Ha azt mondom-puncsos minyon- egészen biztosan mindenkinek ugyanaz a kép ugrik be, aki csak valaha is betette a lábát egy hazai cukrászdába. Igen-igen, ez bizony az a minimum 1500 kalóriát tartalmazó, egyáltalán nem update, belül tömény, maccsos, csokis, rumos, puncsos, kívül pedig émelyítően édes és émelyítően rózsaszín cukormázzal borított tömör gyönyör. Bevallom én szeretem ezt a retroédességet, habár mostanában már gyakran előfordul, hogy csak két-háromszori nekifutásra sikerül eltűntetni. Mert bizony ez a süti a gejl, tömény édességek versenyén tuti dobogós lenne. Ennek ellenére szeretem, szeretjük, hiszen, ha nem lenne rá kereslet, már réges-régen eltűnt volna a cukrászdák kínálatából.
Az viszont soha eszembe sem jutott, hogy otthon valami hasonlót próbáljak gyártani. Hogy-hogy készült aztán mégis? Nos, teljesen véletlenül. Egy hétköznap reggeli Stahl műsorban láttam meg újfent a receptjét.
Az igazság az, hogy én bagoly típus vagyok. Este élek, éledek, akármeddig fent tudok maradni, tanulni, dolgozni, sütni-főzni, de a reggeleim nehezen indulnak. Felkelés után teszek, veszek, molyolok, teázom, reggelizek, ilyenkor legjobb, ha hozzám sem szólnak. Ha ez a fázis kimarad, hát.... akkor nem vagyok túl jó társaság.
Nos ezeken a reggeleken pakolászás, észheztérés közben szoktam nézni a Jóban-rosszban ismétlését. Örültem mikor felfedeztem, hogy ebbe a kismama és napközis tanító néni idősávba berakta a Tv2 (tartsák meg jó szokásukat), mert este sose látom. (tudjátok, a bagoly életmód!)Szóval ilyenkor tanulmányozom a Pongrácz család életét. Közvetlenül utána pedig kezdődik a Stahl konyhája. Annak ellenére, hogy hétvégen mindig megnézem, előfordul, hogy ottragadok előtte.
Így bukkant fel ez a recept újra. Azért újra, mert tavaly ősszel már lement adásba egyszer. Ugyanis jó pár évad óta az a koncepció a Stahl műsorokban, hogy hétközben nincs új recept, hanem a hétvégi műsort bontják részekre és adják le újra. Namármost van egy főzős, egy sütős, egy gyerekkonyhás rész + a salátarovat, ehhez jött még Buday, de mióta átigazolt az m1-hez önálló műsorral, a fennmaradó 1 napot ki kell tölteni. Ide szoktak jönni az ismétlések.
Bevallom még második nézésre sem fogott meg a recept maximálisan. Azután délután a boltban felfedeztem, hogy van ugyanolyan puncs aromájuk, amilyet Judit használt. No gondoltam, egye fene akkor belevágok.
Azt álmomban sem gondoltam volna, hogy az íze valóban, ennyire vissza fogja adni a puncsminyonét.Pedig igen! Sőt, annyival még jobb is, hogy nem annyira émelyítően édes, habár én a cukor mennyiségéből levettem.
Az eredeti receptet írom be, habár én néhány ponton változtattam rajta.
A mazsolát, úgy ahogy van kihagytam a receptből, mert mindketten utáljuk, helyette a tésztához, csak úgy simán, öntöttem egy kis rumot.
A cukor mennyiségét csökkentettem, 20 dkg helyett, talán ha 12-15 dkg raktam bele.
Nem volt otthon narancslevem, és mivel nem is szeretjük, feleslegesnek gondoltam venni egy dobozzal, azért az 1-2 deciért, ami az áztatófolyadékhoz kell. Volt otthon szénsavas barackos üdítő (narancsos még jobb lehet), abba öntöttem rumot és abba mártogattam bele a sütiket. Tök jó lett így is.
Akkor még nem volt minimuffin formám, azóta beszereztem, úgyhogy sima, hagyományos muffinsütőben készítettem. Ha lesz képem a kicsikről, majd felrakom.
Szerintem tök felesleges volt rátenni a kandírozott narancshéjat, még díszítés gyanánt is, mert nagyon nem illett az ízéhez. Mi az utolsó pár darabról már simán leszedtük, úgyhogy legközelebb azt lehagyom róla.
Ennyi duma után, itt az eredeti recept:
Gyors puncsos minyon (Stahl Judit receptje)
A tésztához:
2-3 evőkanál tej
2 evőkanál kakaópor
20 dkg finomliszt
1 kávéskanál sütőpor
20 dkg puha vaj
20 dkg cukor
1 kávéskanál puncs aroma
4 tojás
A rumos mazsolához:
10 dkg mazsola
½ dl rum
A sziruphoz:
0,5 dl 100%-os narancslé
kb. 1-2 evőkanál rum
A mázhoz:
1 tojásfehérje
20-25 dkg porcukor
½ kávéskanál puncsaroma
néhány csepp piros ételfesték
A tepsi előkészítéshez:
kevés puha vaj és finomliszt
A díszítéshez:
cukrozott narancshéj
Előmelegítjük a sütőt 175 fokra (gázsütőn 4-es fokozat) és a minimuffin-tepsi 24 horpadását alaposan kivajazzuk, kilisztezzük. A rumos mazsolához a mazsolát beleszórjuk egy kis edényben, ráöntjük a rumot, és ha nem lepné el, kevés vízzel kipótoljuk. Ezután nagy lángon felforraljuk, majd ahogy rottyant néhányat, levesszük a tűzről, és félretesszük hűlni.
A lisztet összevegyítjük a sütőporral és a kakaóporral egy közepes méretű tálban, magunk mellé készítjük, majd a puha vajat, a cukrot és a puncs aromát robotgéppel 1-2 perc alatt összehabosítjuk egy nagy méretű keverőtálban. Ebbe egyenként beledolgozzuk a tojásokat, aztán a gépet lassú fokozatra kapcsoljuk, és a cukros-vajas-tojásos masszába belekeverjük a sütőporos-kakaós lisztet, majd a tejet is beleforgatjuk egy fakanállal.
A kész tészta arányosan szétosztjuk a muffintepsi horpadásaiban, aztán a rumos mazsolát leszűrjük -a rumot félretesszük-, és igazságos elosztásban rászórjuk a muffinokra. A mazsolaszemeket érdemes ilyenkor kicsit belenyomkodni a tésztába, hogy rendesen elvegyüljenek.
A mini muffinokat kb. 20 perc alatt megsütjük, és még langyosan több helyen megszurkáljuk őket egy tűvel. Jöhet a gyors szirup: összekeverjük a leszűrt rumot és a narancslevet, majd megkóstoljuk, és ízlés szerint kiegészíthetjük még egy kevés rummal, hogy a végeredmény még mámorítóbb legyen. A sziruppal meglocsoljuk a megszurkált mini muffinokat, és félretesszük őket, amíg ki nem hűlnek. Ez hamar megy, mert apró termetű sütikről van szó.
A mázhoz a tojásfehérjéből habot verünk, aztán hozzákeverjük a puncsaromát és annyi porcukrot, hogy jó sűrű legyen. Ezután belecsepegtetünk kevés piros ételfestéket, alaposan eldolgozzuk, és a kihűlt muffinokra teáskanál segítségével szép rózsaszín sipkákat varázsolunk. Végül mindegyiket feldíszítjük egy-egy kocka, cukrozott narancshéjjal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése