2008. szeptember 27., szombat

Egy rendhagyó romantikus vacsora- V.K.F. XIX.


Amikor elolvastam Doctor Pepper témáját az aktuális V.K.F!-re, rögtön arra gondoltam,hogy na ezt tuti kihagyom. Mert, bár szerény személyem igencsak fogékony a romantikára, filmek, könyvek terén, de úgy gondolom, hogy ezeknek a való élethez bizony vajmi kevés közük van. Épp az imént olvastam el phzs fejtegetését ezzel kapcsolatosan és maximálisan osztom a véleményét. A romantikát-akárcsak a szerelmet, szeretetet, barátságot- nem lehet kicsikarni, erőltetni. Ülhet egy pár gyönyörűen megterített asztalnál, szórhatják a fényüket a míves gyertyatartókban szikrázó gyertyák, adhatunk 3 fogásos, méregdrága herkentyűkből álló vacsorát, ha az a valami, nem születik meg közöttünk. Az a bizonyos valami. Életem párjával a legromantikusabb pillanataink, közös életünk fontos pillanatai sosem előre megrendezett eseményekhez kapcsolódtak és mégis ezek a pillanatok azok, amelyek, ha eszembe jutnak a mai napig is beleborzongok. Ráadásul ezek sokszor apró dolgok, kis mozaikkockák a boldogság falából. Tökéletes pillanatok. Olyan ritka az az érzés, amikor úgy érezheti az ember, hogy egy tökéletes pillanat részese. Itt és most. Meg kell becsülni. Ilyen volt a múlt héten a vasárnap esténk. Kint korán sötétedő, borús és hideg. Bent azonban meleg volt, világos és nyugalom. A lakást betöltötte a frissen sült kifli illata. Az Uram Cobra 11-et nézett, én a fotelban ülve olvastam. Néha felnéztünk, találkozott a tekintettünk, összeért a lábunk, egymásra mosolyogtunk. Azután gyorsan összedobtam a Stahl féle camembertes minifondüt. Frissen sült, ropogós kiflivel ettük. Nem volt damasztabrosz, ezüst étkészlet, gyertyák és többfogásos menü. Mégis, romantikus volt. Úgy istenigazából. Tökéletes pillanatok.

Provence-i sült camembert(Stahl Judit receptje a Gyorsan, valami finomat c. könyvéből)

Hv.: 1 korong sajthoz: 1 gerezd fokhagyma, 1 teáskanál provence-i fűszerkeverék, egy kevés olaj (oliva, de ha nincs én simával is csináltam már), frissen őrölt bors, 1 evőkanál fehérbor ( én kihagytam)

Alufóliát tépünk, az alját megolajozzuk, nem kell sok, csak, hogy fényes legyen.

A sajtkorongot 12 helyen megszurkáljuk. A fokhagymát 6 tüskére vágjuk. Ha nincs provence-i fűszerkeverékünk, akkor rozmaringból, kakkukfűből, bazsalikomból, tárkonyból és borsikafűből mi is összerakhatjuk.

A megszurkált sajtkorong 6 mélyedésébe fokhagymatüskét, 6 mélyedésébe provence-i fűszerkeveréket tömködünk.

Ezután "pofával" lefele borítjuk az előkészített alufóliára, a fóliát körébugyolálom, hogy a védőfal magasabban legyen a sajtnál. A tetejére lötykölünk egy kevés olajat és megszórjuk frissen őrölt borssal. (ha bort használunk az is ide jön)

Ezután egy másik fóliadarabbal, lazán, nem tapadósan leborítjuk a sajtkorongunkat és az előmelegített sütőben 15 percig sütjük. Ezután levesszük róla a fóliatetőt és még 2-3 percig sütjük.

Pirítóssal, ropogós friss zsemlével, kiflivel mártogathatjuk ki az ízes, fűszeres, olvadt sajtkrémet miután a tetejét picit megvágtuk, hogy hozzá tudjunk férni.Isteni finom!

Nincsenek megjegyzések: