Csirkemájas borsóleves

Nemrégiben a küküllői kolbászleves kapcsán már írtam arról, hogy én bizony a jó sűrű leveseket szeretem. Már gyerekkoromban is úgy telepakoltam a vasárnapi húslevest répával, hússal és mindenféle lehetséges dologgal, hogy megállt benne a kanál. Egyetlen fájdalmam volt ezzel kapcsolatban, hogy a kedvenc " alkatrészemből", a májból minden csirkének csupán egy adatott. Ezért aztán azt mindig a végére hagytam és apró darabokra vágtam, hogy minél tovább tartson.

Felnőtt és önálló háziasszonylétem során már többször eszembe jutott, hogy kellene kreálni egy olyan levest, amiben egynél több májnak is szerep jut. A terv most vált valósággá, megszületett a csirkemájas borsóleves. Persze lehet, hogy ez másnak rémesen hangzik, de az én gyerekkori álomlistámon egy tétel kipipálva.

Csirkemájas borsóleves

Egy fazék aljára kevés olajat öntünk, rádobunk fél kg fagyasztott zöldborsót, hozzákarikázunk sárgarépát, petrezselymet, tehetünk hozzá még fokhagymát, karalábét vagy bármilyen más általunk szeretett és levesbe illő zöldséget.

Felöntjük bőven vízzel, teszünk hozzá sót és lassú tűzön főzni kezdjük.

Amikor már átmelegedett (nem kell hogy forrjon), hozzárakjuk a csirkemájakat. Én olyan 7-8 nagyobb darabot raktam bele, de ezeket mikor megfőttek a fakanál élével szétszabdaltam kisebb részekre.

Ezután hagyjuk szép lassan főni. A máj miatt közben keletkezik a tetején némi hab, azt egy kanál segítségével szedegessük le.

Amikor már a zöldségek megpuhultak és a máj is megfőtt (onnan láthatjuk, hogy ha kettévágjuk a közepe nem véres), késznek nyilváníthatjuk a levesünket.

Akkor kissé felcsavarva a lángot alatta forrásba hozzuk és tésztát főzzünk bele- nálam ez most csigatészta volt.

Frissen őrölt borssal fogyasztva az igazi.