2008. február 3., vasárnap

Román krémes



Őszinte leszek: ez nem az a süti, amit gyakran meg fogok csinálni, ugyanis baromi macerás. Legalábbis olyasvalakinek, aki nem szeret tésztát nyújtani. (én pedig olyasvalaki vagyok) Az íze-állítólag-finom volt, én nem tudom, mert még mindig meg vagyok fázva, úgyhogy nem nagyon érzem az ízeket. Amennyit éreztem belőle az azt mutatta nekem is, hogy jó kis süti ez, de a nyújtás miatt én csak sátoros ünnepeken fogok nekiállni. A recept amúgy az egyik kolleganőmtől származik, nagyon dicsérte, ezért vágtam bele. A tölteléket amúgy tényleg tök könnyű elkészíteni. ( Csak az a fránya nyújtás ne lenne.)

Román krémes

Tészta: 50 dkg lisztből, 10 dkg darált dióból, 25 dkg porcukorból, 2 evőkanál mézből, 1 evőkanál szódabikarbónából és 4 tojásból tésztát gyúrunk.

Két órát pihentetjük, majd 5 részre osztjuk és 5 lapot sütünk belőle. ( Na én ezt itt eltoltam, mert fejből csináltam és 6-ra emlékeztem, ezért elég kicsik lettek a lapjaim a sütim meg jó vastag.)

Ha kisültek, megtöltjük őket a következő krémmel.

Krém: 30 dkg darált diót, 25 dkg porcukrot, 1 liter tejföllel és 2 csomag vaníliás cukorral hidegen simára keverünk és ezzel töltjük meg a lapokat.

Másnapra megpuhul és jól szeletelhető lesz.

Nincsenek megjegyzések: