Lekvár kenyérsütőben

A most következő bejegyzés igazándiból nem is recept. Amiért mégis úgy gondoltam, hogy megírom a tapasztalataimat, mert én is nagyon sok helyen keresgéltem ebben a témában, de nem igazán találtam hasznos anyagot. Szóval a lényeg, LEHET kenyérsütőben lekvárt készíteni. (persze ha van ilyen funkciója)

Volt már ezügyben 2 emlékezetes próbálkozásom, eper és narancslekvárt szerettem volna készíteni. Nem árulok zsákbamacskát, nem sikerült. Az eperből készült öntetszerű, híg valamit még megettük palacsintához, de a narancslekvárnak induló valami a kukában kötött ki. Ami már csak azért is volt fájó, mert előtte 1 hétig, naponta kétszer cseréltem a vizet a beáztatott narancskarikákon. Szóval volt vele macera bőven.

A két kudarc elvette a kedvemet egy időre a további próbálkozástól, azután az idén mégis úgy döntöttem, hogy újra megpróbálom. És most sikerült. A "titok" a boltokban kapható lekvárzselésítő szer használata. Én a Quittin márkájút vettem, de szerintem bármelyik megfelel.Attól függően, hogy 2:1 vagy 3:1-ben típusút választunk, 1,5 kg gyümölcshöz 25 vagy 50 dkg cukor kell. Ilyen aránnyal a lekvárok egyáltalán nem lesznek édesek, megmarad a gyümölcs íze.

Az elkészítés nagyon egyszerű: a gyümölcsöket megmossuk, kimagozzuk, ledaráljuk. Hozzákeverjük a zselésítőt, azután a tartályt a gépbe helyezzük és elindítjuk a lekvárfőző programot. (az enyémen ez 1 óra 20 perc) Nem kell megijedni, nem fog rögtön kavarni, először felmelegíti a lekváralapunkat, utána kezdi a kagyvalást. Én 1:00 fennmaradó időnél szoktam belezúdítani a már forró alapba a cukrot. Ezután már csak az üvegmosás van hátra, amikor lejár a program, a tartályt kiemeljük és a lekvárt még forrón az üvegekbe töltjük. Végül szárazdunsztva rakva hűtjük ki.( becsomagolva, ruhák közé téve, hogy minél lassabban hűljön ki)

Még egy megjegyzés így a végére: a használati útmutatóban azt írták, hogy meggy és cseresznye esetén dupla adag zselésítővel számoljunk. Nos én így tettem, de jövőre nem fogok, mert a meggylekvárom finom lett ugyan, de az én ízlésemhez képest kicsit túl masszív.