat a blogodba


Linkeld be azt, akitől kaptad a díjat


Jelölj legalább 7 blogot


Hagyj üzenetet a díjazottjaidnál


Nos én renitens módon (Mamihamis Kingától elorozva az ötletet) csak egyetlenegy blog írójának adnám tovább, hogy minél többeknek megmaradjon az adás öröme. Javítva az arányokon, azért hozzáteszem, hogy ugyan egy blogíróról van szó, de két blogot ír. És mindkettőért kijár a díj. Csak nemrégen fedeztem fel a blogjait és máris rendszeres olvasójává váltam. Egyszerűen lebilincsel a soraiból áradó jókedv, optimizmus és életöröm. Aztán sorolhatnám még: irigylem a rengeteg energiájáért, kreatívitásáért, lelkesedéséért. Sajnálom, hogy nem a mi falunkban lakik, mert nálunk is nagyon elkélne egy ilyen közösségi ember.


Szóval ennyi méltatás után íme Pusztag blogjainak címe, hogy odataláljatok és töltekezzetek:






Régi blog új ruhában


Sziasztok!
Mint azt már a régi nlc-s blogomban megírtam, átköltöztem ide, a blogspotra. A könnyebb kezelhetőség, átláthatóság, rugalmasság és rengeteg formázási lehetőség mellett az nyomott még sokat a latba, hogy az elmúlt két év alatt közel 300 bejegyzés született és ezt tartalomjegyzék, kategóriákba sorolás nélkül már lehetetlen volt úgy átlátni és kezelni, ahogy én azt szerettem volna. Gyakran előfordult, hogy vissza szerettem volna keresni egy receptem, de persze nem emlékeztem, hogy pontosan mikor postoltam, így hosszú időbe telt mire megtaláltam. Nem beszélve persze az olvasókról, akik szintén nem tudtak rákeresni egy-egy adott témakörre vagy receptre. Itt most már adott ez a lehetőség. A receptek hónapok és címek szerint is kereshetők, valamint kategóriákba sorolva is. (sütemények, kelt tészták, húsos ételek stb. ) Így aki csak egy adott ételre kíváncsi nem kell átpörgetnie két év termését.
Remélem aki eddig is olvasott az ezután is idetalál majd hozzám.

Jó böngészést, olvasgatást, sütést-főzést kívánok!