Tutti-frutti tallérok

Nos akkor elkezdem. Közben kitaláltam, hogy aszerint, hogy, hogyan sikerültek, rangsort fogok felállítani a 6 süti között. Hiszen mikor elindítottam a blogot, azt ígértem, hogy a kudarcokat, kevésbé sikeres dolgokat sem fogom elhallgatni. Annál is inkább, mert 1. az én hülyeségemből is tanulhat valaki 2. lehet, hogy ami nekem nem ízlik nem sikerül, az másnak tökéletes lesz.

Szóval, hátulról kezdem, mint egy igazi, komoly eredményhirdetésnél. A 6. helyezett az bizony a Tutti-frutti tallér lett, több -"rajta " kívül álló- ok miatt. A recept amúgy eredetileg Stahltól van. Ez a süti lett a " futottak" még kategória. Igazándiból nem is akartam ilyet készíteni, helyette egy vaníliás kiflivel szemeztem, csakhogy a két meglévő receptem közül valahogy egy sem volt százas. Az egyiknek a tésztájába 2 főtt! tojássárgája kellett volna. Nos, gyors körtelefon tesóknak. Hitetlenkedés a túl végen, senki nem hallott még róla, úgyhogy ezt a lehetőséget egyöntetű szavazással kizártuk. A másikba pedig mandula vagy dió kellett volna, ami pedig nem volt. Így jött szembe velem, miközben keresgéltem ez a tutti-frutti tallér. Még az adásra is emlékeztem, amikor Judit ezt csinálta, azt hiszem talán az unokahúgainak készítette, de ez nem biztos.

A recept amúgy végtelenül egyszerű:
Tutti-frutti tallérok


Hozzávalók:
15 deka liszt
1/2 teáskanál szódabikarbóna
1 doboz színes tortadara (8 deka)
1 narancs
10 deka puha vaj
15 deka cukor
1 tojás

Bekapcsolom a sütőt 190 C-ra (gázsütőn x-es fokozat), és 2 nagy tepsit kibélelek sütőpapírral.
Ezután előveszek a tésztához 2 tálat, hogy az egyikbe a „száraz” a másikba pedig a „nedves” alkotóelemeket teszem.
Az elsőben összekeverem a lisztet, a szódabikarbónát és a színes tortadarát, aztán belereszelem a narancs héját. A másik tálban a puha vajjal indítok. A vajhoz hozzászórom a cukrot, és robotgéppel összehabosítom. A cukros vajhoz ezután géppel hozzádolgozom a tojást, és jöhet bele a narancslé. A megreszelt narancs egyik felének kifacsarom a levét, aztán 3 evőkanálnyit hozzákeverek a cukros-tojásos vajhoz. Ezzel kész a tészta „száraz” és „nedves” része, már csak össze kell kevernem őket. A vajas tálba apránként beleszórom a lisztes egyveleget, és közben fakanállal jól összeforgatom a tarkabarka színű masszát.
A kész tésztából 4 és 1/2 centi átmérőjű, csapott evőkanálnyi tésztahalmokat rakok ki egymástól viszonylag távol a tepsikre, mert sütés közben a tallérok eredeti átmérőjüknek a duplájára nőnek. Mielőtt az egyik tepsit a másik után betolnám 9-10 percre a sütőbe, ujjammal kicsit megdizájnolom a halmokat, hogy a félgömbökből szabályos tallérok legyenek sütés után.
Az aranybarna szélű tallérok melegen még puhák, de miközben kihűlnek, megkeményednek, és ettől jó ropogósak lesznek.
18-20 tallér lesz.

Megjegyzés:

- nem volt narancsom, úgyhogy helyette egy fél citrom levét nyomtam bele, de szerintem kevés volt, simán elbírt volna még egy kis savanykás ízt.

Összeségében nekem egy kicsit édes együtt a tortadara meg a 15 dkg cukor. Legközelebb egy kicsit kevesebb cukorral próbálom meg. Szerintem pont a magas cukortartalom miatt, a sütik teteje kicsit lyukacsos lett, de persze ez lehet mástól is.

Porcukrozni, nem porcukroztam, a képen csak azért látszik, mert a dobozban ráhullott a másik sütiről.

Ja! És a három tepsiből csak egy lett ehető, merthogy kettőt szénné égettem. Egyet, mert a nővéremmel eldumáltuk az időt, a másikat, pedig, mert anyu telefonált éjjel 11-kor, hogy becsapott a telefonvezetékébe a villám, nincs árama, lyuk lett a falba stb. Persze rögtön elrohantunk segíteni, a süti pedig otthon maradt. A többit gondolom már sejtitek. Szóval emiatt sem lopta be magát a szívembe, pedig nem tehet szegény róla. Ennek ellenére marad a 6. hely, de szerintem adok neki még egy esélyt hamarosan, hogy bizonyítson.