2010. szeptember 25., szombat

Szilveszteri aprósütemény


A név megtévesztő lehet, ennek az aprósüteménynek az égvilágon semmi kötődése sincs-legjobb tudomásom szerint- a szilveszterhez, mint ünnephez. Mióta az eszemet tudom, így emlegetjük, a családi receptesfüzetben is ilyen néven szerepel. Ez volt az első sütemény, amit megsütöttem amikor lassan nyolc éve összeköltöztünk. Nagy mellénnyel álltam neki. Ki, ha én nem alapon. Ehhez képest kemény lett mint a kő és többnapi zacskóban puhítás után sem lett jobb a helyzet. Utána évekig nem került elő a recept. Néhány hónapja azután mégis nekiálltam és isteni finom és omlós lett. Azóta is bármikor sütöm szinte pillanatok alatt megpuhul és ugyanilyen hamar el is fogy. Hogy akkor régen mit rontottam el? Ma sem tudom. Talán az volt a tanulópénz, hogy megértsem a konyhában is szükséges egy jó adag alázat?! Mindenesetre a lecke sikeres volt. A süti pedig fiiiiiiiiiinom.


Szilveszteri aprósütemény

- 50 dkg lisztet
- 1 csomag sütőpor
- 25 dkg cukrot
- 20 dkg zsírt
- 2 egész tojást
- 1 csomag vaníliáscukrot összegyúrunk.


A tésztát két részre osztjuk és az egyikhez hozzákeverünk 1-2 evőkanál kakaóport. ( azért nem írok pontos mennyiséget, mert függ a kakaó minőségétől és az ízlésünktől is, hogy mennyire szeretnénk sötétre, csokisra a fél adag tésztánkat)

A tésztákat külön-külön fél ujjnyi vastagra nyújtjuk és pogácsaszaggatóval ( én 3-4 cm átmérőjűre szoktam szaggatni őket) kiszagatjuk, és sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk őket.

Sütés után lekvárral ( nálam házi és sárgabarack) összeragasztgatjuk őket.

2010. augusztus 16., hétfő

Hagymás-kolozsvári szalonnás törtkrumpli


Belépéskor teljesen véletlenül vettem észre, hogy ez a 300. bejegyzésem. Ettől függetlenül abszolút nem egy ünnepi receptet posztolok ennek örömére, viszont nagyon-nagyon finom.
A recept a Paprika tévé egyik műsorából származik, ahonnan anyukám, mint törzsnéző jegyezte le és készítette el. Nekem is küldött belőle kóstolót és annyira finom volt, hogy hétvégén én is nekiálltam elkészíteni.

Tényleg isteni finom köret, bár egy kis kovászos uborkával még önmagában is megteszi : ) Elkészíteni pedig nem egy nagy boszorkányság.


Hagymás-kolozsvári szalonnás törtkrumpli


1. Kb. 1 kg krumplit megpucolunk, karikára vágunk és sós vízben feltesszük, hogy puhára főjjön.


2. Egy jó nagy fej (vagy két kisebb) vöröshagymát feldarabolunk apróra és ugyanígy járunk el a kb. 10-15 dkg jó húsos kolozsvári szalonnával is.


3. Kevés olajon a hagymát vízzel folyamatosan felöntve, addig pároljuk lefedve, amíg teljesen meg nem puhul, ezután hozzárakjuk a kockára vágott szalonnánkat és azzal együtt addig főzzük, amíg a szalonna nem pirul át egy kicsit, nem sül ki belőle a zsírja. (vigyázzunk a hagyma le ne égjen)


4. A megfőtt krumplit leszűrjük és a hagymás-szalonnás alaphoz adjuk. Átforgatjuk, hogy mindenhol átjárja a jó kis hagymás-szalonnás íz, szaft.

2010. augusztus 7., szombat

Túrórudival töltött minimuffin


Régen nagyon sok muffint sütöttem, azután valahogy alábbhagyott a Stahl Judittól eredeztethető őrület és nálam is leáldozott a csillaga. Igazándiból soha nem voltam túlságosan oda a hagyományos, sima - amerikai típusú- muffinokért, túl száraznak és fojtónak találtam őket. Próbálkoztam mindenfélével tölteni, de általában lecsúsztak az aljára és szépen odakozmáltak. Egy idő után a papírkapszlikat felváltotta a szilikonos forma, ami annyiban jelentett előrelépést, hogy muffinsütés helyett fasírtot, kakaóscsigát, brióst stb. sütöttem benne. Volt még egy másodvirágzása a dolognak nálam, amikor beújítottam egy szilikonos minimuffinformát. Ez azért lényegesen szimpatikusabb volt, mert a falatnyi kis sütemények, azon túl hogy gusztusosak voltak, egy-két falatnyi adagokként nem csömörlött meg tőle az ember. De ennek ellenére nem túl gyakori az, hogy én muffint sütök.


A múlt héten azonban találtam egy receptet ami felkeltette az érdeklődésemet és nagyon jól sikerült. Annyit azért változtatok majd rajta, hogy mehet bele egy kicsit nagyobb túrórudi darab. Tényleg olyan mintha töltve lenne és lényegesen egyszerűbb így, mint túrókrémet kavarni és ráadásul a túróréteget körbeveszi az olvadt csoki is. Szóval bátran ajánlom kipróbálásra.


A receptet itt találtam egy keveset alakítottam rajta (pl. elhagytam a tetejéről a mázat és a túródarabokat), de az alapokat meghagytam.


Túrórudival töltött minimuffin


Hozzávalók:

- 12 dkg liszt

- 3/4-ed csomag sütőpor

- kevés fahéj

- csipet só

- 1 csomag vaníliás cukor

- 1-2 evőkanál kakaó -attól függően, hogy mennyire szeretnétek keserűre, csokisra a tésztát, én csak egyet raktam bele.


Ezek a száraz hozzávalók, ezeket egy tálban összekeverjük.


- 3 tojás fehérjét habbá verem.


- A 3 tojás sárgáját kikeverem 12 dkg porcukorral és hozzáöntök még 2 evőkanál étolajat.


Az összeállítás a következő:

A cukros-olajos tojássárgájához hozzákeverem a száraz hozzávalókat, majd óvatosan, hogy ne törjön hozzáteszem a tojásfehérjehabot.


Ezután a muffinformába aljába rakok egy kevés kakaós tésztát, jön rá a túrórudi, majd befedjük egy másik adag tésztával. ( ne töltsük túl púposra)


Én kisebb fajta millis túrórudit háromfelé daraboltam, de lehetett volna nagyobb részt is belerakni.


Előmelegített sütőben megsütjük.


2010. augusztus 5., csütörtök

Császárszalonnás melegszendvicskrém


Huh! Jó régen nem írtam már megint. Persze azért főztem-sütöttem, de semmi olyat ami új lenne. Vagy ha új volt, akkor nem úgy sikerült, hogy az megörökítésre érdemes lett volna. Így jártam például egy blogról kinézett újfajta lángosrecepttel ( csak az tartott vissza, hogy úgy hajítsam ki ahogy van, hogy Jani már nagyon éhes volt és közölte,hogy mindegy milyen, sok fokhagymával, tejföllel lecsúszik :), vagy a borsópaprikással, aminek az ízével semmi gond nem volt, csak olyan "üres" volt, nekem hiányzott belőle valami húúús. Fejben persze sokat főztem-sütöttem, pláne, hogy a konyha meszelése és átpakolása után belekezdtem a polcról már lefolyó főzős újságok kiválogatásába. Egyenként átnézem őket, amelyikben van olyan amit úgy gondolok, hogy el fogom valaha készíteni, azt az újság elejére ragasztott öntapadós kis cetlire felírom névvel és oldalszámmal együtt. Pepecs munka, de szórakoztató. A kiselejtezett darabok ( elég nagy mennyiség ) családon belül vándorolnak tovább és mindenki kiveszi belőle amelyikben neki szimpatikus receptet talál.


No és persze ott a meleg, ami teljesen kiüt minket- sokszor nem is kívánjuk a főtt ételt. Legtöbbször vagy 2 napig esszünk egyfajtát, vagy kitűnően elvagyunk vajas kiflin paradicsommal (hmm), felvágottas vagy májkrémes zsemlén kovászos uborkával, vagy Jani szalonnán, barna kenyéren és paradicsomon, paprikán. Olyan is előfordult, hogy lesütöttem egy nagy adag pogácsát és 2 napig arra jártunk rá.


