2008. február 18., hétfő

Szamárkenyér


Halihó! Ez az utolsó nap a téli szünetből. Holnap már suli, menni kell dolgozni. Kicsit nem is bánom, mert annyit ültem a szobában és annyit aludtam amennyit nem szégyelltem. Jani is szabin volt, úgyhogy jó dolgom volt, még a boltig sem dugtam ki az orrom. De jólesett, már fáradt voltam. Ma ő már dolgozott, úgyhogy én mentem a postára meg a boltba. Meg is lepődtek, hogy látnak. Mondtam, hogy elmúlt a jó világ, mostantól újra magad uram ha szolgád nincsen alapon mennek a dolgok.

Gyorsan beírom még a szilveszteri dolgokat. Nem csaptam nagy traktát, két okból sem. Az egyik, hogy ki nem állhatom a szilvesztert, a másik pedig, hogy még mindig enyhe konyhafrászom van a karácsonyi dömpingtől.

A szamárkenyeret azért szeretem, mert nem kell sütni, és viszonylag hamar megvan. A recept Bea kolleganőmtől való, még az ősidőkben írta le nekem. Jó régen nem csináltam, most valahogy eszembe jutott és nekiálltam.

Jól sikerült, amit mi sem bizonyít jobban, hogy anyósomnak nagyon ízlett és -ami még sosem fordult elő velem- elkérte a receptjét, hogy megcsinálja. Odaadtam neki a maradék ostyát, meg kekszet így is inspirálva arra, hogy nekiálljon.

Szamárkenyér

Hozzávalók:

- 2 tojás, 5 dkg dió, 30 dkg cukor, 20 dkg margarin. Ezt az egészet összefőzzük majd hagyjuk kihűlni.

- Ha kihűlt 20 dkg darált háztartási kekszet keverünk hozzá + tehetünk hozzá ízlés szerint darált diót vagy zseléscukrot is. (szaloncukrot, ezt ne hagyjátok ki belőle, ha tehetitek, mert az benne a legjobb) Akár mazsola vagy aszalt gyümölcs stb is mehet bele, de én egyiket sem szeretem.

- Az ostalapot ( a vékonyabbikat) vizes konyharuhába bugyoláljuk, hogy majd fel tudjuk tekerni. Nos nem kell, hogy tocsogjon a víztől, de azért nedves legyen. Én középre teszem az ostyát és a konyharuhát minden oldalról ráhajtom, majd úgy hagyom pár percig, de közben azért ellenőrizgetem, hogy hogy áll. Amikor már érzed, hogy puha annyira, hogy tudod tekerni, akkor az alsó szélétől 1-2 cm-re teszed a tölteléket, majd óvatosan feltekercseled. Ha kicsit ropog az nem nagy baj, még belefér. Arra azonban figyelj, hogy ne ázzon el a lap túlságosan, mert az gusztustalan.

- Ahogy a képen is látszik 3 tekercs lesz belőle, csak az egyiknek a szélét már megette a házi minőségellenőr.

- Rakd hűtőbe egy kis időre, utána lehet szeletelni.

- Finom!


Nincsenek megjegyzések: