2008. február 2., szombat

Feketeerdő torta


Szeptember 1-jén van az anyukám születésnapja. Mint pedagógusnak ez jónéhányszor okozott logisztikai problémát, hiszen sokszor esik pont elsejére az évkezdés. Ilyenkor komoly szervezőmunkát igényelt, hogy minden a helyén legyen, megszervezni, hogy ki hozza el a tortát stb. Persze félreértés ne essék ez édes teher volt, mégis a nap végére már olyan voltam mint egy kifacsart citrom. Az idén azonban végre csak 3-án kezdődött a tanév, a nevezetes dátum pedig szombatra esett. Úgy terveztem kényelmesen készülök el a tortasütéssel, ajándékcsomagolással és végre nem lesz rohanás és káosz a szervezésben. Persze Szeleburdi család módjára ez természetesen nem valósulhatott volna meg így. Kezdődött azzal, hogy pénteken délután eszembe jutott, hogy nincs egyetlen szóbajöhető nadrágom sem, amit felvehetnék a vasárnapi évnyitóra. Semmi gond, másnap-szombaton-piac van a közeli nagyvárosban. Szombat reggel tehát felkerekedtünk, nadrágfronton is szerencsém volt, sőt még egy új táskával is megjutalmaztam magam. Mindezt persze a szerelmem epés megjegyzései közepette, miszerint az otthon lévő táskagyűjteményemmel ő is kiülhetne a piacra, véleménye szerint nem kevés haszonra tehetne így szert. (Van is ebben némi igazsága, de persze ezt sosem vallanám be neki. ) Szóval mindez jól alakult, kivéve, hogy az idő igencsak elment és 1 óra elmúlt mire hazaértünk. Ekkor kellett rohamléptekben nekiállni a tortának. Persze hozzávaló sem volt minden otthon, úgy szalajtottam el a házi beszállítómat a boltba. Végül elkészült a Feketeerdő torta, mi is átöltöztünk ( a mosatlan ottmaradt, arra már nem volt idő), ajándék a kézben. Az Uram, mint fő tortaszállító elővette a tortadobozt (amiből hiányzik egy tenyérnyi darab, unokaöccs közreműködésének köszönhetően, aki a bulijára kikönyörögte, hogy tortát süssek és persze én mint ügyeletes jófej nagynéni még a tortatartót is odaadtam neki. Azután, hogy, hogy nem a bulin megtörtént a baj, persze ígérték istenbizonyra, hogy újat vesznek. Ennek már fél éve. Lehet, hogy átvertek?)

Szóval tortatartó elő, kiderült, hogy túl nagy lett a torta, nem fér bele. Próbáltuk mindenhogy, de nem ment. Még egy papírdoboz is előszedtünk, hátha.... de nem az sem volt jó. Ráadásul tejszínes torta lévén, igencsak sérülékeny volt. Végül maradt a telefonos segítség. A nővéreméket kértem meg, hogy segítsenek kocsival kivinni és még mi nem érünk ki, ne szedjék elő a dobozból.

Végül minden jól alakult, az ajándékok tetszettek, a torta pedig hatalmas közönségsikert aratott a vendégek között. Mikor mi eljöttünk már alig 3-4 szeletnyi árválkodott a tálcán. Számomra azt, hogy jól sikerült talán az jelezte a leginkább, hogy az ételek terén igencsak válogatós majdnemtízéves unokaöcsém 2 nagy szeletet is evett belőle.

Csak azt a rohanást, azt tudnám egyszer megúszni....



Feketeerdő torta

Tészta: 8 dkg vajat vagy 6 dkg zsírt egy egész tojással, 25 dkg cukorral és fél citrom lereszelt héjával simára keverünk, azután hozzáadunk 25 dkg lisztet, 4 dkg kakaót, 1/4 liter tejet és végül egy csomag sütőport.

Tortaformába öntjük és közepes tűznél megsütjük. (Én dupla adagból csináltam és kb. 30 cm átmérőjű tortaformába töltöttem)

Ha megsült óvatosan vágjuk körbe, nehogy bezuhanjon a közepe és hagyjuk a formában kihűlni, mert melegen törik a tészta.

Megjegyzés: aki jobban szereti, csinálja sima kakaós piskótával, ez egy tömörebb lap lesz, mint a piskóta, de régebben én is csináltam már azzal.

1. Egy magozott meggybefőttet leszűrűnk, a levét felfogjuk.

2. 1 csomag főzős vaníliás pudingport felengedünk a meggylével és kocsonyásra főzzük.

3. A tejszínünket keményre verjük - én Hulalát szoktam ehhez használni, ahhoz már cukor sem kell, mert elég édes önmagában is és még másnap is jól tart a hab, nem esik össze.

4. A kihűlt tortalapot kettévágjuk, megkenjük a meggyzselénkkel, rákenünk egy adag tejszínhabot, erre jön a kimagozott meggy egyenletesen elosztva, majd megint tejszínhab, végül a másik tortalappal befedjük. ( Azért nagyon fontos, hogy a lap és a zselé se legyen meleg, mert különben a tejszín szétfolyik rajta)

5. A megmaradt tejszínhabbal kívülről is bekenjük és kidekoráljuk a tortánkat. Én barna tortadarát és meggyszemeket használtam, de ez ízlés és az otthoni készleteink függvénye.

Nincsenek megjegyzések: