2011. június 24., péntek

Magozott meggy eltevése nyersen- tapasztalatokkal kibővítve



Update: Az eredeti bejegyzés 2009. nyarán született, immáron 2 éve. Most, hogy újra gyakrabban járok errefelé, nézegettem a statisztikákat is, és a legtöbben (toronymagasan) ezt a bejegyzésemet keresik, olvassák. Mikor ezt a posztot írtam, ígértem, hogy írok a tapasztalatokról is. Nos, a befőttek kiállták az idő próbáját, egyet sem kellett kidobni. A legutolsót kb. 2 hete vitte el anyukám. Készült belőlük: leves, sütemény, szósz és ettük üresen is. Szóval a tapasztalataim jók, vágjatok bele nyugodtan.


A képen látható üveg magozott meggybefőtt nem mostanában készült, hanem kb. 1 hónapja. Az oka, hogy eddig ide nem került fel, nagyon prózai. Vártam, hogy egyáltalán megmarad-e. Ugyanis mivel nem dunsztolva készült, dunsztom se volt (hogy stílusos legyek), hogy nem forr-e fel pár nap alatt és hajíthatom ki a kukába. Anyukám szerint ugyanis, ha baj van, ez pár nap alatt bekövetkezik. Nos mivel még mindig bírják, jó reményekkel indulok és leírom, hogy hogyan is készült, nehogy elfelejtsem jövő évig.
Hogy miért magozott? Nos azért mert inkább süteményekbe, pitékbe, feketeerdő tortákba szánom, mint csak úgy simán megenni. Ehhez viszont kényelmesebb, ha már nem kell vele a felbontás után dikicselni. Ráadásul (és lehet, hogy ez csak az én heppem) szerintem sokkal nehezebb és koszosabb dolog a kész befőttet kimagozni mint előtte. Persze így sem egy leányálom, de a meggymagozó sokat lendített az ügyön. Hála a feltalálójának érte.

A receptet a neten találtam, méghozzá Jutka néni szakácskönyvének befőzésről szóló részében. Sok egyéb jó ötlet mellett, itt találtam meg a nyersen eltett meggybefőtt receptjét. Szóról-szóra úgy készítettem, ahogyan ott áll.

A kimagozott meggyet egy nagy kotliban a cukorral és a nátrium benzoáttal összekevertem (tiszta kézzel-így volt a legegyszerűbb), majd a kimosott üvegekbe töltöttem őket és szépen felsorakoztattam őket a polcon.
Napokig figyeltem őket, de azonkívül, hogy valóban tekintélyes mennyiségű levet engedtek, semmilyen más furcsaságot nem tapasztaltam.
Amikor felhasználom az első üveget, ígérem beszámolok a további tapasztalatokról.

4 megjegyzés:

Juharos írta...

Először is BÚÉK!!! Ma ünnepélyes keretek között az újévi hagyományos rétessütésre felbontottam az első nyersen eltett meggybefőttet. Mondhatom bombajó. Mintha csak most jött volna a kertből. Tökéletes. Köszi a receptet.

Névtelen írta...

Szia! Az üvegeket meddig kell megtölteni meggyel?

Zsuzsi írta...

Szia!
Szerintem erre nincs pontos recept. Én jól megtömtem őket, talán túlságosan is. Szerintem kb. háromnegyedéig az üvegnek bőven elég, mert fog bőven levet engedni.
üdv: Zsuzsi

Szabó Imre Lajosné írta...

Nagyon régen még a 60-as években így tanultam én is. Anyukám ,nagymamám és anyósom is így rakta el a meggyet. Soha nem romlott meg nekik.Nekem sem szokott. Nagyon finom friss meggy íze marad. Szeretjük.