Műköröm és kovászos uborka szőlőlevéllel

Belátom a cím némi magyarázatra szorul:

Nos mióta csak az eszemet tudom rágom a körmömet, nem emlékszem olyan időszakra, amikor ez ne így lett volna. Ráadásul nem is kispályásan: folyamatosan és tövig. Próbálkoztam az évek során mindenfélével, még egy irtó keserű ecsetelővel is. Semmi nem használt. Pár évvel ezelőtt felmerült bennem, hogy műkörmöt rakatok, de egyik körmös sem vállalta el, azt mondták növesszem egy pár hétig, mert így nem lehet rárakni. A dolog itt esett kútba, mert tudtam erre képtelen vagyok.

Egyetlenegyszer azért mégis volt hosszú körmöm: az eljegyzésünkön. Tudjátok az a jó kis gagyi 100 Ft-os boltokban kapható. Egy nappal előtte neki is álltunk Ágival- az unokanővéremmel és gondosan elkészítettük a nagy művet. Hát mit mondjak.... borzalmas volt, az hagyján, hogy a csomagban található "szupererős" ragasztónak köszönhetően folyamatosan hagytam el a körmeimet és ragaszthattam újra, de gyakorlatilag cselekvőképtelen lettem. Nem bírtam egyedül cipzárokat felhúzni, gombolni, mosogatni, hűtőt kinyitni.... De az ember csak nem állhat ott tövig lerágott körmökkel az eljegyzése napján, amikor a kéznek főszerep jut ugyebár. Szóval hősiesen kibírtam. Azonban ahogy távozott az utolsó vendég újdonsült menyasszonyként csupán egy dolog járt a fejemben: minél hamarabb megszabadulni a körmöktől és visszanyerni a kezemet. Azóta is az egyik legmarkánsabb eljegyzési kép a fejemben, hogy ülök a kádban és Jani ( a friss vőlegény) mindenféle eszközt ( körömlakklemosót, csipeszt, reszelőt, kefét ) bevetve próbálja leimádkozni a műkörmöket rólam. Amik persze akkor már nem akartak olyan könnyen lejönni, mint egy nappal ezelőtt.

Ilyen előzmények után évekig eszembe sem jutott műkörmöt rakatni, elvoltam a tövig rágott körmeimmel. Az idén tavasszal azonban már nagyon untam és egyetlenegy módot láttam arra, hogy leszokjak róla- a műkörmöt. Most sem volt egyszerű olyan embert találni, aki vállalta a semmire felrakni a tippeket, de végül kis segítséggel sikerült. Azóta is megvannak és láss csodát megszerettem őket. Élvezzem azt, hogy végre hosszú a körmöm, és alatta már alaposan megnőtt a sajátom is. Viszont még mindig függő vagyok, mert azt határozottan érzem, ha lekerülne rólam a műköröm, azonnal nekiesnék a rágásnak. Állítólag hosszabb időnek kell eltelni a leszokáshoz. Hát majd meglátjuk.

És, hogy hogy jön ide a kovászos uborka. Úgy, hogy a legutóbbi alkalommal a műkörmösöm mesélte, hogy ő nem kenyérrel savanyítja az uborkát, hanem szőlőlevéllel. Én még soha nem hallottam erről, de ő állította, hogy isteni. Annyira abszurdnak tűnt, hogy ki kellett próbáljam.

Azt kell mondjam a dolog tökéletesen működött, pedig a múlt hét zimankós időjárása nem kedvezett a savanyításnak. Ennek ellenére isteni finom és nem megpuhult, hanem ropogós kovászos uborkák készültek.

Íme a recept:

Kovászos uborka szőlőlevéllel

1. Az uborkák végeit levágjuk ( megnyaljuk nehogy keserű legyen) azután bevágjuk őket.

2. A szőlőleveleket megmossuk. Az enyémek nem voltak túl nagyok úgyhogy azt hiszem 7-8 darabot raktam egy 5 literes üvegbe, úgy hogy három felé osztottam. Legalulra tettem pár darabot, azután félig raktam az üveget uborkával, megint jött pár szőlőlevél, újra uborka, hozzáraktam 2 gerezd megpucolt fokhagymát, a tetejére pedig raktam egy nagy csokor megmosott kaprot.

3. Utána elkészítettem a felöntőlevét:

2 liter vízhez hozzáadunk 4 evőkanál sót (óvatosan vele, ha vákumos, mert akkor jobban sóz, inkább kóstolgassuk) és 4 evőkanál 10 %-os ecetet ( ha erősebb az ecetünk akkor elég 3 kanál)

Ezt a keveréket felforraljuk és kevés hűtés után az előkészített uborkára merjük.

4. Fedjük le az üveget egy tállal és tegyük napos helyre. Kb. 3 nap alatt elkészül az uborkánk.

5. Ha kész szedjük ki és hűtőben tároljuk.

Kakaós gombóc

Tanév közben bizony , szégyen nem szégyen nem a virtuóz és változatos főzési szeánszaimról vagyok híres. Hétközben szinte egyáltalán nem főzök, vagy legalábbis nagyon alap ételeket. Általában ez úgy működik, hogy hétvégén főzök többfélét és aztán ezeket esszük amíg tart. Ez általában kedd-de maximum szerda. Utána hideg vacsorákkal és egyszerűbb melegekkel operálunk. Bizony ilyenkor már főtt ételnek számít a krinolin vagy a melegszendvics is :) Ezt ellensúlyozandó nyári szünetben kárpótlásként gyakran készítek időigényesebb dolgokat, amelyekre évközben nincs időm, kedvem, energiám stb. Ilyenkor általában jön a kívánságlista is, amin előkelő helyen szerepel a fánk, a csöröge és a lángos is. Most azonban egy új dolgot kért Jani, amiről eddig még nem hallottam: kakaós gombócot. Mivel nem ismertem, először nem tudtam, hogyan kezdjek neki, végül úgy gondoltam elindulok a szilvás gombóc vonalon- a Horváth Ilona féle szakácskönyvben kétféle receptet találtam hozzá: a főtt krumplisat és egy másikat ami egyszerű szilvás gombóc néven futott. Naná, hogy ez utóbbit választottam és nem bántam meg

A gombóc pedig sikert aratott minden fronton, még a spriccelési teszten is átment. Ugyanis Jani mesélte, hogy amikor régen ilyen evett a nővérénél, ahogy beleharapott a gombócba a megolvadt kakaó kifröccsent és összecsapta a frissen festett falat. Már kezdtem egészen elkeseredni, hogy akkor az enyém nem is igazi, ha nem csinál ilyet, amikor teljesen váratlanul csak működésbe lépett a kakaó-gejzír. Szerencsére a fal megúszta, csak az asztal és rajta minden lett csupa ragadós kulimász.

No de nyár van és holiday, úgyhogy ez is belefér.

Kakaós gombóc

1. Elkészítjük a tésztát: egy fazékba egy pohárnyi kb. 2 dl vizet öntünk és felforraljuk. Amikor már forr, belerakunk 5 dkg margarint és felolvasztjuk benne, majd hozzáöntünk 15 dkg lisztet és a tésztánkat simára keverjük.

2. Ha összeállt és szép sima, levesszük a tűzről és kihűtjük.

3. Amikor már alig langyos egyenként beleütünk 2 tojást és összegyúrjuk vele.

4. A kész tésztát hurkává formázzuk és darabokra vágjuk- én nagyobb gombócokat akartam, úgyhogy 10-12 db-ra vágtam, de lehet többre is, nyilván akkor kisebb darabokat kapunk.

5. A tésztadarabjainkat összegömbölyítjük, aztán téglalap alakúra nyújtjuk, a közepébe kb. egy teáskanál cukrozott kakaót- Nesquik-et rakunk, utána pedig a sarkait felhajtva és fent összecsípve ÓVATOSAN gombócot formálunk belőle, vigyázva, hogy ne lyukadjon ki és ne szóródjon ki belőle a töltelék.

