2008. június 1., vasárnap

Húsvét 2008.-Kinder paradiso szelet házilag


Mint írtam nehezen állt össze az idén a húsvéti menüm. Így azután még az utolsó utáni pillanatban is keresgéltem, hogy mit is süssek még? Lapozgattam a könyveket, újságokat, böngésztem az internetet és végül a lementett receptek között fogta meg a szememet egy kinder pingvin recept. Nem, azt tudtam, hogy akármilyen gusztusos is, ilyen nem fogok sütni, mert a bolti változatát sem szeretem. Nekem túl csokis. Viszont beugrott róla, hogy valahol egyszer olvastam a másik kinder termék a paradiso házi elkészítéséről.

Nosza keresgélni kezdtem és rá is találtam egy topicra, ahol ott virított fehéren-feketén az eredeti olaszból fordított recept. Gyorsan átfutottam és már éppen magamban rábólintottam volna, amikor a krém hozzávalói között utolsó helyen azt találtam, hogy 1 doboz 125 grammos főzőtejszín. Nyilván az én látóköröm rendkívül szűk, de sütibe valahogy eddig - pláne krémbe- még sosem használtam főzőtejszínt.

Addig-addig töprengtem, hogy végül- mivel meg volt adva az olasz link- megnéztem az eredeti nyelvű receptet. Előrebocsátom, nem tudok olaszul semmit, leszámítva az amore mio és a dolce vita kifejezéseket. Szóval, ott az állt- idézem- 1 confezione di panna per dolci da ml.125.

Egy internetes fordítóprogram segítségével kilogikáztam, hogy ez bizony édes tejszínt jelent. Aztán még ezt találtam : panna per dolci senza montarla, ami annyit tesz a program szerint, hogy a tejszínt felverés nélkül adjuk hozzá, no ekkor már sikerült teljesen összezavarnom magam. Ezért letettem arról, hogy elkészítsem ezt a sütit.

Azonban a könyvjelzőmbe tett oldalak között rábukkantam erre az oldalra: Destinazione Paradiso (culinario), ahol a blog írója egy bizonyos paradiso tortáról ír, amivel nagy sikert aratott a kollégái között. Nem állítom, hogy neki az a bizonyos kinder termék volt a minta, mert azt nem említi egy szóval sem, csak annyit, hogy ez egy klasszikus olasz sütemény. Mindenesetre az íze nagyon hasonlít rá, úgyhogy én ezért bátorkodtam ezt a nevet adni az elkészült sütinek.

Az eredeti recepten csupán két dolgot változtattam, azt is a formáján. Nem tortaformában sütöttem meg , hanem tepsiben és csak egy helyen vágtam el a lapot, így nem két helyre tettem kevesebb krémet, hanem egyre többet.

Még egy személyes megjegyzés a végére: most dolgoztam életemben először lapzselatinnal és nem tudom miért tartottam eddig tőle. Nagyon egyszerű, úgyhogy mostantól ennél maradok a tasakos helyett. Mindenkit aki eddig tartott tőle arra biztatok, hogy bátran kezdjen hozzá, lényegesen egyszerűbb vele dolgozni.

Itt találod az eredeti receptet.

Kinder paradiso szelet házilag (paradiso bloggerina azaz Ildikó receptje alapján

Hozzávalók:

4 tojás
100 gr liszt
100 gr étkezési keményítő
150 gr cukor
reszelt citromhéj v. 1 fiola citrom aroma
1 csipet só
100 gr vaj
1/2 csomag sütőpor

A tojások sárgájával habosre keverem a cukrot, hozzáadom a puha vajat, majd lassan az összes többi anyagot. A végén óvatosan belekeverem a tojások keményre vert habját, lassan kell csinálni, mert a massza elég kemény. (esetlegesen 1-2 ek. hideg tejjel lehet "hígítani" hogy ne legyen túl kemény, de nem szabad sokat önteni bele) Megjegyzés tőlem: nekem nem kellett bele tej.


Kivajazott, liszttel megszórt tepsibe teszem és 170 °C-os sütőben 35-40 percig sütöm.

a krémhez:

250 ml tej
200 ml tejszín
60 gr cukor
1 cs. vaníliás cukor
1 csipet só
30 gr liszt
reszelt citromhéj
néhány csepp rumaroma v. 2 ek rum
2 lapzselatin

200 ml tejet felforralok, összekeverem a cukrot és a lisztet a maradék tejben és a forró tejhez adom. Állandó keverés mellett 1-2 perc alatt kemény krémet főzök belőle. Folpackkal letakarom és hagyom kihűlni. Hozzákeverek minden anyagot. A lapzselatint 5 percig hideg vízben áztatom, majd óvatosan kicsavarom és a krémbe keverem. A legvégén a keményre vert tejszínhabot is hozzákeverem.

A kihűlt tésztánkat ketté vágjuk és megtöltjük. Kb. 1 órára hidegre tesszük, hogy a krém megdermedjen, utána porcukorral megszórva tálaljuk.

Húsvét 2008.- Gyümölcstorta


Nem voltam túl összeszedett az idei húsvét előtt. Pénteken este még azt sem tudtam pontosan, hogy mit is fogok sütni. Volt néhány ötlet a fejemben, de sehogysem akart összeállni egy logikus halmazzá. Azért furcsa ez, mert amúgy nem ez jellemző rám. Máskor már legalább két héttel korábban kitalálom, hogy mit fogok sütni-főzni, sőt, azt kell mondjam még egy átlagos hétvégét is jobban megtervezek, mint most a húsvétot.Mentségem persze akad bőven. Ennek ellenére-vagy pont ezért, végül minden kialakult- lett sonka, saláta, süti bőven. Sőt, ma egy nem tervezett, spontán vendégsereg is befutott, ami tök jól sült el. Persze amikor napokig arra gyúrok, hogy jönnek, akkor biztos, hogy valami gikszer közbejön és semmi sem alakul úgy ahogy elterveztem. Végül pedig az Urammal alkonyatkor tettünk egy sétakört a faluban. ( a kör az túlzás, mert az egyik utcában szembejött velünk egy kutya, ezért az én Hősöm ezt a területet kiemelt kockázatú övezetnek nyilvánította, ezért visszafordulva jöttünk haza- egy kis csavarral.) Több mint egy óráig kóborogtunk, kellemesen elfáradtunk, hogy aztán hazaérve újra jól besonkázzunk, beszendvicsezzünk, besütizzünk és kellemesen elpilledve elheverjünk a tévé előtt.

No, de térjünk át a gasztronómiai részre. Szóval, teljes tanácstalanságom idején az Uramat is kifaggattam mit enne és ő egyértelműen a gyümölcstortára szavazott. Ugyan felsziszentem( akik olvasták egy pár nappal előtti bejegyzésemet, azok már értik, hogy miért), ugyanis utálom a gyümölcstortaformát- kivajazni, kimosni, minden vele kapcsolatos dolgot. De mit meg nem tesz az ember lánya a szerelméért.

Gyümölcstorta

Tudom, hogy tök banális dolog, de egy újszülöttnek minden vicc új alapon, simán elképzelhető, hogy idevetődik valaki, akinek jól jöhet ez a leírás. Íme tömören az elkészítése.

1. 4 tojásból süssünk piskótát ( fehérje külön tálban felverve, hozzáadni 4 evőkanál cukrot, tovább verni kemény habbá, hozzáadni a tojássárgájákat, elkeverni utána robotgépet lerakni, elő a fakanál és apránként óvatos mozdulatokkal hozzákeverni 4 evőkanál lisztet. Ezután előmelegített sütőben aranybarnára sütjük)

Fontos! A gyümölcstortaformánkat vajazzuk és lisztezzük ki. Mivel irtó sok rajta a redő, könnyebb ha puha vajjal és ecsettel kenjük ki.

2. A kész piskótánkat kiborítjuk, hagyjuk kihűlni.

3. Közben megfőzzük a vaníliás pudingunkat. Én kevesebb tejjel szoktam, mint ami rá van írva, mert úgy szilárdabb krémet kapunk. (én 3,5 dl tejjel és 3 evőkanál cukorral főzőm meg), de ez ízlés kérdése, ki hogy szereti. Azért jobb, ha nem túl folyós a krém, mert eláztathatja a tésztánkat.

Ha megfőztük takarjuk le folpackkal, hogy ne bőrősödjön be.

4. Ha mindkettő kihűlt, rárakjuk a pudingot a piskótánkra, majd jöhet a tetszőlegesen kiválasztott gyümölcs. Nálam most barack volt, de ki mit szeret, akar, kinek mi van otthon.

5. A tetejére tortazselé jön. Nálam most színtelen volt, de piros gyümölcsöknél jól mutat a piros színű. A tasakon lévő utasítás szerint elkészítjük, egy kicsit hűlni hagyjuk azután felvisszük a tortára. Vigyázni kell, ne egyszerre öntsük rá, mert lefolyik és eláztatja a tortánkat, én például kanállal szoktam adagolni apránként rá, vagy mint most, szilikonos ecsettel viszem fel a tetejére.

6. Hűtőbe rakjuk egy kis időre, hogy megdermedjen, azután pedig jóízűen elfogyasztjuk.

Húsvét 2008.


Minden kedves olvasómnak kívánok Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Lőrinc Pál: Három füles


Három kis nyúl ül a réten.
Mesebeli faluszélen.
Előttük egy halom tojás,
Húsvét táján ez így szokás.
Festék is van jócskán, bőven,
Fut az ecset tekergően.
Tojáson a színes csíkok
Olyan, mint a fürge gyíkok.
Nyúlapó is megjön közbe,
Leül köztük ott a földre.
Nagy bajuszát simogatja,
Tojásokat válogatja.
Szebb az egyik, mint a másik,
Nincsen köztük mely hibázik.
Ügyes ez a három füles,
Nem lesz a tál sehol üres.
Jut is bőven minden házba,
Locsolóknak tarisznyába.
Kinek nem jut fusson ide,
Nyúlapó tesz a zsebibe.

Crostata


Nemrégiben írtam arról, hogy a névnapra az Uramtól megkaptam Nigella süteményeskönyvét, ami, hogy egészen pontos legyek a "Hogyan váljunk házi istennőkké" címet viseli.

Távol áll tőlem, hogy szakácskönyvkritikusként debütáljak, de azért néhány gondolatot írnék a benyomásaimról a könyvvel kapcsolatban. Elöljáróban annyit jegyeznék meg, hogy ez volt az első könyvem Nigellától, és igen, szeretném a többit is megvenni-megkapni (lehet ez akár felhívás keringőre, az arra illetékeseknek), úgy tudom magyarul ezen kívül kettő jelent meg: a Nigella falatozója és az Az egész évben nyári ízek címekkel. Összesen 6 jelent meg eddig, szóval három még várható magyarul, ha minden igaz.

Az, hogy a többire is pénzt szánok (megjegyzem nem is keveset átlagosan 5-8000 ft körül mozognak az árak), már önmagában annyit elárul, hogy nem okozott nekem nagy csalódást. Mégis, ha 5-ös skálán kellene pontozni 3,8 pontot adnék neki.

Hogy miért?

1. Engem nagyon zavart, hogy nem mindegyik édességhez készült fotó. Szeretem látni, hogy-hogyan kellene kinéznie az elkészült ételnek.

2. Nekem néhol túl sok a receptekben az idegen-ismeretlen-drága-nehezen beszerezhető hozzávalók sora. Persze mivel angol szakácsnőről van szó, természetesen a számára elérhető anyagokból dolgozik, de én hiányoltam, hogy a legtöbb helyen nincs megnevezve nálunk is kapható helyettesítője-pótlója. Mivel a fordítók között szerepelnek szakács hozzáértők is, úgy gondolom ilyen drágán árult könyvnél ez alapvető elvárás lenne.