Azért néha persze megemberelem magam és főzők-sütök valamit. Mint például ezt a melegszendvicset. A receptet régebben lementettem Ági blogjából, aki-nekem nagyon szimpatikusan- szintén a gyors-rapid ételek híve. És, hogy a gyorsaság mennyire összefér a finom ízekkel, azt ez a recept is bizonyítja.


Amúgy Ági blogját tiszta szívből ajánlom mindenkinek, aki finom és rapid ételeket keres. És ha már ott jártok nézzetek be a másik naplójába is, garantáltan ottragadtok.


Ez a melegszendvics nálunk hatalmas sikert aratott, nagyon finom és kiadós. Biztos, hogy állandó tagja lesz a repertoárunknak.


Íme akkor a recept:


Császárszalonnás melegszendvicskrém


Hozzávalók:

- 20 dkg párizsi (nálam Gyulai és sertés)

- 10 dkg császárszalonna

-1 kis fej vöröshagyma

- 1 kisdobozos tejföl

- 1 evőkanál mustár

- 1 evőkanál ketchup

- bors


1. A párizsit és a szalonnát ledaráljuk, aprítjuk, turmixoljuk- tetszés és gépparkunk szerint. ( én késes betétű robotgépben tettem ezt)és teljesen apróra, de aki szeretné, szerintem nyugodtan hagyhatja darabosabbra.


2. A hagymát szintén beleaprítjuk ebbe a keverékbe, szerintem nem jó, ha hagymadarabok villognak benne.


3. A hagymás-szalonnás-párizsis keveréket elkutyuljuk a tejföllel, mustárral, ketchuppal és borssal. Nekem só nem kellett bele, de aki úgy érzi az tehet hozzá egy keveset, de a szalonna szerintem épp eléggé sós.


4. A krémmel megkenjük a kenyereket ( nekem 6 nagy szelet lett) és megszórjuk sajttal.


5. Az elkészült szendvicseket sütőbe toljuk és megsütjük.


Másnap is finom hidegen vagy egyhén megmelegítve.



2010. július 7., szerda

Görög(ös) tekercs



A receptötlet nem saját, Stahl Judit műsorában láttam néhány hete, a gyerekekkel készítette. Fel is írtam magamnak, hogy ezt jó lenne kipróbálni. Most jutottam el a megvalósításig. Kicsit átvariáltam: a nemszeretem részeket kihagytam pl. olajbogyó, aztán a sültpaprikát mert azt meg nem kaptam.. (Murphy törvénye: mikor nem akartam venni, hónapokig szembejött velem a bolt polcán, mostanra természetesen elfogyott), fetát raktam az elsőbe, de nekem úgy too much volt, túl tömény. Végül maradtam egy lebutított variációnál, de nekem nagyon bejött, még paprikával együtt is ki fogom próbálni.


A Stahl féle recept videóját itt nézheted meg.



Görög(ös) tekercs

Tortilla lapok- én készítettem, recept itt.

Tzatziki- uborkát juliennre vágattam Janival és megsóztam (az uborkát), 2 kisdobozos joghurtot lecsepegtettem kb. fél óráig-utána hozzákevertem egy Kotányis tzatzikis salátaöntetport és kész is volt (igen tudom, hogy por nélkül is lehet tzatzikit készíteni, csupán fokhagyma, só, bors kell bele, de nekem ez nagyon bejött- és a tasak elején ott vírit a 100% természetes összetevők felirat- én hiszek nekik)

sült hús - nálam most csirkemell volt, de bármi mást is el tudok képzelni

Alufóliára tesszük az enyhén felmelegített tortillát, szétterítjük rajta a tzatzikit, majd a húst. Feltekerjük a fóliával és ehetünk is.

Ezt a fóliás trükköt a Rita konyhájának egyik videójában láttam, nagyon praktikus, nem potyog ki alul a belerakott anyag.

2010. július 3., szombat

Zöldbabfőzelék


Ha lenne, nyilván főhelyre kerülnék a gasztroblogírók szégyenfalán. Nem elég, hogy egy ideje, csak pianoban írogatok, amikor meg mégis, mint most, akkor sem valami körmönfont ínyencséget jegyzek le, csupán a zöldbabfőzelék receptjét. A zöldbabfőzelék és én sokáig csak távolról szemléltük egymást, de pár hónapja rájöttem, hogy milyen jó is az, és azóta gyakran készítem. Hogy ne felejtsem el állandóan, ezért írom be ide. Meg persze, ha valaki szintén kezdő zöldbabfőzelékkészítő, annak is jól jöhet.