6. Kevés olajon prézlit pirítunk.

7. A gombócokat bő, enyhén sós, forrásban lévő vízbe rakjuk és addig főzzük őket, amíg fel nem jönnek a víz fenekére. (ha túl sokáig nem jön fel, óvatosan mozgassuk meg egy kanállal, hátha odaragadt)

8. Ha kész, kiszedjük őket és a prézliben meghempergetjük. Porcukorral tálaljuk.

Fontos!!!!! A tésztával csak akkor lehet jól dolgozni, ha már teljesen kihűlt, különben szakad, ragad. Akár hűtőbe is rakhatjuk egy kicsit. A nyújtásnál használjunk hozzá bátran és bőven lisztet, hogy ne ragadjon le a tészta, mert akkor ki fog szakadni a gombócunk, a kakaó beteríti a konyhát és mi még a percet is elátkozzuk, amikor kakaós gombóc gyártásba fogtunk. :)

Mézestekercs

Ebben az őszies nyárban nem is tűnik ki igazándiból egy hozzávalóiban és ízvilágában is teljesen karácsonyi, téli sütemény. Az előző kuglófhoz hasonlóan ez is a maradékfelhasználás jegyében készült. Volt egy fél üveg szilvalekvárom, egy kis zacskó dió a fagyasztóban és némi méz. A házban isteni illat volt miközben sült a sütemény, az íze pedig még ebben az antinyárban is garantáltan, ugyanolyan nagyon finom.

Mézestekercs

Hozzávalók:

Tészta:

50 dkg liszt

7 dkg zsír ( én margarint használtam, mert a zsírom megavasodott :()

20 dkg porcukor

16 dkg méz

2 tojás

1 csapott teáskanálnyi mézeskalács-fűszerkeverék (ha nincs akkor kevés fahéj, szegfűszeg)

1 kávéskanál szódabikarbóna

1 csipet só

Töltelék:

Fél üveg szilvalekvár

20 dkg dió

Tetejére:

1 egész tojás felverve

Elkészítés:

- A tészta hozzávalóiból tésztát dagasztunk ( nyugodtan mehet a kenyérsütőbe - én is ott csináltam)

- A kész tésztát 3 részre osztjuk

- Mindegyiket egyenként kb. 30-35 cm hosszúra és 15-20 cm szélesre nyújtjuk

- A közepüket hagyjuk vastagabbra, mint a széleit.

- A középső részre tesszük a lekvárt és körberakjuk dióval.

- Ráhajtjuk a széleket a közepére, jól lenyomkodjuk és lekenjük a felvert tojással.

- Sütőpapíros vagy enyhén zsírozott tepsire tesszük és előmelegített sütőben kb. 10 percig magas hőfokon ( 200 ) majd utána alacsonyabban ( 150) szép aranybarnára sütjük.

- Sokáig eláll, ha kihűltek nejlonzacskóba vagy zárható dobozba rakjuk.

A recept Tóthné Pánya Mariann: Házi sütemények c. könyvéből származik, módosításokkal.

Ananászos-kókuszos kuglóf

Ez a sütemény a gombhoz varrjuk a kabátot tipikus esete. Mostanában a befőzések miatt gyakran pakolászok a kamrapolcokon, hol megfelelő üres üvegek után kutatva, hol pedig az elkészült savanyúságok, befőttek, lekvárok rendezgetése miatt. Így bukkantam rá egy régóta kallódó ananászkonzervre és ehhez kerestem célirányosan megfelelő receptet. Végül egy kuglóf lett belőle. A receptet a Nagy kuglófkönyvből vettem. Annyit változtatnék rajta, hogy legközelebb talán lehetne az ananász levéből is a tésztához önteni, hogy jobban érződjön az ananász íz.

Ananászos- kókuszos kuglóf

Hozzávalók:

- 1 ananászkonzerv ( nekem a kockára vágott volt, de azt még tovább aprítottam apróbb darabokra, de persze a karikából is lehet ugyanilyet gyártani)

- 25 dkg margarin

- 25 dkg porcukor

- 1 vaníliás cukor

- 4 tojás

- 50 dkg liszt

- 1 csomag sütőpor

- 1 csipet só

- 1 evőkanál kakaó

- 1, 2 dl tej

- 2 evőkanál rum

- 10 dkg kókuszreszelék

Elkészítés:

- A sütőt előmelegítjük 180 fokra.

- Az ananászt felaprítjuk a megfelelő méretű darabkákra.

- A puha margarint a porcukorral és a vaníliás cukorral habosra keverjük.

- Egyenként beleütjük a tojásokat és azokkal is habosra keverjük.

- A lisztet összekeverjük a többi szárazanyaggal: sütőpor, só, kakaó és a margarinos masszához keverjük.

- Hozzáadjuk a tejet, a rumot, a kókuszreszeléket és végül az ananászt.

- Kuglófformába töltjük - én szilikonosba raktam, úgyhogy nem volt vele semmi gondom, de más esetben persze elő kell a formát készíteni ( vajazni, lisztezni)

- Kb. 50 percig sütjük - nem túl nagy lángon mert nem fog átsülni. Tűpróbával ellenőrizzük.

- A formában hagyjuk kihűlni, utána borítsuk ki.

Magozott meggy eltevése nyersen- tapasztalatokkal kibővítve

Update: Az eredeti bejegyzés 2009. nyarán született, immáron 2 éve. Most, hogy újra gyakrabban járok errefelé, nézegettem a statisztikákat is, és a legtöbben (toronymagasan) ezt a bejegyzésemet keresik, olvassák. Mikor ezt a posztot írtam, ígértem, hogy írok a tapasztalatokról is. Nos, a befőttek kiállták az idő próbáját, egyet sem kellett kidobni. A legutolsót kb. 2 hete vitte el anyukám. Készült belőlük: leves, sütemény, szósz és ettük üresen is. Szóval a tapasztalataim jók, vágjatok bele nyugodtan.

A képen látható üveg magozott meggybefőtt nem mostanában készült, hanem kb. 1 hónapja. Az oka, hogy eddig ide nem került fel, nagyon prózai. Vártam, hogy egyáltalán megmarad-e. Ugyanis mivel nem dunsztolva készült, dunsztom se volt (hogy stílusos legyek), hogy nem forr-e fel pár nap alatt és hajíthatom ki a kukába. Anyukám szerint ugyanis, ha baj van, ez pár nap alatt bekövetkezik. Nos mivel még mindig bírják, jó reményekkel indulok és leírom, hogy hogyan is készült, nehogy elfelejtsem jövő évig.
Hogy miért magozott? Nos azért mert inkább süteményekbe, pitékbe, feketeerdő tortákba szánom, mint csak úgy simán megenni. Ehhez viszont kényelmesebb, ha már nem kell vele a felbontás után dikicselni. Ráadásul (és lehet, hogy ez csak az én heppem) szerintem sokkal nehezebb és koszosabb dolog a kész befőttet kimagozni mint előtte. Persze így sem egy leányálom, de a meggymagozó sokat lendített az ügyön. Hála a feltalálójának érte.

A receptet a neten találtam, méghozzá Jutka néni szakácskönyvének befőzésről szóló részében. Sok egyéb jó ötlet mellett, itt találtam meg a nyersen eltett meggybefőtt receptjét. Szóról-szóra úgy készítettem, ahogyan ott áll.

A kimagozott meggyet egy nagy kotliban a cukorral és a nátrium benzoáttal összekevertem (tiszta kézzel-így volt a legegyszerűbb), majd a kimosott üvegekbe töltöttem őket és szépen felsorakoztattam őket a polcon.
Napokig figyeltem őket, de azonkívül, hogy valóban tekintélyes mennyiségű levet engedtek, semmilyen más furcsaságot nem tapasztaltam.
Amikor felhasználom az első üveget, ígérem beszámolok a további tapasztalatokról.

Citromos piskótatekercs (Stahl Judit féle)

Mostanában nem nagyon sütök. Legutóbb húsvétkor. De a múlt vasárnapi esős délután kifejezetten alkalmas volt rá és amúgy is tervbe volt véve ennek a Stahl receptnek a kipróbálása. Nem csalódtam. Egy igazi nyári sütemény: üde, friss, finom és könnyű. Próbáljátok ki!

Szinte teljesen a recept szerint mentem: kivéve, hogy a vajat Rámával helyettesítettem és a tetejét nem díszítettem kandírozott citromhéjjal.

Az eredeti receptet itt találjátok.

Itt pedig videón is megnézhetitek, hogy hogyan készül.

Ui1: Én általában kifejezetten ódzkodok a tejfölös süteményektől, de ezt bátran ajánlom.

Ui2: A piskótatekercsem még soha nem sikerült olyan jól, mint most.

Citromos piskótatekercs

Hozzávalók:

• A piskótához:
• 4,5 dkg vaj
• 3 db tojás
• 9 dkg cukor
• 9 dkg finomliszt
• 1 csipet só
• A tejfölös krémhez:
• 30 dkg puha vaj
• 1 evőkanál finomliszt
• 1 dl tej
• 7,5 dkg cukor
• 1 dl tejföl
• 2 db citrom
• 1 db vaníliarúd

Elkészítés

Tejfölös krém
1. Megolvasztunk 5 dkg vajat egy nagyobb lábosban. Hozzászórjuk a lisztet, kézi habverővel elkeverjük. Ezután továbbra is kevergetjük, miközben apránként hozzáöntjük a tejet. Az egészből mérsékelt lángon, folyamatosan keverve, sűrű alapkrémet főzünk kb. 6-7 perc alatt.