3. A könyv tematikusan jól felépített, kitér az édességek szinte mindegyik csoportjára, úgy mint torták (töltetlen, töltött, gyümölcsös, mini),

aprósütemények, pie-ok (piték) ezen belül édes, sós, mini variációk

desszertek (rétegesek, sajttorták, profiterole, szuflé stb.)

csokis receptek(torta, brownie, keksz minden ami kell)

gyerekeknek(születésnapra, iskolai ünnepségekre) ebben a fejezetben szerepel a sokat előráncigált tündértorta receptje. (anno mikor támadták Stahl Juditot, hogy lemásolta Nigellát, ezt a receptet hozták fel többek között ellene no comment)

karácsony ( ne nálunk hagyományos karácsonyi ételekre gondolj, tipikus angol dolgok)

kenyér és élesztő

a házi istennő éléskamrája ( zselék, lekvárok, csatnik stb)

4. A könyv amúgy baromi vastag, az Uram szerint fegyverként is kiválóan használható, tartalomjegyzék nélkül 375 oldal. Élvezetes olvasmány, tetszik benne, hogy Nigella minden egyes recepthez még ad minimum plusz 2 tippet, hogy hogyan lehet csavarni rajta egyet. Így azután, ha nem is készítem el az adott receptet, rengetek jó ötletettel, megoldással leszek gazdagabb.Nagyon részletesek a leírások benne, minden fejezet előtt van egy kb. másfél oldalas ráhangoló bevezető is.

5. Tetszett, hogy rengetegszer említ más szakácskönyvszerzőket, akiktől az adott receptet vette, nem akarta úgy beállítani, hogy ő találta fel a spanyolviaszt.

Összeségében tehát (felfelé kerekítve) egy erős jóra értékelném a könyvet és tényleg várom, hogy a többit is forgathassam.

Íme az első recept, amit kipróbáltam a könyvből: a crostata nevű eredetileg olasz édesség. Nigella szederlekvárral ajánlja (amit ő készít el és a receptje szintén benne van a könyvben) Ő még ajánl hozzá egy kancsó meleg vaníliasodót.

Nos anélkül is finom, de én legközelebb kevesebb ideig sütöm, mert így a széle nagyon megszáradt. Amúgy a süti kinézete gyönyörű és bár nem nagyon szoktam ilyen hasonlatokat használni, de tényleg olyan, mintha a tészta lenne a foglalat, a lekvár pedig a kő egy ékszer közepén.

Amin változtattam: - nem volt szederlekvárom, csak jófajta ribizli( jó nagy gyümölcsdarabokkal és kissé savanykásan. Szerintem ilyesmit érdemes hozzá választani.

- nem a Nigella által ajánlott gyümölcstortaformát használtam (mert utálom kivajazni is, meg elmosogatni is, úgyhogy csak végső esetben veszem elő), hanem egy sima szilikonos 22 cm-es átmérőjű kerek tortaformát.

Crostata (Nigella Lawson receptje alapján)

Hv.: 7,5 dkg vaj, 15 dkg kristálycukor, 2 nagy tojás, 20 dkg finomliszt, egy csipet só, 1 teáskanál sütőpor, 1 citrom lereszelt héja, 20 dkg szeder- vagy egyéb hasonló lekvár

Elkészítés:

1. melegítsük elő a sütőt ( 180 fokra)

2. Keverjük krémesre a vajat a cukorral.

3. Egyenként adjuk hozzá a tojásokat, amíg a krém szép habos-levegős lesz.

4. A lisztet szitáljuk össze a sütőporral, sózzuk meg és forgassuk hozzá a tojásos-vajas keverékhez.

5. Végül adjuk hozzá a citromhéjat is.

6. Kanalazzuk az előkészített formánkba és oszlassuk el benne a tésztát úgy, hogy a szélein vastagabban álljon a tészta kb. 2 és fél cm magas legyen.

7. Kanalazzuk a közepébe a lekvárt, úgy, hogy a pereme maradjon szabadon.

8. Süssük 35-45 percig, amíg a tészta szép aranyszínű lesz, tapintásra pedig rugalmas. A formában hagyjuk kihűlni, csak azután borítsuk ki.