Szóval:


Zöldbabfőzelék


1. fél kg zöldbabot felrakok főni, bő, sós vízben


2. Készítek egy rántást, kevés olaj, rá liszt + 2-3 gerezd (duci gerezd :)) fokhagyma


3. Ha a bab puha, először egy kicsit a levéből, majd fokozatosan az egészet átmerem és simára keverem a rántással és sűrűre főzöm


4. Ha kész, mehet bele egy jó lögyintés ecet és végül tejföl - én ennyihez legalább egy kisdobozosat hozzá szoktam rakni és kész is.


2010. június 13., vasárnap

Kolbászos,sonkás csónakok


Sok-sok más emberrel egyetemben én is szívesen böngészem Limara oldalát. Itt bukkantam nemrégiben erre a receptre. Szimpatikus volt, úgyhogy még aznap el is készítettem. Kicsit változtattam a recepten, mert nem volt sem graham lisztem, sem burgonyapelyhem. De ez nem ártott az ízének, elfogyott az utolsó darabig. :) Legközelebb még annyit fogok rajta variálni, hogy kisebb csónakokat készítek, hogy több apró darab legyen, mert így olyan nagyok lettek, hogy képtelen voltunk egyszerre megenni egy egészet.


Sonkás, kolbászos csónakok (Limara nyomán)


1 kis pohár joghurt

kb. 2 dl tej

1 tojás

0,5 dl olaj

2 teáskanál só

kb. 60 dkg liszt ( mivel eredetileg graham liszttel készült, ami jobban felveszi a folyadékokat, ha sima liszttel készítjük több liszt kell bele, figyelni kell gyúrás közben, akkor jó, ha rugalmas, könnyen kezelhető, nem ragacsos tésztát kapunk)

1 teáskanál cukor

2,5 dkg élesztő



Ezekből a hozzávalókból tésztát dagasztunk kenyérsütővel, vagy kézzel, majd megkelesztjük. Ha kész annyi részre szedjük, ahány csónakot szeretnénk. (eredetileg 8, de ha kisebbeket akartok akkor több)

Ezután mindegyiket hosszú csikra nyújtjuk és rátesszük a tölteléket: a kolbászt simán feldarabolva, a sonkát apróra vágva és vajjal elkeverve (kb. 15 dkg sonkát 5-6 dkg-nyi vajjal)


Ezután a csíkok két oldalát és két végét behajtjuk, majd feltekerjük őket.


Sütőpapíros vagy szilikonos tepsire rakjuk őket és éles késsel a két szélét egészben hagyva, ejtünk egy-egy mély bemetszést a kis hengereinken. Ettől középen szépen szétnyílnak- mondjuk nekem ez a lépés nem lett tökéletes, ezután letakarjuk őket és újra megkelesztjük.


Végül sütés előtt a csónakok közepébe jó nagy kupac reszelt sajtot teszünk, majd előmelegített sütőben kb. fél óra alatt aranybarnára sütjük őket.


A csónakkészítésről Limaránál kiváló fázisfotókat találhattok. Mégegyszer köszönet neki a receptért.


UI: nemcsak langyosan, frissen volt finom, hanem másnap hidegen, uzsonnakor is jó szolgálatot tett :)

2010. május 15., szombat

Életjel-fotókkal











Habár régen írtam azért íme néhány fotó bizonyítékul, hogy azért olykor-olykor történik valami a konyhámban. Köszönöm a kommenteket és azt, hogy a távolmaradásom ellenére is vannak akik kitartóan ellátogatnak hozzám, hiszen a kéthavi némaság ellenére is naponta átlagban 200-an kattintatok rám. Majd egyszercsak jövök.

2010. március 14., vasárnap

Fetás-paradicsomos melegszendvics


Az utóbbi hetek válságkonyhájában üdítő új színfoltként szerepelt ez a melegszendvics-variáció. A recept Ottis konyhájából való, akinek a blogjáról már nemegyszer merítettem ihletet a főzéshez-sütéshez. Amikor néhány hete megláttam nála ezt a postot, rögtön le is mentettem magamnak és a múlt hétvégén elkészítettem. Mondthatom óriási sikert aratva. Ami ismerve Jani válogatós mivoltát, nagy fegyvertény. Olyannyira ízlett neki, hogy ő a maradékot még másnap, hidegen a hűtőből is csemegézte. Nagy adag lesz belőle, kiadós és tényleg finom. Kiszámoltuk, hogy egyáltalán nem drága, annak ellenére, hogy először a feta miatt úgy tűnik. De mivel ezenkívül csupán tejföl és fűszerek kellenek hozzá+ a paradicsom (jó ez most húzósabb árban van, de szezonban fillérekért megkaphatjuk) , szóval így kb. 650-700 Ft-ból kijön. Teával nagyon finom, gyors, egyszerű és könnyű kis vacsora.


Köszönet Ottisnak a receptért!




Fetás-paradicsomos melegszendvicskrém

Hozzávalók:

kenyér- amire kenünk- ez lehet bagett, teljeskiőrlésű stb. , nálunk sima margarinos fehér kenyér volt az alap

15 dkg feta sajt reszelve( sose gondoltam, hogy ilyen jól lehet reszelni)

2 gerezd fokhagyma-reszelve vagy zúzva

fehérbors

2-3 evőkanál tejföl

zöldfűszerek (petrezselyem, oregano, bazsalikom)-ízlés és otthoni készlet függvényében

paradicsom

Elkészítés:

- A fetát lereszeljük és összekeverjük a tejföllel, fokhagymával és a fűszerekkel

- Rákenjük őket a kenyérszeletekre

- A felszeletelt paradicsomokat rátesszük a kenyérszeletek tetejére

- A szendvicseinket tepsire ültetjük és 15-20 perc alatt megsütjük


Só nem kell bele, a feta pont elég sós.

Én egy egész csomag fetából készítettem-20 vagy 25 dekás volt, a többi hozzávalót ehhez mérten emeltem.


2010. március 7., vasárnap

Borsóleves vajasgaluskával


Nem írok mostanában túl gyakran, sőt, mondhatni ritkán. Azért olvasgatni, olvasgatok bár erősen szelektálva. Ami feltűnt, az hogy a gasztroblogok mostanában két nagy táborra oszthatóak: az egyik a trendi,ritka, drága stb. hozzávalókból főző blogger, akinél már az étel címe is minimum 3 sor, a másik az a hétköznapi, egyszerű, de kreatív háziasszonyok blogja. Valahogy nem látok átmenetet.Az is szembetűnő, hogy több régen aktív blog is bezárt vagy szünetel. Persze nincs ezzel gond, nem is akarok ebből különösebb konzekvenciát levonni, csupán annyit, hogy mennyire érdekes, hogy a világot milyen hűen leképezik ezek a blogok. Van akinek teljesen hétköznapi vacsora mondjuk a nyelvhal fehérboros mártásban kiegészítve egy kis parmezános puliszkával és megöntözve szarvasgombaolajjal (tudom ez hülyeség, nyugi nincs ilyen recept csak szemléltetésnek írtam), másnak pedig ugyanilyen természetes a bundás kenyér, citromos teával. Van akinek a hűtőjében hónap végén "csupán" egy kis maradék mascarpone, parmezán és fürjtojás van, másnak meg fél doboz tejföl és egy tojás. Szóval ez maga az élet.

Jómagam mindenféle rossz szájíz nélkül az utóbbi csoportba tartozom, amolyan válságkonyhás üzemmódba kapcsolva. Lásd két bejegyzéssel előbb.


Ennek megfelelően az én blogomba simán belefér egy snassz, egyszerű borsóleves, vajas galuskával.

És a hangsúly itt a vajasgaluskán van.

Néhány hete fedeztem fel, mint levesbetétet. Nálunk otthon valahogy soha nem készült ez a fajta galuska, csak a sima és a grízes.

Nos, mióta kipróbáltam azóta állandóan levest főzők, mert nem bírok betelni az ízével. Felváltva tettem eddig borsó és karalábélevesbe, mindkettőhöz kitűnő választás volt. Az a pillanat, amikor beleharapsz és érzed a vaj ízét. Hmmmmm....


A borsólevest(vagy karalábét) teljesen hagyományosan, saját szájízünk szerint elkészítjük, amikor megfőttek benne a zöldségek, beleszaggatjuk a galuskákat.