2. A még meleg alapkrémbe robotgéppel beledolgozzuk a maradék vajat és a cukrot, hogy mindkettő teljesen felolvadjon. Ezután a géppel belevegyítjük a tejfölt, a citromok megreszelt héját, 2 evőkanál friss citromlevet és a vanília kikapart belsejét is.

3. A tejfölös krémet kihűtjük, aztán a mélyhűtőben kenhetően sűrűre dermesztjük, de vigyázzunk, ne fagyasszuk meg! (1 nappal korábban is elkészíthető, ekkor elég a hűtőbe tenni.)

Piskótatekercs
1. A sütőt előmelegítjük 175 fokra (gázsütőn 4-es fokozat). Sütőpapírt terítünk egy 40x30 cm-es, keskeny peremű tepsibe.

2. A vajat megolvasztjuk, kihűtjük. A tojásokat és a cukrot robotgéppel 5 perc alatt alaposan felhabosítjuk egy nagy tálban. A lisztet összevegyítjük a sóval, és 2-3 részletben fakanállal óvatosan beleforgatjuk a cukros tojáshabba. Végül a masszára finoman rálocsoljuk a kihűlt vajat, és fakanállal azt is beleforgatjuk.

3. A piskótamasszát széles pengéjű késsel egyenletes rétegben elsimítjuk a sütőpapíros tepsin és 14 perc alatt megsütjük. Ezután rácsra tesszük 2-3 percre, és közben kiterítünk egy konyharuhát az asztalra, amelyet kevés vízzel megspriccelünk.

4. Az enyhén nedves konyharuhára átfordítjuk a még meleg, de már nem forró piskótát a sütőpapíros oldalával felfelé nézve. Lehúzzuk róla a sütőpapírt, és a konyharuha segítségével feltekerjük. Így hagyjuk kihűlni.

Összeállítás
1. A kihűlt piskótát kitekerjük a konyharuhából és szétkenjük rajta a tejfölös krém 2/3-ad részét. Ezután újra feltekerjük, immár konyharuha nélkül.

2. A piskótatekercset áthelyezzük egy sütőpapíros tálcára és a külsejét bekenjük a maradék tejfölös krémmel.

3. Pár órára hűtőben dermesztjük, hogy összeérjenek az ízek.

Jó beleharapni sült krumpli

Lassan egy év telt el úgy utoljára írtam ide valamit. Nem volt ennek különösebb oka, egyszerűen elfogyott a szufla, a lelkesedés. Használóként azonban rendszeresen visszajártam, hiszen ide gyűjtöttem össze a receptjeimet. Egy ideje már megfordult a fejemben, hogy újra elkezdek írni, mert én szerettem ezt csinálni, örültem, ha jöttek a visszajelzések, hogy ez vagy az jól sikerült. Valószínűleg az is közrejátszott, hogy nem is nagyon volt mit posztolni, nem igazán születtek új dolgok, csak amik már szerepeltek a blogon.

A visszatérést egy roppant egyszerű recepttet- ha ez egyáltalán annak nevezhető- kezdem.

Jó beleharapni sült krumpli

Azt hiszem ezt a fajta ételt nevezik steak burgonyának is. Valamikor régen egyszer vettünk valahol egy csomag fagyasztottat és nagyon ízlett, aztán valamiért eltűnt a hűtőpultokból.

Ez annak az utángyártása home made módra.

Ahogy már írtam nincs igazi recept.

1. Válogassunk kb. egyforma nagyságú krumplikat ( én most újból csináltam, de a dolog működik régivel is)

2. Ha régi krumplink van pucoljuk meg, ha új súroljuk jól le.

3. Főzzük meg őket- akár már itt is fel lehetne 4 hasábba vágni őket, de én egyben szoktam megfőzni őket és mikor kihűltek akkor darabolom fel őket. Vigyázat! Melegen nem lehet darabolni, mert szétesik!!!!!!!!

4. Hevítsünk bő olajat egy serpenyőben és rakjuk bele a hasábjainkat! Forgassuk őket, hogy minden oldaluk jó pirosra süljön.

5. Ha már szép aranybarna, szedjük ki és sózzuk meg.

Sütés előtt is be lehet dörzsölni egy kevés sóval, vagy pl. grill fűszerkeverékkel, úgy is nagyon finom.

Még üresen, egy salátával is nagyon finom, de bármilyen húshoz köretként is megállja a helyét.

Jó étvágyat!

Szilveszteri aprósütemény

A név megtévesztő lehet, ennek az aprósüteménynek az égvilágon semmi kötődése sincs-legjobb tudomásom szerint- a szilveszterhez, mint ünnephez. Mióta az eszemet tudom, így emlegetjük, a családi receptesfüzetben is ilyen néven szerepel. Ez volt az első sütemény, amit megsütöttem amikor lassan nyolc éve összeköltöztünk. Nagy mellénnyel álltam neki. Ki, ha én nem alapon. Ehhez képest kemény lett mint a kő és többnapi zacskóban puhítás után sem lett jobb a helyzet. Utána évekig nem került elő a recept. Néhány hónapja azután mégis nekiálltam és isteni finom és omlós lett. Azóta is bármikor sütöm szinte pillanatok alatt megpuhul és ugyanilyen hamar el is fogy. Hogy akkor régen mit rontottam el? Ma sem tudom. Talán az volt a tanulópénz, hogy megértsem a konyhában is szükséges egy jó adag alázat?! Mindenesetre a lecke sikeres volt. A süti pedig fiiiiiiiiiinom.

Szilveszteri aprósütemény

- 50 dkg lisztet

- 1 csomag sütőpor

- 25 dkg cukrot

- 20 dkg zsírt

- 2 egész tojást

- 1 csomag vaníliáscukrot összegyúrunk.

A tésztát két részre osztjuk és az egyikhez hozzákeverünk 1-2 evőkanál kakaóport. ( azért nem írok pontos mennyiséget, mert függ a kakaó minőségétől és az ízlésünktől is, hogy mennyire szeretnénk sötétre, csokisra a fél adag tésztánkat)

A tésztákat külön-külön fél ujjnyi vastagra nyújtjuk és pogácsaszaggatóval ( én 3-4 cm átmérőjűre szoktam szaggatni őket) kiszagatjuk, és sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk őket.

Sütés után lekvárral ( nálam házi és sárgabarack) összeragasztgatjuk őket.

Hagymás-kolozsvári szalonnás törtkrumpli

Belépéskor teljesen véletlenül vettem észre, hogy ez a 300. bejegyzésem. Ettől függetlenül abszolút nem egy ünnepi receptet posztolok ennek örömére, viszont nagyon-nagyon finom.
A recept a Paprika tévé egyik műsorából származik, ahonnan anyukám, mint törzsnéző jegyezte le és készítette el. Nekem is küldött belőle kóstolót és annyira finom volt, hogy hétvégén én is nekiálltam elkészíteni.

Tényleg isteni finom köret, bár egy kis kovászos uborkával még önmagában is megteszi : ) Elkészíteni pedig nem egy nagy boszorkányság.

Hagymás-kolozsvári szalonnás törtkrumpli

1. Kb. 1 kg krumplit megpucolunk, karikára vágunk és sós vízben feltesszük, hogy puhára főjjön.

2. Egy jó nagy fej (vagy két kisebb) vöröshagymát feldarabolunk apróra és ugyanígy járunk el a kb. 10-15 dkg jó húsos kolozsvári szalonnával is.

3. Kevés olajon a hagymát vízzel folyamatosan felöntve, addig pároljuk lefedve, amíg teljesen meg nem puhul, ezután hozzárakjuk a kockára vágott szalonnánkat és azzal együtt addig főzzük, amíg a szalonna nem pirul át egy kicsit, nem sül ki belőle a zsírja. (vigyázzunk a hagyma le ne égjen)

4. A megfőtt krumplit leszűrjük és a hagymás-szalonnás alaphoz adjuk. Átforgatjuk, hogy mindenhol átjárja a jó kis hagymás-szalonnás íz, szaft.

Túrórudival töltött minimuffin

Régen nagyon sok muffint sütöttem, azután valahogy alábbhagyott a Stahl Judittól eredeztethető őrület és nálam is leáldozott a csillaga. Igazándiból soha nem voltam túlságosan oda a hagyományos, sima - amerikai típusú- muffinokért, túl száraznak és fojtónak találtam őket. Próbálkoztam mindenfélével tölteni, de általában lecsúsztak az aljára és szépen odakozmáltak. Egy idő után a papírkapszlikat felváltotta a szilikonos forma, ami annyiban jelentett előrelépést, hogy muffinsütés helyett fasírtot, kakaóscsigát, brióst stb. sütöttem benne. Volt még egy másodvirágzása a dolognak nálam, amikor beújítottam egy szilikonos minimuffinformát. Ez azért lényegesen szimpatikusabb volt, mert a falatnyi kis sütemények, azon túl hogy gusztusosak voltak, egy-két falatnyi adagokként nem csömörlött meg tőle az ember. De ennek ellenére nem túl gyakori az, hogy én muffint sütök.

A múlt héten azonban találtam egy receptet ami felkeltette az érdeklődésemet és nagyon jól sikerült. Annyit azért változtatok majd rajta, hogy mehet bele egy kicsit nagyobb túrórudi darab. Tényleg olyan mintha töltve lenne és lényegesen egyszerűbb így, mint túrókrémet kavarni és ráadásul a túróréteget körbeveszi az olvadt csoki is. Szóval bátran ajánlom kipróbálásra.

A receptet itt találtam egy keveset alakítottam rajta (pl. elhagytam a tetejéről a mázat és a túródarabokat), de az alapokat meghagytam.

Túrórudival töltött minimuffin

Hozzávalók:

- 12 dkg liszt

- 3/4-ed csomag sütőpor

- kevés fahéj

- csipet só

- 1 csomag vaníliás cukor

- 1-2 evőkanál kakaó -attól függően, hogy mennyire szeretnétek keserűre, csokisra a tésztát, én csak egyet raktam bele.

Ezek a száraz hozzávalók, ezeket egy tálban összekeverjük.

- 3 tojás fehérjét habbá verem.

- A 3 tojás sárgáját kikeverem 12 dkg porcukorral és hozzáöntök még 2 evőkanál étolajat.

Az összeállítás a következő:

A cukros-olajos tojássárgájához hozzákeverem a száraz hozzávalókat, majd óvatosan, hogy ne törjön hozzáteszem a tojásfehérjehabot.

Ezután a muffinformába aljába rakok egy kevés kakaós tésztát, jön rá a túrórudi, majd befedjük egy másik adag tésztával. ( ne töltsük túl púposra)

Én kisebb fajta millis túrórudit háromfelé daraboltam, de lehetett volna nagyobb részt is belerakni.

Előmelegített sütőben megsütjük.

Császárszalonnás melegszendvicskrém

Huh! Jó régen nem írtam már megint. Persze azért főztem-sütöttem, de semmi olyat ami új lenne. Vagy ha új volt, akkor nem úgy sikerült, hogy az megörökítésre érdemes lett volna. Így jártam például egy blogról kinézett újfajta lángosrecepttel ( csak az tartott vissza, hogy úgy hajítsam ki ahogy van, hogy Jani már nagyon éhes volt és közölte,hogy mindegy milyen, sok fokhagymával, tejföllel lecsúszik :), vagy a borsópaprikással, aminek az ízével semmi gond nem volt, csak olyan "üres" volt, nekem hiányzott belőle valami húúús. Fejben persze sokat főztem-sütöttem, pláne, hogy a konyha meszelése és átpakolása után belekezdtem a polcról már lefolyó főzős újságok kiválogatásába. Egyenként átnézem őket, amelyikben van olyan amit úgy gondolok, hogy el fogom valaha készíteni, azt az újság elejére ragasztott öntapadós kis cetlire felírom névvel és oldalszámmal együtt. Pepecs munka, de szórakoztató. A kiselejtezett darabok ( elég nagy mennyiség ) családon belül vándorolnak tovább és mindenki kiveszi belőle amelyikben neki szimpatikus receptet talál.

No és persze ott a meleg, ami teljesen kiüt minket- sokszor nem is kívánjuk a főtt ételt. Legtöbbször vagy 2 napig esszünk egyfajtát, vagy kitűnően elvagyunk vajas kiflin paradicsommal (hmm), felvágottas vagy májkrémes zsemlén kovászos uborkával, vagy Jani szalonnán, barna kenyéren és paradicsomon, paprikán. Olyan is előfordult, hogy lesütöttem egy nagy adag pogácsát és 2 napig arra jártunk rá.

Azért néha persze megemberelem magam és főzők-sütök valamit. Mint például ezt a melegszendvicset. A receptet régebben lementettem Ági blogjából, aki-nekem nagyon szimpatikusan- szintén a gyors-rapid ételek híve. És, hogy a gyorsaság mennyire összefér a finom ízekkel, azt ez a recept is bizonyítja.

Amúgy Ági blogját tiszta szívből ajánlom mindenkinek, aki finom és rapid ételeket keres. És ha már ott jártok nézzetek be a másik naplójába is, garantáltan ottragadtok.

Ez a melegszendvics nálunk hatalmas sikert aratott, nagyon finom és kiadós. Biztos, hogy állandó tagja lesz a repertoárunknak.

Íme akkor a recept:

Császárszalonnás melegszendvicskrém

Hozzávalók:

- 20 dkg párizsi (nálam Gyulai és sertés)

- 10 dkg császárszalonna

-1 kis fej vöröshagyma

- 1 kisdobozos tejföl

- 1 evőkanál mustár

- 1 evőkanál ketchup

- bors

1. A párizsit és a szalonnát ledaráljuk, aprítjuk, turmixoljuk- tetszés és gépparkunk szerint. ( én késes betétű robotgépben tettem ezt)és teljesen apróra, de aki szeretné, szerintem nyugodtan hagyhatja darabosabbra.

2. A hagymát szintén beleaprítjuk ebbe a keverékbe, szerintem nem jó, ha hagymadarabok villognak benne.

3. A hagymás-szalonnás-párizsis keveréket elkutyuljuk a tejföllel, mustárral, ketchuppal és borssal. Nekem só nem kellett bele, de aki úgy érzi az tehet hozzá egy keveset, de a szalonna szerintem épp eléggé sós.

4. A krémmel megkenjük a kenyereket ( nekem 6 nagy szelet lett) és megszórjuk sajttal.

5. Az elkészült szendvicseket sütőbe toljuk és megsütjük.

Másnap is finom hidegen vagy egyhén megmelegítve.

Görög(ös) tekercs

A receptötlet nem saját, Stahl Judit műsorában láttam néhány hete, a gyerekekkel készítette. Fel is írtam magamnak, hogy ezt jó lenne kipróbálni. Most jutottam el a megvalósításig. Kicsit átvariáltam: a nemszeretem részeket kihagytam pl. olajbogyó, aztán a sültpaprikát mert azt meg nem kaptam.. (Murphy törvénye: mikor nem akartam venni, hónapokig szembejött velem a bolt polcán, mostanra természetesen elfogyott), fetát raktam az elsőbe, de nekem úgy too much volt, túl tömény. Végül maradtam egy lebutított variációnál, de nekem nagyon bejött, még paprikával együtt is ki fogom próbálni.

A Stahl féle recept videóját itt nézheted meg.

Görög(ös) tekercs

Tortilla lapok- én készítettem, recept itt.

Tzatziki- uborkát juliennre vágattam Janival és megsóztam (az uborkát), 2 kisdobozos joghurtot lecsepegtettem kb. fél óráig-utána hozzákevertem egy Kotányis tzatzikis salátaöntetport és kész is volt (igen tudom, hogy por nélkül is lehet tzatzikit készíteni, csupán fokhagyma, só, bors kell bele, de nekem ez nagyon bejött- és a tasak elején ott vírit a 100% természetes összetevők felirat- én hiszek nekik)

sült hús - nálam most csirkemell volt, de bármi mást is el tudok képzelni

Alufóliára tesszük az enyhén felmelegített tortillát, szétterítjük rajta a tzatzikit, majd a húst. Feltekerjük a fóliával és ehetünk is.

Ezt a fóliás trükköt a Rita konyhájának egyik videójában láttam, nagyon praktikus, nem potyog ki alul a belerakott anyag.

Zöldbabfőzelék

Ha lenne, nyilván főhelyre kerülnék a gasztroblogírók szégyenfalán. Nem elég, hogy egy ideje, csak pianoban írogatok, amikor meg mégis, mint most, akkor sem valami körmönfont ínyencséget jegyzek le, csupán a zöldbabfőzelék receptjét. A zöldbabfőzelék és én sokáig csak távolról szemléltük egymást, de pár hónapja rájöttem, hogy milyen jó is az, és azóta gyakran készítem. Hogy ne felejtsem el állandóan, ezért írom be ide. Meg persze, ha valaki szintén kezdő zöldbabfőzelékkészítő, annak is jól jöhet.

Szóval:

Zöldbabfőzelék

1. fél kg zöldbabot felrakok főni, bő, sós vízben

2. Készítek egy rántást, kevés olaj, rá liszt + 2-3 gerezd (duci gerezd :)) fokhagyma

3. Ha a bab puha, először egy kicsit a levéből, majd fokozatosan az egészet átmerem és simára keverem a rántással és sűrűre főzöm

4. Ha kész, mehet bele egy jó lögyintés ecet és végül tejföl - én ennyihez legalább egy kisdobozosat hozzá szoktam rakni és kész is.

Kolbászos,sonkás csónakok

Sok-sok más emberrel egyetemben én is szívesen böngészem Limara oldalát. Itt bukkantam nemrégiben erre a receptre. Szimpatikus volt, úgyhogy még aznap el is készítettem. Kicsit változtattam a recepten, mert nem volt sem graham lisztem, sem burgonyapelyhem. De ez nem ártott az ízének, elfogyott az utolsó darabig. :) Legközelebb még annyit fogok rajta variálni, hogy kisebb csónakokat készítek, hogy több apró darab legyen, mert így olyan nagyok lettek, hogy képtelen voltunk egyszerre megenni egy egészet.

Sonkás, kolbászos csónakok (Limara nyomán)

1 kis pohár joghurt

kb. 2 dl tej

1 tojás

0,5 dl olaj

2 teáskanál só

kb. 60 dkg liszt ( mivel eredetileg graham liszttel készült, ami jobban felveszi a folyadékokat, ha sima liszttel készítjük több liszt kell bele, figyelni kell gyúrás közben, akkor jó, ha rugalmas, könnyen kezelhető, nem ragacsos tésztát kapunk)

1 teáskanál cukor

2,5 dkg élesztő

Ezekből a hozzávalókból tésztát dagasztunk kenyérsütővel, vagy kézzel, majd megkelesztjük. Ha kész annyi részre szedjük, ahány csónakot szeretnénk. (eredetileg 8, de ha kisebbeket akartok akkor több)

Ezután mindegyiket hosszú csikra nyújtjuk és rátesszük a tölteléket: a kolbászt simán feldarabolva, a sonkát apróra vágva és vajjal elkeverve (kb. 15 dkg sonkát 5-6 dkg-nyi vajjal)

Ezután a csíkok két oldalát és két végét behajtjuk, majd feltekerjük őket.

Sütőpapíros vagy szilikonos tepsire rakjuk őket és éles késsel a két szélét egészben hagyva, ejtünk egy-egy mély bemetszést a kis hengereinken. Ettől középen szépen szétnyílnak- mondjuk nekem ez a lépés nem lett tökéletes, ezután letakarjuk őket és újra megkelesztjük.

Végül sütés előtt a csónakok közepébe jó nagy kupac reszelt sajtot teszünk, majd előmelegített sütőben kb. fél óra alatt aranybarnára sütjük őket.

A csónakkészítésről Limaránál kiváló fázisfotókat találhattok. Mégegyszer köszönet neki a receptért.

UI: nemcsak langyosan, frissen volt finom, hanem másnap hidegen, uzsonnakor is jó szolgálatot tett :)

Életjel-fotókkal

Habár régen írtam azért íme néhány fotó bizonyítékul, hogy azért olykor-olykor történik valami a konyhámban. Köszönöm a kommenteket és azt, hogy a távolmaradásom ellenére is vannak akik kitartóan ellátogatnak hozzám, hiszen a kéthavi némaság ellenére is naponta átlagban 200-an kattintatok rám. Majd egyszercsak jövök.

Fetás-paradicsomos melegszendvics

Az utóbbi hetek válságkonyhájában üdítő új színfoltként szerepelt ez a melegszendvics-variáció. A recept Ottis konyhájából való, akinek a blogjáról már nemegyszer merítettem ihletet a főzéshez-sütéshez. Amikor néhány hete megláttam nála ezt a postot, rögtön le is mentettem magamnak és a múlt hétvégén elkészítettem. Mondthatom óriási sikert aratva. Ami ismerve Jani válogatós mivoltát, nagy fegyvertény. Olyannyira ízlett neki, hogy ő a maradékot még másnap, hidegen a hűtőből is csemegézte. Nagy adag lesz belőle, kiadós és tényleg finom. Kiszámoltuk, hogy egyáltalán nem drága, annak ellenére, hogy először a feta miatt úgy tűnik. De mivel ezenkívül csupán tejföl és fűszerek kellenek hozzá+ a paradicsom (jó ez most húzósabb árban van, de szezonban fillérekért megkaphatjuk) , szóval így kb. 650-700 Ft-ból kijön. Teával nagyon finom, gyors, egyszerű és könnyű kis vacsora.

Köszönet Ottisnak a receptért!

Fetás-paradicsomos melegszendvicskrém

Hozzávalók:

kenyér- amire kenünk- ez lehet bagett, teljeskiőrlésű stb. , nálunk sima margarinos fehér kenyér volt az alap

15 dkg feta sajt reszelve( sose gondoltam, hogy ilyen jól lehet reszelni)

2 gerezd fokhagyma-reszelve vagy zúzva

fehérbors

2-3 evőkanál tejföl

zöldfűszerek (petrezselyem, oregano, bazsalikom)-ízlés és otthoni készlet függvényében

paradicsom

Elkészítés:

- A fetát lereszeljük és összekeverjük a tejföllel, fokhagymával és a fűszerekkel

- Rákenjük őket a kenyérszeletekre

- A felszeletelt paradicsomokat rátesszük a kenyérszeletek tetejére

- A szendvicseinket tepsire ültetjük és 15-20 perc alatt megsütjük

Só nem kell bele, a feta pont elég sós.

Én egy egész csomag fetából készítettem-20 vagy 25 dekás volt, a többi hozzávalót ehhez mérten emeltem.

Borsóleves vajasgaluskával

Nem írok mostanában túl gyakran, sőt, mondhatni ritkán. Azért olvasgatni, olvasgatok bár erősen szelektálva. Ami feltűnt, az hogy a gasztroblogok mostanában két nagy táborra oszthatóak: az egyik a trendi,ritka, drága stb. hozzávalókból főző blogger, akinél már az étel címe is minimum 3 sor, a másik az a hétköznapi, egyszerű, de kreatív háziasszonyok blogja. Valahogy nem látok átmenetet.Az is szembetűnő, hogy több régen aktív blog is bezárt vagy szünetel. Persze nincs ezzel gond, nem is akarok ebből különösebb konzekvenciát levonni, csupán annyit, hogy mennyire érdekes, hogy a világot milyen hűen leképezik ezek a blogok. Van akinek teljesen hétköznapi vacsora mondjuk a nyelvhal fehérboros mártásban kiegészítve egy kis parmezános puliszkával és megöntözve szarvasgombaolajjal (tudom ez hülyeség, nyugi nincs ilyen recept csak szemléltetésnek írtam), másnak pedig ugyanilyen természetes a bundás kenyér, citromos teával. Van akinek a hűtőjében hónap végén "csupán" egy kis maradék mascarpone, parmezán és fürjtojás van, másnak meg fél doboz tejföl és egy tojás. Szóval ez maga az élet.

Jómagam mindenféle rossz szájíz nélkül az utóbbi csoportba tartozom, amolyan válságkonyhás üzemmódba kapcsolva. Lásd két bejegyzéssel előbb.

Ennek megfelelően az én blogomba simán belefér egy snassz, egyszerű borsóleves, vajas galuskával.

És a hangsúly itt a vajasgaluskán van.

Néhány hete fedeztem fel, mint levesbetétet. Nálunk otthon valahogy soha nem készült ez a fajta galuska, csak a sima és a grízes.

Nos, mióta kipróbáltam azóta állandóan levest főzők, mert nem bírok betelni az ízével. Felváltva tettem eddig borsó és karalábélevesbe, mindkettőhöz kitűnő választás volt. Az a pillanat, amikor beleharapsz és érzed a vaj ízét. Hmmmmm....

A borsólevest(vagy karalábét) teljesen hagyományosan, saját szájízünk szerint elkészítjük, amikor megfőttek benne a zöldségek, beleszaggatjuk a galuskákat.

Galuska készítése: egy fél vajat felolvasztunk mikróban, hozzárakunk egy tojást, sót, borsot és egyneműre keverjük. Ezután annyi lisztet rakunk hozzá, hogy egy lágy, de nem folyós, simára kevert tésztát kapjunk.

Egy kanállal a forrásban lévő levesbe szaggatjuk és néhány percig főzzük.

(a mérete szintén egyedi elbírálást igényel- én szeretem ha nagyobbak a galuskák, de van aki apró kis falatnyiakat szeret gyártani.)

Hamburgerzsemle

Egy ideje már kerestem a házilag is elkészíthető és finom hamburgerzsemle receptjét. Többet is kipróbáltam, de egyik sem volt arra érdemes, hogy lejegyezem. Olyan feledhető kategória. A Limara által jegyzet receptúra, azonban számunkra a legjobb volt, mondhatni tökéletes, úgyhogy megtartom.

Hamburgerzsemle (Limara nyomán)

Az elkészítése nagyon egyszerű:

2 dl langyos tej
2 ek. cukor
1 tk. só
40 g olaj
1 tojás
100 g joghurt
60 dkg liszt
2 dkg élesztő

Ezeket bepakoljuk a kenyérsütő üstjébe és a dagasztó, kelesztő programra állítva egy jól kezelhető, ruganyos tésztát készítettünk belőle. Ennek hiányában is elkészíthető persze, csak kézi dagasztással- a lényegen semmit sem változtat, csak kicsit több vele a macera.

Ha megkelt a tésztánk, akkor kb. 9-10 kb. egyforma bucira osztjuk és helyes kis zsemléket formázunk belőlük. (Erre láthattok Limaránál egy nagyon hasznos videót!)

Sütőlapra ültetjük őket, egymástól pár cm-re, majd hagyjuk mégegyszer "kisimulni"- azaz duplájára kelni, majd lekenjük felvert tojással, megszórjuk szezámmaggal és előmelegített sütőben aranybarnára sütjük őket.

Tejszínes-póréhagymás csirkemellragu

Elkészült a Válságkonyhás-Maris féle csirkemellragu és nagyon finom lett.

Így készült:

- Egy tenyérnyi csirkemellet felkockáztam, sóztam, borsoztam és kevés olajon fehéredésig pirítottam.

- Egy póréhagymát karikára vágtam és a húskockákhoz dobtam, majd felöntöttem egy fél pohárnyi vízzel és lefedve pároltam tovább.

(közben egyszer még pótoltam a vizet, mert még nem volt a hús elég puha, a hagyma meg eléggé le akart égni)

- Amikor a hús megpuhult felöntöttem tejszínnel (nem volt 1-1, 5 dl-nél több) és átforraltam vele, de csak annyira, hogy ne legyen túl sűrű.

- Kóstoltam, ilyenkor lehet még korrigálni a sót, borsot.

- Krumplipürével ettem (amit a vacsoracsatában Győzikétől látott módon tejszínnel csináltam és csudafinom lett), de rizs vagy tészta is illik hozzá.

Gyors fejszámolást végeztem, a kétadagra való ragu kb. 450 Ft-ból jött ki- a krumplipürével együtt, pedig azt nem is ehhez készítettem. Szóval egy adagnyi 225 Ft- szerintem ez nagyon jó ár- olyan válságkonyhás.

Válságkonyha-blogajánló

Sziasztok!

Megvagyok, de nem nagyon jön az ihlet az írásra mostanában. Mondjuk volt pár publikálásra váró fotóm a számítógépen, amit múlt héten teljesen át kellett telepíteni és " természetesen" minden eltűnt róla, amit lementegettem. Így a kedvencek listám is az internetböngészőben. Jó pár napig tartott, amíg előszedegettem, az olvasott és kedvelt blogjaimat. DE! Ugye tudjuk, minden jóban van valami jó. Most az volt, hogy a nagy keresgélés közepette új kedvencekre is bukkantam. Ilyen például az a blog amit szeretnék a figyelmetekbe ajánlani.

Válságkonyha a címe és én naponta olvasgatom, jó stílusban megírt, nem fellengzős, hétköznapi, nem szabályos, de mégis gasztroblog. Amellett, hogy szórakoztat, hasznos is hiszen sokan vezetünk manapság válságkonyhát.

Steak burgonya mustárral

A kissé fellengzős cím ellenére ez gyakorlatilag egy hasábokra vágott sült krumplit jelent, egy igencsak finom mustáros kencébe forgatva.
Millie-nél találkoztam ezzel a recepttel először, már akkor is tetszett, de hosszú hónapokig nem próbáltam ki, mert visszatartott az, hogy nem volt magos mustárom és a leírás szerint csak az a jó. Így talonban maradt. Azután egy vasárnap ismét a kezembe akadt és úgy döntöttem lesz ami lesz, egyszer élünk én bizony elkészítem sima, mezei mustárral. És, láss csodát, az eredmény lenyűgőző lett. Friss, ízletes, különleges ízvilágú köret, ami tényleg már önmagában is elég lehet. Azóta már kipróbáltam magos mustárral (a Lidlben vettem, potom pénzért), de bevallom, ha elfogy, nem fog megakadályozni abban, hogy újra és újra elkészüljön ez a remek kis köret.
(valahol olvastam, hogy volt aki úgy oldotta meg a hiányzó magos mustárt, hogy a sima mustárhoz, mustármagot kevert-szóval a lehetőségek tárháza végtelen)

Steak burgonya mustárral (Millie receptje)

Hozzávalók:

Kb. 1,5 kg krumpli hasábokra (negyedekre)vágva- újkrumplinál rajta lehet hagyni a héját, utána én már pucolom.
Fél pohár magvas mustár-vagy a fent említett alternatívák egyike (én Globus mustárból tettem, nem mértem ki mennyi, de kb. 5-6 evőkanálnyi biztosan volt)
két ek olvasztott vaj
két ek olivaolaj
2 ek citromlé
egy citrom reszelt héja
egy ek szárított oregánó
egy tk só
sok-sok frissen őrölt bors

A krumpli kivételével összekeverjük a hozzávalókat, majd ráöntjük a krumplikra a keveréket és jól összeforgatjuk.
Kibélelünk egy nagy tepsit (vagy két tepsit) sütőpapírral és rátesszük a krumplit, úgy hogy egy sorban legyenek.(a sütőpapír fontos momentum, különben órákig suvickolhatsz)
220 fokos sütőben időnként átforgatva kívül ropogósra, belül puhára sütjük őket kb egy óra alatt.

Sajttal töltött sonkaszeletek rántva

Nos kezdjük az új évet egy fantasztikus recepttel. Recepttel?! A csudát! Ez nem is recept, de nálunk jött, látott, győzött és mindent vitt.

Fogsz két szelet sonkát- amelyiket szeretedet vagy éppen kapsz a boltban- lehet ez csirkemell, uzsonna, pizza vagy gépsonka- szóval bármilyen. Olyannyira bármilyen, hogy Janinak a Pick chillis párizsijából készül.

Szóval a két szelet sonka vagy felvágott közé beraksz egy szelet sajtot. ( ha olyan szerencsés vagy, hogy vágnak neked vékony szeleteket a boltban, akkor azt, ha nem te gyártasz egy éles késsel)

Ha elkészültek a "sonkás-sajtos" szendvicseid, akkor bepanírozod őket, pont úgy ahogy a rántott húsnál: liszt-tojás-zsemlemorzsa.

Ezekután forró olajban kisütöd őket. HMMMM....

Komolyan mondom fantasztikus, olyan az íze mintha csirkemellet ennél. Teljesen rá lehet kattanni. Eheted salátával, vagy bármilyen körettel- rizs, krumpli. Bár olyan laktató, hogy önmagában is megállja a helyét.

!- Nem tesz jót neki, ha előre bepanírozod, mert átázik a bundája. És nem, akármilyen hihetetlen, nem folyik ki belőle a sajt.

!- Az olaj tényleg forró legyen, és ne kislángon süsd, mert akkor magába szívja az olajat.

Ui: igen jól látjátok a két kép közti különbséget, most jöttem rá, hogy mások képei miért olyan tökéletesek. Rátaláltam egy képszerkesztő programra. Nos az eredmény szembetűnő, gondolom nem kérdés melyik az eredeti és a kissé feltuningolt kép?

Boldog új évet mindenkinek!

Ezzel a Neoton számmal kívánok mindenkinek boldogabb, mosolygósabb új évet!

Hagymás pogácsa- a holnapi buliig még elkészülhet....

Néhány hete sütöttem ezt a pogácsát, most pont aktuális lehet, hiszen szilveszterkor gyakran elkél egy kis harapnivaló a pezsgő mellé. Mónika Torkos Kuckó nevű blogjában találtam a receptet, aminek az eredetije Limara nevéhez fűződik. Az ő adagja nekünk túl nagy volt, úgyhogy Mónika féladagra számolt hozzávalóival készítettem el. Nagyon finom, kiadós. A hagyma nagyon jól érződik benne, de még nem annyira, hogy zavaró legyen.

Hagymás pogácsa

Hozzávalók a tésztához:

1/2 kg liszt

25 dkg margarin

1 ek só

1 tojás

0,5 dl tej

csipet cukor

1 pohár tejföl

2,5 dkg élesztő

Ezekből kenyérsütőben tésztát dagasztottam és kb. 1 órát hideg helyen pihentettem.

Miközben pihen 2-3 fej lilahagymát (attól függően, hogy mennyire akarjuk hagymásra és mekkorák a hagymáink) félkarikákra vágjuk és 3-4 dkg vajon puhára pároljuk, de vigyázzunk, hogy nehogy megégjen, mert akkor keserű lesz.

A tésztát ujjnyi vastagra nyújtjuk és a megpárolt hagyma háromnegyed részét egyenletesen elszórjuk rajta. Ezután következik a hajtogatás.

Szóval a tésztánkat gondolatban 3 egyenlő részre osztjuk, majd a felső harmadot ráhajtjuk a középsőre, az alsó harmadot pedig ennek a tetejére.

Ide jöhet a maradék hagyma.

Ezután kétoldalról behajtjuk középre a tésztát, majd kettéhajtjuk, mint egy könyvet.

(Így leírva lehet, hogy bonyolultnak tűnik, de Limaránál megnézhetitek lépésről-lépésre fotókkal dokumentálva is, ha zavarosnak tűnik. )

Ezután szintén hagyjuk pihenni egy fél órát, majd kinyújtjuk ujjnyi vastagra a tésztát és pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk.

Sütőpapíros tepsire rakjuk őket, lekenjük a tetejüket felvert tojással, majd kb. 20 perces pihentetés után forró, 200 fokra előmelegített sütőben kb. negyed óra alatt megsütjük őket.

A gondolat teremtő ereje.....

A Príma konyhában hónapok óta megy egy sorozat,amiben különböző gasztroblogokról szemléznek. A decemberi számot lapozgatva, átfutott az agyamon, hogy milyen klassz lenne, ha egyszer az én blogom is a " kiválasztottak" között lenne. És..... pár másodperccel később a következő látvány tárult a szemem elé.

Adventi mécsestartó mézeskalácsból

A múlt hétvége termése. Az ötletet Limaránál találtam.

Fehércsokis-mogyorós kosárkák

Ezt a mutatós és finom aprósütit egy nemrégiben rendezett batyus bálra készítettem. A recept Stahl Judittól származik, a 30 perces édességek könyvéből. Valóban hamar elkészül, viszont nem túl olcsó sütemény. A hozzávalók közül bizony a fehércsoki,a tejszín, a mogyoró és az eper sem az alacsony áráról híres. Egy-egy ünnepi alkalomkor azonban, amikor szívesen áldozunk rá, könnyen és gyorsan arathatunk vele nagy sikert.

Fehércsokis-mogyorós kosárkák (Stahl Judit)

Hozzávaló:

3 tojásfehérje

15 dkg cukor

30 dkg őrölt mogyoró
20 dkg fehércsokoládé

2 dl tejszín

20 dkg friss vagy mélyhűtött, felengedett gyümölcs (pl. eper, ribizli, meggy)

A tepsi kikenéséhez:kevés olaj (én szilikonban készítettem)
A sütőt előmelegítjük 175 fokra (gázsütőn 4-es fokozat), és olajba mártott kenőecsettel vékonyan kikenjük a muffintepsi 12 horpadását. Papírkapszli nem kell bele. (én minimuffin formában készítettem)

A tojásfehérjéket kézi habverővel enyhén habosra verjük, aztán a cukrot összekeverjük a darált mogyoróval, és a cukros mogyorót fakanállal hozzádolgozzuk a lágy tojásfehérjéhez. Ez a massza lesz a tésztánk: arányosan szétosztjuk a muffintepsi horpadásaiban, és nedves ujjal vagy kiskanállal jól belenyomkodjuk, mintha üres kosarakat készítenénk.

A tészta-kosarakat 10-12 perc alatt megsütjük, aztán várunk 5 percet, hogy kicsit kihűljenek. Ezután tompa hegyű késsel picit megmocorogtatjuk őket, és kiszedjük mindet a tepsiből.

Mialatt a tészta-kosarak elkészülnek, megcsináljuk a krémet. A fehércsokit apróra tördeljük, aztán éles késsel egészen mütyürnyi darabokra vágjuk. Ezután a tejszínt megmelegítjük egy kisebb fazékban, majd hozzáadjuk a csokit, simára keverjük benne, és a csokis tejszínt levesszük a tűzről.

Összeállítjuk az édességet: az üres, kihűlt tészta-kosarakba arányosan belekanalazzuk a fehércsokis krémet, azaz a csokis tejszínt, aztán a megtöltött kosarakat sütőpapíros tálcán 10 percre betesszük a mélyhűtőbe.

Ennyi idő alatt sűrűre dermed bennük a krém.

Tálaláskor annyi marad, hogy mindegyik kosárka tetejére rápakolunk egy kis piros gyümölcsöt.

12 sütemény lesz belőle.

Répás káposztasaláta

Általában tudom előre, hogy hozzávetőlegesen meddig fog tartani a munkanapom. Ennek megfelelően csomagolok magamnak elemózsiát is. Azonban egy iskolában (gondolom más munkahelyen is) bizony elő-előfordul, hogy beesik egy váratlan, "rövid" (ha-ha) értekezlet, esetleg felgyűlik a javítanivaló(és én bizony haza nem cipelem azt a sok füzetet, könyvet az amúgy is roskadozó "kispiros" biciklimen. Ilyen esetekre általában van a táskám mélyén 1-2 csomag jó reggelt keksz, egy szelet csoki, túrórudi esetleg sajtos tallér. Nos persze mindez akkor van így, ha hőn szeretett párunk, titokban, esténként rá nem jár, a mi általunk gondosan összegyűjtögetett (ottfelejtett) mentőeledelekre.

Egyik hétfőn pont így jártam, egy hibiszkuszos csipkebogyótea- filteren kívül semmi ehetőt nem találtam a táskámban, haza pedig- tudtam,hogy jó pár óráig nem jutok még. Ekkor ajánlotta fel az iskolatitkárok gyöngye(aki mellesleg az unokatestvérem is) a megmaradt ebédjét. Ami egy répás, káposztasaláta volt. Ennivaló régen esett ilyen jól. Ezen felbuzdulva, hazamentem és még aznap elkészítettem egy nagy adagot belőle. Azóta már többször is megcsináltam, nagy kedvencem lett, képes vagyok napokig rájárni és ilyenkor még uzsonnára is ezt viszem egy kis dobozkában. A recept maga nem egy nagy durranás, no de tudjuk, hogy Simple the best.

Próbáljátok ki, de vigyázat: addiktív.

Répás káposztasaláta

1. A káposztát és a répát vékony csíkokra reszeljük. No ez nem egy álommeló, én általában Janit udvarolom körbe, hogy tegye meg ezt nekem, mert neki OOOOlyan erős a keze. (nekem van egy tuppergyalum, amik julienre is vág, de ennek híján megteszi a sajtreszelő nagyobb lyukú oldala, tény,hogy minél vékonyabbak a csíkok, annál finomabb a saláta)

2. Elkészítünk egy tartármártást - én tejfölt, majonézt, porcukrot, sót, borsot szoktam kikeverni- pontos arányokat nem tudok, kóstolgatni szoktam közben.

3. A lereszelt káposztát kicsit megsózzuk és hagyjuk, hogy levet engedjen, majd kicsavarjuk és összekeverjük a répával, majd a tartármártással.

Az arányok? Nos, nincs rá tuti recept, mondjuk egy közepes káposztához és szoktam venni 4-5 átlagos méretű répát. Ehhez általában egy nagy dobozos tejfölből készítek tartárt.

Így is nagyon finom, egy friss kiflivel, de az igazán tuti, az, ha vékony csirkemell szeleteket vágunk a tetejére és jöhet egy kis reszelt sajt is.

Rizses hús jénaiban

Jaj de régen nem írtam egy sort sem! Bocsánat attól, aki esetleg erre járt és hiányolt, valahogy mostanában sosem volt blogírós hangulatom, mindig majd-majd és azután persze elmaradt. Este fejben gyakranmegírtam egy posztot, de reggelre elszállt az ihlet.Azért persze sütöttem-főztem, ha nem is különleges, új dolgokat. A saját blogomat is látogattam, attól függetlenül, hogy nem írtam bele, mert a leírt receptjeimet használom. Bizony jól jön, amikor nem jut eszembe,hogy-hogyan is csináltam valamilyen ritkábban készített ételt. Úgyhogy gyorsan le is írom, a múlt hétvégén jénaiban készített rizses húst, nehogy elfelejtsem.
Ui:végre kipróbáltam a mandula nevű süteményt is, de erről egyelőre sajnos nem lesz bejegyzés, mert elfogyott és nem fotóztam- no ez volt a mézesmadzag elhúzása, hogy mi nem lesz. Most pedig íme a rizses hús.

Rizses hús jénaiban, csirkemellből

1. A csirkemelleket felkockázzuk, sózzuk, borsozzuk. A jénai aljába tesszünk egy kevés olajat, a csirkekockákat átforgatjuk benne, majd HIDEG sütőbe rakjuk, lefedve.

2. Amikor megpuhultak a kockák, egy kis időre levesszük a tetejét, hogy némileg megpiruljanak. Nem kell sokáig, mert a csirkemell könnyen kiszárad. A tetejét közben se vegyük ki a sütőből, rakjuk mellé, mert utána nem fogjuk tudni szétcsattanás nélkül visszahelyezni.

3. Ha kész, 2 csésze megmosott rizst öntünk a húshoz összekeverjük, sóval, borssal izesítjük, hozzárakunk egy fej vöröshagymát, majd 2-szeres adag meleg vízzel leöntjük, lefedjük és visszatoljuk a sütőbe.

4. Ha úgy látjuk elkészült, átkeverjük, hozzáöntünk egy doboznyi lecsöpögtetett konzervborsót, majd tető nélkül 1-2 percre még visszatoljuk,hogy összemelegedjenek.

Megjegyzés: persze lehet disznóhúsból is, nekem most ez volt itthon, olyankor persze hosszabb a hús elkészülésének ideje.

Túrótorta

Egy családi-házi kedvenc receptje következik. Évtizedek óta szerepel a családi repertoárban, de arra már senki nem emlékszik, hogy honnan is származik eredetileg. Mint ahogy arra sem tudja senki a választ, hogy miért túrótorta néven jegyezzük, hiszen mindig tepsiben készül, soha nem hagyományos, kerek tortaformában.

A legutóbb, amikor készítettem felmerült bennem a hagyománytörés gondolata. Eszembe jutott ugyanis, hogy olvastam itt a Zila formáról. Eszembe jutott, hogy ezzel a krémmel és piskótával is el tudnám képzelni. De mivel elég borsos áron és nehézkésen lehet hozzájutni, arra jutottam,hogy ugyan egy kis plusz munkával minimuffin formában is el lehet készíteni. Egyszerűn a kisült barna piskótás muffinok tetejét levágjuk, óvatosan kiszedjuk a belsejüket, oda jön a krém, majd rá a levágott tésztasapka. Hmmm... legközelebb kipróbálom, hagyomány ide vagy oda.

Túrótorta

1. A piskótához ha 10 tojásból készítjük, akkor 7 kanál liszt+3 kanál kakaó aránnyal dolgozzunk, ha 8 tojásos a piskótánk, akkor 6 kanál liszt és 2 kanál kakaót használjunk.

2. Krém készítése 2 lépésből áll: először 3 evőkanál lisztből és 2 és fél dl tejből sűrű krémet főzzünk. Kihűtjük!

3. Miközben hűl 25 dkg puha Rámát, 25 dkg túrót, 20-25 dkg porcukrot, 1-2 csomag vaníliáscukrot és 2 tojássárgáját robotgéppel habosra keverünk.

4. Miután a főzött krém kihűlt kicsit robotgéppel lazítjuk és apránként hozzáadjuk a túrós-tojásos-margarinos krémet és simává keverjük.

5. A piskótát kettévágjuk és megkenjük a krémmel (egy keveset hagyjunk a tetejére is)

6. Megkenjük a tetejét vékonyan a maradék krémmel, késsel bejelöljük a szeletek helyét és minden kocka-szelet közepére rakunk egy szem magozott meggyet.

Tejfölös-sajtos párizsi kosárkák

Valahogy még sohasem került fel ide ez a recept, pedig nagyon sokszor készítem. Az eredeti változat egy 1986. januári Magyar Konyhából származik és csak egy pár apró dolgot változtattam meg rajta. Nagyon finom, kiadós és gyorsan elkészíthető étel.

Tejfölös-sajtos párizsi kosárkák

Hozzávalók: kb. 10-12 db fél cm vastagra vágott sertéspárizsi, 1 kisdobozos tejföl, 10-15 dkg sajt, 1 tojás, só, bors, pirospaprika, szerecsendió, metélőhagyma, sütéshez: kevés olaj

1. A megszokottnál kicsit vastagabbra (kb. fél cm) vágott párizsiszeleteket kevés olajon megsütjük. A hő hatására felpúposodnak, így kialakulnak a kosárkaformáink. (csak zárójelben jegyezem meg,hogy ha mégsem púposodnak, az sem tragédia, akkor simán rákenjük a tölteléket.

2. A töltelék nagyon egyszerű: 1 kisdobozos tejfölt simára keverünk 1 tojással, kb. 10 dkg reszelt sajttal, kevés sóval, borssal, egy csipetnyi pirospaprikával és szintén egy kevés szerecsendióval.

Az eredeti recept csak a kosárkák tetejére írja az apróra vágott snidlinget, de én a töltelékbe is szoktam keverni, mert nagyon szeretjük az ízét.

3. Egy kivajazott tűzálló tálban egymás mellé ültetjük a kosárkákat és megtöltjük a tejfölös-sajtos masszával. No itt ismét renitenskedtem, mert nekem bőven szokott mellé is jutni belőle.

4. Megszórjuk a tetejüket egy kevés reszelt sajttal és még némi metélőhagymával.

5. Annyi időre tesszük sütőbe, amíg jól átforrósodik.

6. Szerintem rizzsel a legfinomabb.

Tadadadaaaam.....- tiramisu házi mascarponéból

Zengtem már ódát ezeken az oldalakon Wise Lady blogjáról és a házi készítésű krémsajtjáról. Persze szkeptikusan álltam először a dologhoz, de miután kipróbáltam- lenyűgőzödtem. Jelentem a dolog működik. 2 nagydobozos tejfölből (ár nemakciósan 169 Ft/ db) lett közel fél kilónyi krémsajtom. Szóval még ha az olcsóbb Lidlis mascarponét is vesszük, akkor is majdnem harmadárban megvan az sk készített termékünk.
Azóta már többször is készítettem, ma tiramisuvá lényegült át és szóróm az igét rendületlenül, minden ismerősnek, aki akarja, aki nem, mostanában bizony a házi krémsajt készítéséről hallhat tőlem előadást.:)

Tiramisu receptem itt, annyi a változás, hogy poharakba, kelyhekbe rétegzem őket.

Pirított krumpli sajtban, szalonnában sütve

Nagyon-nagyon finom és gyorsan elkészülő étel, ami ellen még a "hústinkábbnemeszem" típusú hozzám tartozó férfiember sem emel soha kifogást. A recept eredetijét a Kiskegyed konyhájának 2004. májusi számában találtam és azóta rendszeresen asztalra kerül nálunk.

Pirított krumpli sajtban, szalonnában sütve

Hozzávalók:

Kb. 1 kg krumpli

10-12 szelet vékonyra szeletelt császárszalonna (persze eredetileg bacon, de így sokkal olcsóbb, persze akinek van otthon nyugodtan használja azt)

10-15 dkg sajt ( nálam trappista, de lehet füstölt is)

1 tojás

1 kis pohár tejföl

1 kevés petrezselyem

1. A krumplit megpucoljuk és kockákra vágjuk. ( ha újkrumpliból készítjük akkor nyugodtan süthetjük héjában, egy kis kaparás és alapos mosás után)

2. Egy sütőtálat kibélelünk a császárszalonna-szeletek felével, majd rátesszük a kockákra vágott krumplit. A tetejét beborítjuk a többi szalonnaszelettel.

3. Ezek után sütőbe rakjuk- ha újkrumpliból készül akkor elég lefedni alufóliával, ha nem akkor én szoktam alá önteni egy kevés vizet és így fedem le.

kb. fél óra alatt puhára sül.

4. Közben elkészítjük az öntetét: 1 pohár tejföl simára keverünk, 1 tojással, 1 kevés apróra vágott petrezselyemmel, sóval, borssal és a reszelt sajttal. ( aki szereti nyugodtan tehet bele apróra kockázott sonkadarabokat is)

5. A megpuhult krumpliról levesszük a fóliát és ráöntjük az előkészített sajtos szószt.

6. Visszarakjuk a sütőbe még további 10-15 percre, amíg a szósz jól megolvad és megpirul a szalonna az étel tetején.