Sörkifli

Ha könyvet írnék és ajánlást kérnének tőlem, akkor biztos, hogy ezt a bejegyzésemet Áginak ajánlanám. Ági az unokatestvérem, a szívemnek kedvesebbek közül az egyik. Nos, ez persze még nem indokolja, hogy a sörkifli receptje az ő nevéhez fűződjön. Hogy mégis miért jut mindig ő az eszembe valahányszor ezt sütöm?

Ha néhány hónappal ezelőtt megkérdezik tőlem, hogy ki az az ember a környezetemben akit a legkevésbé érdekel a sütés-főzés és más hasonló "háziasszonykodós" dolgok, szinte biztos, hogy Ágnest választottam volna. Ez azonban már múlt idő, merthogy neki a tavalyi ősz nemcsak a hideget és az esőt hozta meg, hanem a nagy szerelmet is. A természet pedig okosan rendezi a dolgokat, mert ahogy az már lenni szokott, hamarosan felébredt benne a szeretett férfiról való gondoskodás ösztöne.

Innen pedig már egyenes út vezetett a sörkiflihez. Merthogy családi örökségünk szerint mi sohasem kispályázuk el a dolgokat. Ha lúd, legyen kövér alapon a választása először erre a kelt tésztás, sós sütire esett. No mármost tudjuk, hogy a kelt tészta nem egy egyszerű dolog, ha nincs kenyérsütő gépünk a dagasztáshoz. Sok-sok hibába belefuthatunk a készítés során. És hát, hogy is mondjam finoman: Ági jó diák módjára az összeset végigvette. Először fél adagot készített, a baj csupán annyi volt, hogy a tej mennyiségét nem felezte. Becsületére legyen mondva a lágy, ragacsos tésztát nem dobta ki, hanem kisütötte. Igaz, mivel nem akart lejönni a kezéről dobálós tészta lett belőle. De elfogyott. Másodjára az élesztő felfuttatása okozott némi gondot. Harmadszorra pedig a dagasztás maradt el, így a tészta nem kelt meg.

Ennyi rossz élmény után azt gondolhatnánk, hogy Ági föladta. Tévedés! Nem, őt nem olyan fából faragták. Negyedjére is nekifutott és láss csodát tökéletesre sikerült. Aranybarnára sült, omlós sörkiflik kerültek ki a keze alól. A kitartás végül meghozta a gyümölcsét.

A mesének jó a vége, merthogy Ági azóta is lelkesen süt-főz, véleményem szerint nagyon kreatívan és lelkesen.

Hát, ezért ajánlom én a sörkiflis bejegyzésemet, Áginak.



Sörkifli

50dkg liszt, 2dl olaj, 5dkg élesztő, 3dl tej, fél ek só, 1 ek cukor. Ha van kenyérsütőnk akkor mindent belepakolunk és kelesztjük. Ha nincs akkor egy kevés langyos-cukrot tejben felfuttatjuk az élesztőt. Közben egy tálba rakjuk a lisztet, hozzárakjuk a sót, olajat, a maradék tejet és végül a felfutott élesztőt. Ebből sima tésztát dagasztunk, majd meleg helyen 1 órát kelesztjük.

Ha kész a tésztánk, akkor 8 ökölnyi gombócra szedjük és egyenként kerekre nyújtjuk őket. Attól függően, hogy kisebb ropogósabb vagy nagyobb puhább kifliket akarunk gyártani 8 vagy 16 felé vágjuk.( Ha ropogósabbat akarunk akkor 16 kis háromszögre vágjuk, ha puhábbra elég 8 felé.)

Én lekentem tojással őket. Utána meg lehet szórni szezámmaggal vagy mákkal.

Előmelegített sütőben aranybarnára sütjük őket. Nagyon finom uzsonnára, reggelire egy teához vagy vendégváráshoz - a nevéhez illően akár sörhöz is.( bár azt még nem próbáltam)