Galuska készítése: egy fél vajat felolvasztunk mikróban, hozzárakunk egy tojást, sót, borsot és egyneműre keverjük. Ezután annyi lisztet rakunk hozzá, hogy egy lágy, de nem folyós, simára kevert tésztát kapjunk.

Egy kanállal a forrásban lévő levesbe szaggatjuk és néhány percig főzzük.

(a mérete szintén egyedi elbírálást igényel- én szeretem ha nagyobbak a galuskák, de van aki apró kis falatnyiakat szeret gyártani.)

2010. február 28., vasárnap

Hamburgerzsemle


Egy ideje már kerestem a házilag is elkészíthető és finom hamburgerzsemle receptjét. Többet is kipróbáltam, de egyik sem volt arra érdemes, hogy lejegyezem. Olyan feledhető kategória. A Limara által jegyzet receptúra, azonban számunkra a legjobb volt, mondhatni tökéletes, úgyhogy megtartom.


Hamburgerzsemle (Limara nyomán)


Az elkészítése nagyon egyszerű:


2 dl langyos tej
2 ek. cukor
1 tk. só
40 g olaj
1 tojás
100 g joghurt
60 dkg liszt
2 dkg élesztő


Ezeket bepakoljuk a kenyérsütő üstjébe és a dagasztó, kelesztő programra állítva egy jól kezelhető, ruganyos tésztát készítettünk belőle. Ennek hiányában is elkészíthető persze, csak kézi dagasztással- a lényegen semmit sem változtat, csak kicsit több vele a macera.


Ha megkelt a tésztánk, akkor kb. 9-10 kb. egyforma bucira osztjuk és helyes kis zsemléket formázunk belőlük. (Erre láthattok Limaránál egy nagyon hasznos videót!)


Sütőlapra ültetjük őket, egymástól pár cm-re, majd hagyjuk mégegyszer "kisimulni"- azaz duplájára kelni, majd lekenjük felvert tojással, megszórjuk szezámmaggal és előmelegített sütőben aranybarnára sütjük őket.

2010. február 7., vasárnap

Tejszínes-póréhagymás csirkemellragu


Elkészült a Válságkonyhás-Maris féle csirkemellragu és nagyon finom lett.

Így készült:

- Egy tenyérnyi csirkemellet felkockáztam, sóztam, borsoztam és kevés olajon fehéredésig pirítottam.

- Egy póréhagymát karikára vágtam és a húskockákhoz dobtam, majd felöntöttem egy fél pohárnyi vízzel és lefedve pároltam tovább.

(közben egyszer még pótoltam a vizet, mert még nem volt a hús elég puha, a hagyma meg eléggé le akart égni)

- Amikor a hús megpuhult felöntöttem tejszínnel (nem volt 1-1, 5 dl-nél több) és átforraltam vele, de csak annyira, hogy ne legyen túl sűrű.

- Kóstoltam, ilyenkor lehet még korrigálni a sót, borsot.

- Krumplipürével ettem (amit a vacsoracsatában Győzikétől látott módon tejszínnel csináltam és csudafinom lett), de rizs vagy tészta is illik hozzá.

Gyors fejszámolást végeztem, a kétadagra való ragu kb. 450 Ft-ból jött ki- a krumplipürével együtt, pedig azt nem is ehhez készítettem. Szóval egy adagnyi 225 Ft- szerintem ez nagyon jó ár- olyan válságkonyhás.

2010. február 6., szombat

Válságkonyha-blogajánló


Sziasztok!

Megvagyok, de nem nagyon jön az ihlet az írásra mostanában. Mondjuk volt pár publikálásra váró fotóm a számítógépen, amit múlt héten teljesen át kellett telepíteni és " természetesen" minden eltűnt róla, amit lementegettem. Így a kedvencek listám is az internetböngészőben. Jó pár napig tartott, amíg előszedegettem, az olvasott és kedvelt blogjaimat. DE! Ugye tudjuk, minden jóban van valami jó. Most az volt, hogy a nagy keresgélés közepette új kedvencekre is bukkantam. Ilyen például az a blog amit szeretnék a figyelmetekbe ajánlani.

Válságkonyha a címe és én naponta olvasgatom, jó stílusban megírt, nem fellengzős, hétköznapi, nem szabályos, de mégis gasztroblog. Amellett, hogy szórakoztat, hasznos is hiszen sokan vezetünk manapság válságkonyhát.

2010. január 10., vasárnap

Steak burgonya mustárral


A kissé fellengzős cím ellenére ez gyakorlatilag egy hasábokra vágott sült krumplit jelent, egy igencsak finom mustáros kencébe forgatva.
Millie-nél találkoztam ezzel a recepttel először, már akkor is tetszett, de hosszú hónapokig nem próbáltam ki, mert visszatartott az, hogy nem volt magos mustárom és a leírás szerint csak az a jó. Így talonban maradt. Azután egy vasárnap ismét a kezembe akadt és úgy döntöttem lesz ami lesz, egyszer élünk én bizony elkészítem sima, mezei mustárral. És, láss csodát, az eredmény lenyűgőző lett. Friss, ízletes, különleges ízvilágú köret, ami tényleg már önmagában is elég lehet. Azóta már kipróbáltam magos mustárral (a Lidlben vettem, potom pénzért), de bevallom, ha elfogy, nem fog megakadályozni abban, hogy újra és újra elkészüljön ez a remek kis köret.
(valahol olvastam, hogy volt aki úgy oldotta meg a hiányzó magos mustárt, hogy a sima mustárhoz, mustármagot kevert-szóval a lehetőségek tárháza végtelen)

Steak burgonya mustárral (Millie receptje)

Hozzávalók:

Kb. 1,5 kg krumpli hasábokra (negyedekre)vágva- újkrumplinál rajta lehet hagyni a héját, utána én már pucolom.
Fél pohár magvas mustár-vagy a fent említett alternatívák egyike (én Globus mustárból tettem, nem mértem ki mennyi, de kb. 5-6 evőkanálnyi biztosan volt)
két ek olvasztott vaj
két ek olivaolaj
2 ek citromlé
egy citrom reszelt héja
egy ek szárított oregánó
egy tk só
sok-sok frissen őrölt bors

A krumpli kivételével összekeverjük a hozzávalókat, majd ráöntjük a krumplikra a keveréket és jól összeforgatjuk.
Kibélelünk egy nagy tepsit (vagy két tepsit) sütőpapírral és rátesszük a krumplit, úgy hogy egy sorban legyenek.(a sütőpapír fontos momentum, különben órákig suvickolhatsz)
220 fokos sütőben időnként átforgatva kívül ropogósra, belül puhára sütjük őket kb egy óra alatt.

2010. január 3., vasárnap

Sajttal töltött sonkaszeletek rántva


Nos kezdjük az új évet egy fantasztikus recepttel. Recepttel?! A csudát! Ez nem is recept, de nálunk jött, látott, győzött és mindent vitt.

Fogsz két szelet sonkát- amelyiket szeretedet vagy éppen kapsz a boltban- lehet ez csirkemell, uzsonna, pizza vagy gépsonka- szóval bármilyen. Olyannyira bármilyen, hogy Janinak a Pick chillis párizsijából készül.

Szóval a két szelet sonka vagy felvágott közé beraksz egy szelet sajtot. ( ha olyan szerencsés vagy, hogy vágnak neked vékony szeleteket a boltban, akkor azt, ha nem te gyártasz egy éles késsel)

Ha elkészültek a "sonkás-sajtos" szendvicseid, akkor bepanírozod őket, pont úgy ahogy a rántott húsnál: liszt-tojás-zsemlemorzsa.

Ezekután forró olajban kisütöd őket. HMMMM....

Komolyan mondom fantasztikus, olyan az íze mintha csirkemellet ennél. Teljesen rá lehet kattanni. Eheted salátával, vagy bármilyen körettel- rizs, krumpli. Bár olyan laktató, hogy önmagában is megállja a helyét.

!- Nem tesz jót neki, ha előre bepanírozod, mert átázik a bundája. És nem, akármilyen hihetetlen, nem folyik ki belőle a sajt.

!- Az olaj tényleg forró legyen, és ne kislángon süsd, mert akkor magába szívja az olajat.

Ui: igen jól látjátok a két kép közti különbséget, most jöttem rá, hogy mások képei miért olyan tökéletesek. Rátaláltam egy képszerkesztő programra. Nos az eredmény szembetűnő, gondolom nem kérdés melyik az eredeti és a kissé feltuningolt kép?