2008. február 17., vasárnap

Szilveszteri merengő


Hát eljött, úgy tűnik pár óra múlva visszavonhatatlanul vége a 2007-es évnek. Mit is mondhatnék? Talán csak annyit, hogy nem véletlenül nem kedvelem a 7-es számot. Nem volt jó ez az év. Sokat sírtam, sokat aggódtam, talán ezért múlt el olyan gyorsan, mert sokszor nem volt időm figyelni, megélni a napokat, perceket. Azért hálás is vagyok, mert szeretni és szeretve lenni olyan mintha kétfelől sütne rád a nap. Sokáig vágytam erre, szóval nem lehetek hálátlan. Hogy mit kívánok 2008-ra?Kívánom magunknak és mindenkinek akit szeretünk, hogy boldog, nyugodt, vidám és kiegyensúlyozott év legyen a 2008-as.

Kedves Olvasóm!

Köszönöm, hogy megtisztelsz/megtiszteltél azzal, hogy ellátogatsz hozzám. Bizony, ez olyan, mintha hozzám jönnél, mintha kicsit ismernénk egymást. Az idei évem talán legjobb döntése volt az, hogy blogírásba kezdtem. Sok örömet adott és ad. És ehhez te is, kedves olvasóm, hozzájárulsz. Kívánok Neked és mindenkinek akit szeretsz nagyon Boldog Új Évet!

Találkozunk jövőre!

Adjon az Isten

Adjon az Isten szerencsét
szerelmet, forró kemencét
üres vékámba gabonát
árva kezembe parolát.
Lámpámba lángot, ne kelljen
korán az ágyra hevernem.
Kérdésre választ ő küldjön,
hogy hitem széjjel ne dűljön.
Adjon az Isten fényeket
temetők helyett életet –
nekem a kérés nagy szégyen
adjon úgyis, ha nem kérem.

Nagy László

Nincsenek megjegyzések: