2008. február 3., vasárnap

Sportszelet


Makacs megfázással küzdök lassan már másfél hete. Mindenféle kúrák kipróbáltam már, de nem igazán voltak hatásosak. Az őszi szünetek arra szántam, hogy kikúráljam magam, de sajnos nem sikerült, mert holnap már suli, várnak a gyerkőcök, én pedig még mindig küzdök a bedugult orrammal, köhögéssel, trüsszögéssel és azzal, hogy úgy érzem az agyam helyén csak egy nagy csomó vatta van. (Persze az utóbbi lehet, hogy nem függ össze a megfázással.) Szóval sütés-főzésügyileg nem voltam/vagyok a topon. Dehát azért valami süti csak kell a "népemnek"-gondoltam és láss csodát! Bekukkantottam Lylia Boszorkánykonyhájába és szembejött velem a megoldás.

Erről a sportszeletről már hallottam valamikor, sőt meg is akartam csinálni, mert megesküdtem volna, hogy lementettem a receptjét. Azután persze kiderül, hogy jó, hogy nem esküdtem meg rá, mert nem volt meg. Úgyhogy, most dupla öröm ért, mikor rábukkantam Lylia blogjában.

Az elkészítése tök egyszerű, gyorsan megvan, mutatós, nagyon kiadós és állítólag finom is. Azért csak állítólag, mert én a fent leírt okok miatt nem érzem az ízeket, de a tálcáról való fogyás mértékét nézve, biztos, hogy nincs vele baj.

Sportszelet

2 dl tejet, 20 dkg margarint és 20 dkg cukrot összeforralunk.

Kihűtjük és utána hozzaöntünk egy csomag ( fél kg ) darált háztartási kekszet, 3 evőkanál kakaót, 1 vaníliaaromát és 1,5 üveg rumaromát. ( én ehelyett fél dl rumot tettem bele).

Az egészet összekeverjük, majd egy folpackkal ( én egy nylonzacskót szedtem szét, mert utálom a folpackot hámozni) kibélelt tálcára nyomkodjuk.

Itt lehet variálni, hogy milyen vastagra akarod a csokit/sütit. Én a normál, vékonyabb fajtát utánoztam le, de lehet akár a vastagabb XXL-eset is utánozni.

Szóval a kívánt vastagságúra lapigatjuk a tálcán. Kicsit hűlni hagyjuk és közben csokit olvasztunk. (én tejcsokit választottam és a zacskós kivitelt, amit csak forró vízbe kell tenni, ott megolvad, azután levágni a tetejét, kinyomni és szétkenni a sütin. Két zacskót használtam fel, mert nagy adag volt, de tök jó lett. Majd ha megint veszek bepostolom ezt a fajta csokimázat, én nagyon szeretem, mert könnyű vele bánni, nem kell gőz felett dikicselni vele, aprósütit tök jól lehet vele díszíteni, ha csak kis lyukat vágunk rá és nem is drágább, mint egy tábla Katica tortabevonó, azt hiszem 160 Ft körül van egy zacskó)

Szóval végül ráöntjük a csokimázat és hűtőbe rakjuk kb. egy órára, hogy megdermedjen. Utána a kívánt vastagságúra daraboljuk. Utána már nem kell hűtőben tárolni.

Ui: az jutott még eszembe, hogy van a sport csokinak egy meggyes fajtája is. Azt is lehetne reprodukálni, ha meggybefőtt levét tennénk hozzá egy keveset vagy bonbonmeggy aromát tenni bele.

Nincsenek megjegyzések: