Olvasnivalók

Bár lehet, hogy nem illik, hogy pont ezeken az oldalakon vallom be, de bizony az az igazság, hogy egy ideje már nem vettem meg a Nők Lapja Konyha számait. Mikor elindult, rendszeresen vásároltam,tetszett is, de azután valahogy azt vettem észre, hogy nem találok benne olyan cikket, receptet ami nekem szólna, így jó pár szám kimaradt. Most is csak véletlenül akadt meg a szemem rajta, a postán, sorbanállás közben. Az igazság az, hogy főleg a hozzá csatolt kis naptár keltette fel az érdeklődésemet, mert ilyet szoktam kirakni a konyhában. Úgy gondoltam a 289 Ft-os ár még nem olyan vészes, hogy ne érné meg. Amikor azután belelapoztam, kellemes meglepetés ért, nagyon sokszínű és élvezetes lett ez a szám. Leginkább a karácsonyi gasztroajándékokról szóló oldalak kötöttek le. Nagyon sokféle ötlet van benne, csomagolási tippel együtt. És ami még klassz, hogy végre kiléptek a bonbon, likőr, aprósüti háromszögből, merőben új ötleteket is találtam. Szóval aki ehhez keres ötleteket, az szerintem tuti, hogy ihletet tud meríteni innen.

Előszületésnapi ajándéként megleptem magam Stahl Judit új szakácskönyveivel. Persze ahogy megérkeztek még aznap este átlapoztam őket, a hétvégén pedig tüzetesebben is megvizsgáltam a recepteket. A véleményem pedig röviden a következő: a legjobban szerintem az édességes sikerült, tényleg tele van egy csomó gyors , guszta és változatos sütivel. Talán kettő olyan van amit tuti nem próbálnék ki, az egyik a csokipuding a másik pedig a sütőtökös rakott kalács. Ezeket is csak azért, mert ki nem állhatom őket. Amúgy az aprósütiktől a tortákon át a pohárkrémekig minden fajta édesség megtalálható benne. Szóval nem ragozom tovább, klassz és kész!
A szárnyas recepteskönyv is elég jó, bár ebben már van számomra pár meredekebb recept, de összeségében használhatónak tűnik, tuti fogom használni.
A tésztásat viszont nekem tök felesleges volt megvenni, mert az én olvasatomban nézve nagyon gyenge. Tele van olyan receptekkel amikhez egy csomó drága és nálunk példáuk egyáltalán nem beszerezhető hozzávaló kéne. Talán egyedül a borsós-májas tészta keltette fel az érdeklődésemet. Persze nyilván annak aki hozzáfér ezekhez a dolgokhoz és szereti is őket, annak kincsesbánya ez a kötet és lehet, hogy valakit pont az édességes hagy hidegen vagy okoz neki csalódást.
Szóval ez csak az én egyéni, magánvéleményem lefordítva a mi ízlésünkhöz, pénztárcánkhoz, viszonyainkhoz.



Nemrégiben már írtam a Házi sütemények c. szakácskönyvről, most ugyanattól a szerzőtől megjelent a Házi ételek c. kötet is. Igazándiból mikor először megláttam a könyvesboltban, megnéztam, azután visszaraktam a polcra. Azután - jellemző a következetlenségemre-mikor legközelebb a kezembe került, akkor megvettem. Hogy miért? Nem is tudom, amellett, hogy nagyon szép a kivitelezése, van benne egy csomó alapkaja is, és persze vannak újabbak vagy a régiek áthangszerelt változatai is. A könyv felépítése és a szerző alapelvei nem változtak. Hasonlóan a süteményeskönyvhöz itt is cél a receptek részletes, pontos leírása és a tippek, tanácsok sem maradnak el. Véleményem szerint jól használható szakácskönyv, még akkor is ha nem újszerű, különleges hozzávalókra épülő recepteket tartalmaz.