2008. március 9., vasárnap

Hólabda alias kozáksapka


A múlt vasárnap nagyon kínlódtam. Nagyon ettem volna valamilyen krémes-édes sütit, de korlátozottak voltak a konyhai készleteim, ráadásul lusta is voltam. Azután végül, hosszas nyavajgás után kiválasztottam, hogy hólabdát fogok sütni, de csak azután, hogy istenbizonyra megeskettem az Uram, hogy segít az összeragasztgatásban.

A süti amúgy nagyon finom lett- bár a puha, csokis piskótakorongok, összeragasztva finom vaníliás-habos krémmel és mindez kókuszba forgatva+ megfejelve némi csokival- szerintem ezt alapból teljesen egyértelművé teszik.

Több néven is ismert, nálunk otthon hólabdaként szerepel a kézzel írott receptes füzetünkben, de kozáksapkának is szokták nevezni. Most először tettem néhány darabnak csokimázat a tetejére, a próba kedvéért, amúgy nem szoktunk. Nekem a hagyományos jobban ízlett, az Uram viszont a csokisakat részesítette előnyben.

A ragasztgatás, kenegetés, hempergetés- persze egy kicsit pepecselőssé teszik, de megéri. Mi, miközben csináltuk- barkobáztunk, így gyorsabban telt el az idő.

Még egy kis mellékzönge: az este fénypontja az volt, hogy miután mindent összeragasztottunk, becsokiztunk, elmosogattunk- az Uram meg akarta tanítani nekem, hogy hogyan lehet konyharuhával jó nagyot csapni, mintha íjjal lőnél. Azonban akárhogy is próbálkoztam, csak nem sikerült, csupán néhány erőtlen csapáskát összehoznom. A drágám persze egy idő után konstatálta, hogy ez nem az én sportom lesz, úgyhogy feladta az okításomat és nekiállt vacsorázni. Kukoricasalátát, fasírttal.

Én azonban nagyon rosszul tűröm a kudarcokat, úgyhogy tovább próbálkoztam. Végül- egyetlenegyszer- sikerrel jártam. Méghozzá nem is kicsivel. Sikeresen beletaláltam ugyanis a szerelmem vacsorájának közepébe. Ennek következményeként még 2 nap múlva is kukoricaszemeket szedegettem a virágcserepekből és a radiátor alól. Az Uramnak pedig be kellett látnia, hogy a tanítvány túlnőtte- pontosabban, jelen esetben túllőtte a mesterét.

Hólabda alias kozáksapka

Tészta: Süssünk egy csokis piskótát 7-8 tojásból. Két lehetőségünk van, vagy sütünk egy piskótát normál tepsiben és kihűlés után kettévágjuk és abból szaggattunk korongokat. Vagy pedig- mint én is- egy nagyobb kb. 40*40-es tepsit választunk, így egy lapos piskótalapot kapunk, amiből rögtön szaggathatunk, vagdosás nélkül.

Ne készítsünk túl nagy köröket, ha nincs olyan kis szaggatónk, megteszi egy pohár is.

A szaggatás során figyeljünk, arra, hogy minél kevesebb legyen a leeső rész. (bár a maradék krémbe keverve, nagyon finom lesz, de azért igyekezzünk a legtöbb korongot kihozni a piskótánkból.)

Krém:

1. 20 dkg puha margarint habosra keverünk 18 dkg porcukorral.

2. 10 dkg lisztet, 4 dkg cukrot, 2 csomag vaníliáscukrot és 2 tojást összekeverünk, majd apránként (nehogy görcsös legyen), hozzáadunk 6 dl tejet és folyamatos keverés mellett sima és sűrű krémmé főzzük.

3. Ha kihűlt a két krémünket összekeverjük. (én a főzött krémet szoktam egy tálba tenni, kicsit felhabosítom habverővel és apránként- folyamatos robotgépezés mellett- adom hozzá a margarinos-cukrot krémet)

4. Az így kapott krémmel a kiszaggatott piskótakarikákat összeragasztgatjuk (ne sajnáljuk belőle!), azután kívül is körbekenjük és kókuszreszelékbe forgatjuk.

5. Ha szeretjük, a tetejüket olvasztott csokival vonjuk be. Valamint akár a krémbe is csempészhetünk kókuszreszeléket, úgy is finom lesz.


Még valami, ha nagyon-nagyon lusták vagyunk, azt is megtehetjük, hogy a piskótát kettévágjuk, beletöltjük a krémet, a tetejére is kenünk + megszórjuk kókuszreszelékkel és szeletekre, vágva tálaljuk. Persze ez nem lesz olyan szép, meg így már se hólabda se kozáksapka nem lesz belőle, de halkan megsúgom, csak így négyszemközt, velem bizony előfordult már ez a csúfság.

Nudli


A nudlival ezidáig nem igazán ápoltam szorosabb kapcsolatot. Régebben- miután sokáig szemeztem vele- hazajött velem egy zacskó fagyasztott változata. Hát, mit mondjak? A csomagoláson látható kép volt az, ami ingerlően gusztusos volt, amiatt vettem végül meg, de mitagadás hatalmas csalódás lett a vége, mert a végeredmény egy nyúlós, ragadós, ízetlen vacak lett. Ebből persze teljesen logikusan arra következtettem, hogy a nudli ilyen. Nem is terveztem, hogy mi és ő még valaha egymásra találhatunk.

Azután múlt héten egy tartalmasabb leveshez kerestem második fogást, amikor a Házi ételek c. könyvben rábukkantam egy szilvalekváros gombóc receptre. No, gondoltam, pont ez kell nekem. A könyv írója megemlítette azt is, hogy ebből a tésztából nudlit is készíthetünk. Nudlit? Kösz, nem!-gondoltam.

Azért ziher, ami ziher felhívtam az Uramat, hogy mi a véleménye a menüről. Nos, azt kell mondjam, egy mondattal húzta át a terveimet. Ugyanis közölte, hogy a szilvalekvárt hanyagoljam és inkább nudli legyen gombóc helyett.

Így azután- miután a leesett államat összeszedtem- nudlit készítettem. Ami- itt esett le másodjára az állam- nagyon finom lett és igen tekintélyes adag. Ezért amit nem főztem ki, azt tálcára téve lefagyasztottam és amikor már megdermedtek zacskóba tettem őket.

Nudli

Hozzávalók:

30 dkg finomliszt

1,2 kg krumpli

1 tojás

2 csipet só

A nudlik hempergetéséhez zsemlemorzsa

1. A krumplikat megmossuk, majd héjában megfőzzük őket.

2. Közben egy kevés olajon, serpenyőben megpirítjuk, folyamatos kevergetés mellett a zsemlemorzsát. Úgy, hogy tegyünk hozzá, amikor kész kristálycukrot és ha szeretjük egy kevés fahéjat. ( 20 dkg zsemlemorzsához kb. 3 evőkanál cukor és egy kis kávéskanál fahéj mehet)

Én még soha nem csináltam így a morzsát, de határozottan finomabb így, ízesítve.

3. Ha megfőtt a krumpli, leszűrjűk, megpucoljuk és krumplinyomóval átpasszírozzuk.

4. Az áttört krumplihoz hozzáadjuk a lisztet, a sót, a tojást és összegyúrjuk.

5. A tésztából megformázzuk a nudlikat. Ezt lehet úgy, hogy kis darabokat tépünk le belőle és azokat görgetjük hengerekké, vagy pedig hosszabb, ujjnyi vastagságú csíkokat sodrunk és azokat késsel vágjuk fel 2-3 cm-es darabokká.

Arra azért figyeljünk, hogy kb. egyforma nudlikat gyártsunk, mert a főzésnél különben gondjaink lesznek. (egyik szétfő, a másik még nyers)

6. Egy nagy fazékban feltesszünk kb. 4-5 liter vizet főzni, rakunk bele egy kávéskanál sót és egy evőkanál olajat.

7. A felforrt vízbe rakjuk bele a nudlikat, egyszer óvatosan átkeverjük, azért, hogy lássuk nem ragadtak le az aljára, utána pedig addig főzzük, amíg fel nem jönnek a víz felszínére. Akkor még egy percet adunk neki, végül szűrőkanállal kiszedjük őket és beleforgatjuk az előre legyártott pirított morzsánkba.

8. Ehetjük porcukorral vagy lekvárral, de ha szeretjük, akár cukros darált mákot vagy diót is szórhatunk rá.

Baracklekvárral ettük, csak a fényképen látszik olyan sötétnek, mintha szilva lenne.

Tavaszi körkérdés



A Horasz által útjára indított tavaszi körkérdést, anyamama volt olyan kedves és átgurította hozzám. Délelőtt már írtam egy szép, cirkalmas posztot ebben a témában, ami azután egy ügyetlen gombnyomás miatt elszállt az éterbe. Ezt jelnek tekintettem, úgyhogy rövidre fogom.

A kérdés arról szólt, hogy kinek melyik étel jelenti a gasztronómiai tavasz beköszöntét? Nos, nem szolgálhatok sok újdonsággal, közhelyesen szólva csatlakozom az előttem szólókhoz. A harsogó, üde, szabadföldi retek, újhagyma, saláta, a nap és nem műanyagízű eper megjelenése bizony számomra is azt jelzi, hogy vége a télnek. Ilyenkor gyakrabban készítek salátákat, mert teljesen más ízt kapunk, mint a téli, kényszerérlelt, se íze-se bűze zöldségutánzatokból.

És még valami, a húsvét: a friss zöld fűből készülő nyuszifészek, a jófajta, füstölt házisonka, a harsogóan friss zöldségek a reggelizőasztalon, a csípős torma. Ez maga a TAVASZ, így csupa nagybetűvel.

Továbbítanám a kérdést, mert őszintén kíváncsi vagyok a válaszukra: Cukroskatának és Ildinkónak.

Sós rudacskák ha csak zsír van otthon módra


Vasárnap délután nagyon ettünk volna valamilyen sós sütit. A hagyományos módon készülő pogácsák, kiflik nem jöhettek szóba, mert nem volt otthon sem margarin, sem vaj, sem sajt de még csak tejföl sem. Keresgélni kezdtem valamilyen minimálrecept után, de valahogy most sem az internet, sem a saját gyűjteményem nem nyújtott megoldást.

Végül Horváth Ilona alapművében leltem rá a megmentő receptre a 392. oldalon sós rudacskák néven. A megmentés abban nyilvánult meg, hogy azt írta, hogy ha nincs margarin vagy vaj, zsírral is elkészíthető az pedig még lapult a hűtőmben egy kevés. (pont elég lett) Amúgy pedig tényleg egy minimál sós süti mert mindenből kevés kell bele.

Az íze pedig? Nos felülmúlta a várakozásaimat. Valószínűleg a zsír miatt, olyan különlegesen omlós lett, amilyet még soha egyetlenegy ilyen típusú sütinél nem tapasztaltam. Erre mondják, hogy szétomlik a szádban. Nagyon finom. Tényleg érdemes kipróbálni és nemcsak ilyen "vészhelyzetben" előhúzni a kalapból.

Sós rudacskák (Horváth Ilona receptje)

Hozzávalók:

- 30 dkg liszt

- 22 dkg margarin vagy 16 dkg zsír

- 2 dkg élesztő

- 1 egész tojás a lekenéshez

-1 tojássárgája a tésztába

- fél dkg cukor

- kevés (kb. fél dl tej)

- só (ízlés szerint, szerintem sótól függően mehet bele 2 teáskanálnyi, de inkább kevesebbet rakjunk bele egyszerre és kóstolgassuk)

Elkészítés: Én kenyérsütőbe raktam bele és azzal dolgoztattam össze.

Annak hiányában először a tej+cukor keverékében futtassuk fel az élesztőt.

A lisztet morzsoljuk el a margarinnal, utána jöhet hozzá a tojássárgája, a só, az élesztős tej és az egészet összegyúrjuk. Ha kell tehetünk még hozzá tejet, de ne legyen lágy a tészta.

Ceruza vastagságúra nyújtjuk és 8-10 cm rudakra vágjuk.

Lekenjük a felvert egész tojással és megszórhatjuk szezámmaggal, köménymaggal stb.

A tepsiben egymástól 2-3 cm távolságra rakjuk őket és középmeleg sütőben aranybarnára sütjük.

2008. március 3., hétfő

Kekszes rúd


Amikor azon gondolkoztam, hogy milyen kommentárt is írhatnék ez elé a sütemény elé, először vendégvárónak akartam titulálni, mert akár 2-3 nappal előbb is meg lehet csinálni, mert az állás csak jót tesz neki, tojás nincs benne, tehát nyugodtan várakozhat a sorára. Aztán rájöttem nemcsak vendégségekre bedobható mentőöv ez, hanem hétköznapi túlélőkészletnek is kitünően megfelel. Ha hétvégén összedobjuk, hétközben van mire rájárni, ha nassolni támad gusztusunk.

Nekem nem nagyon sikerült szép szeleteket vágni, de ezért csakis magunkat hibáztathatom, mert persze nem tudtuk kivárni az előírt két nap felét sem, még aznap megvágtuk.Hát, nem lennék jó gyümölcskenyérkészítő, az tuti. Nemrégiben olvastam egy könyvet (valami ponyva volt, de az emészthető fajtából), ahol leírtak egy csomó gyümölcskenyérreceptet. Azokat már karácsony előtt több hónappal elkészítik és mindenféle alkohollal stb. átitatott rongyban érlelik az adventi időszakig. Nálunk addigra már valószínűleg bottal üthetnénk a nyomát.

Na, jól eltértem a kekszes rúdtól. Nemrégiben láttam több blogon is felbukkani egy retro süti nevű édességet, szerintem ez a recept lényegében nagyon hajaz arra. Én azonban a Házi sütemények című könyvből lestem el.

Jól csomagolható, finom kiegészítője lehet uzsonnáknak, kirándulásoknak.

Kekszes rúd

Hozzávalók:

- 30 dkg háztartási keksz

- 1 dl rum

- 25 dkg porcukor

- 10 dkg vaj

- 10 dkg darált dió

- 1 evőkanál baracklekvár

- 5 dkg kakaó

Elkészítés:

1. A kekszet kukoricaszem nagyságú darabokra össze-vissza tördeljük, majd leöntjük az 1 dl rummal és kb. fél óráig állni hagyjuk.

2. A porcukrot, a vajat, a diót, a kakót és a lekvárt jól összekeverjük. (én a dióból alig tettem bele, szerintem csak 3-4 dkg-ot, úgy mutatóba, mert a célközönségem nem szereti és nem akartam, hogy kiérezze belőle)

3. A vajas-lekváros-kakaós stb. krémhez hozzádolgozzuk a darabos, rumos kekszdarabokat és tulajdonképpen készen is vagyunk, már csak a formázás van hátra.

4. Az eredeti recept azt írja, hogy zsírpapíron rudat formálunk belőle. Én az egész masszát belenyomkodtam egy szilikonos püspökkenyérformába. De lehet ez őzgerinc is vagy bármi más, amit szeretnénk.

5. Ha a formázással kész vagyunk hideg helyre tesszük és két nap múlva éles késsel szeljük. Nem lesz teljesen puha a tészta, a keksz ropogós marad.

Ha esetleg túl lágy lenne a tésztánk formázás előtt, tegyünk bele 1-2 evőkanál darált kekszet, ha túl kemény egy kis plusz baracklekvárt.

A kekszet törhetjük egyenként- csak úgy haladatlan- ha nincs hadra fogható emberünk, zacskóba téve klopfolóval gyorsíthatjuk a dolgokat.

Csikós tokány


Szeretem olvasni Cecile konyháját. Nagyon jókat főz-süt. És amit a legjobban szeretek benne, hogy nem bonyolítja túl a dolgokat. Semmi felesleges flinc-flanc, egyszerűen, hagyományosan, elérhető-nem luxus hozzávalókból dolgozik. A tortái pedig gyönyörűek. Egy ideig itt blogolt az nlc-n, azután átköltözött a blogspotra, de én még mindig hűséges, visszajáró olvasója vagyok és maradok. Nála találtam rá a csikós tokányra, amiről rögtön eszembe jutott, hogy régen a menzán sokat ettünk ilyet és milyen finom is volt. Főzni azonban még sohasem főztem. De miután így felébredtek az ízélményeim, muszáj volt belefogni.

Bár az öndicséret nem szép dolog, bátran állíthatom: isteni lett. Annyit változtattam csak a recepten, hogy raktam bele még 4 gerezd fokhagymát, delikátot viszont nem. (nem azért mert gasztrosznob lennék, csupán, mert nem volt itthon)

Mivel az Uram, köszönte, de nem kért, nekem több evésre is elég volt. Egyszer krumplipürével ettem, máskor tésztával. Mindenhogy jó volt.

Íme Cecile receptje,de itt is megtalálod.

Csikós tokány (Cecile receptje alapján)


A sertéscombot hosszúkás csíkokra daraboljuk. A füstölt szalonnát megpirítjuk, majd kivesszük a zsírból. A feldarabolt hagymát beleöntjük, üvegesre pároljuk, majd belerakjuk a húst, és felöntjük kevés vízzel. Fűszerezzük (paprika-só-bors, és aki nem ellenzi, delikát). Amikor a hús megpuhult, megszórjuk kevés lisztttel, ráöntjük a tejfölt, és újra felfőzzük. A szalonnát visszapakoljuk, főtt tésztával tálaljuk.

2008. március 2., vasárnap

Recepttár a blogíró kollegák és kolleganők tollaiból 3. rész



A képet az nlc képeslapküldő oldaláról vettem kölcsön.

A tegnap este kicsit máshogy alakult, de íme az ígért folytatás. Itt találod az első és második fejezetet.

1. Rita kincses konyhájában találtam rá ismét a gulyáskrémes makarónira. A Stahl könyv nekem is megvan, de mindig elfelejtem, hogy milyen régen ki akarom belőle ezt próbálni. No majd most.

2. A desszert eu receptversenyén találtam ezt az almás-erdei gyümölcsös morzsasüti ( Crumble ) receptet. Sörös Szilvia receptje. Nálam tuti befutó.

3.A múltkori reszelt túrós kudarcomat igyekszem orvosolni Szabados Alida- szintén desszert eu-s receptjével.

4. Habos-diós rolni Éva receptje szintén a fent említett oldalról

5. Kurucz Renáta kardinális receptje

6.Házi francia krémes from desszert eu F.-né Weisz Zsófia

7. Nigella ihlette citromos tejberizshab Juc blogjáról

8. Phzs Vkf III. fordulós pályamunkája a Sajtos papucs valószínűleg a húsvéti asztalra kerül nálunk.

9.Fűszerkert ajándék csokis sütije

10. Mamihami ropogós műzlijét ajándékba akarom elkészíteni

11. Bodza sajtos-petrezselymes és májas vajkrémje nálam tuti befutó

Innentől Snöcy receptjei következnek-nemrég találtam a blogjára és szuper dolgokat fedeztem fel nála-muszáj ide kijegyeznem őket, különben tuti elfelejtkezem róluk. Szóvak indul a Snöcy maraton.

- virágos keksztekercs

- hóemberek raffaeloból

- sajtkrémes pogácsa

- újévi tésztamalackák

- eperfagyi fagyigép nélkül

- cipóban sült csülök

- epres gyümölcsrizskoszorú

- tiramisutorta

- epres-tejszínes túróhasáb

- virágos keksz

Hát egyenlőre ennyi, a könyvjelzőm kiürült (persze csak átmenetileg). Még valami, érdekes megfigyelés volt, hogy jónéhány olyan receptet is bejelöltem még anno, amit most újra olvasva már nem is értettem, miért gondoltam, hogy ezt majd én egyszer megsütöm-főzőm. Azok mentek rögtön a virtuális kukába. Azért furcsa, mert nem egy-kettő ilyen volt, hanem legalább 10. Szép vasárnapot mindenkinek!

Recepttár a blogíró kollegák és kolleganők tollaiból 2. rész


Folytatom az itt megkezdett sorozatot. Íme a további "várakozók" a listámon.

1. Dulmina ígéretes csíkos krumplija

2.Cserke áfonyás joghurthabreceptje- az ötlet nagyon tetszik, málnával képzeltem el, hogy megcsinálom

3. Burgonyás Focaccia Paradicsommal-Cookingstar receptje .

4.Max pudingos babái

5.Mirelle Tabaki csirkemellreceptje

6.Az igazi foszlós fonott kalács receptje Max blogjáról

7.Grissini brindzás mártogatóssal buliba- Ildinkótól

8.Doctorpepper blogjáról származó pizzagolyók

9.Sajtos gombóckák Mamihamitól

10. Ecet és olaj túrótortáját biztos kipróbálom, ha egyszer hozzájutok lidlis túrókrémhez

Még egy körrel jövök, valamikor estefele. Szóval FOLYT. KÖV.

Nagyon finom hűtős lángos



Van nálunk néhány olyan étel, aminek az elkészítése az Uram "specialitása", feladata. No nem kell itt nagy dolgokra gondolni: melegszendvics, bundáskenyér stb. Nos ilyen a lángos is. Már írtam róla, hogy vannak a főzésben korszakai. Ilyen vissza-visszatérő mánia nála a lángostészta készítése és sütése. Ez a hűtős lángos ősrégi recept. Arra kiváló, hogy ha munkából hazaérve semmi máshoz nincs kedvünk, csak felrakott lábbal átolvasni a napi sajtót vagy elmerengeni azon, hogy vajon miért Botondot választotta Kinga és nem Gézát a Barátok köztben, akkor csak előveszünk egy adag tésztát és alig pár perc alatt már kész is vagyunk a vacsorával.

Az Uram fokhagymás olajjal eszi, én tejföllel és sajttal.

A recept szerint 2 hétig is eláll, de erről nem tudok biztos információt adni, mert nálunk 4 nap volt a maximum amit a tészta a hűtőben eltölteni kényszerült.

Ne ijedjünk meg, ha a normálisnak látszó tésztánk bezacskózás után pár perccel önálló életet kezd és puffulni kezd a zacskóban. ( lásd a lenti képen) Ez teljesen normális jelenség.

Nagyon finom hűtős lángos

Hozzávalók:

1 kg liszt, 2 db tojás, 2 dl tejföl, 4 dl tej, 5 dkg élesztő és fél evőkanál só

Ezekből a hozzávalókból kézzel vagy géppel sima tésztát dagasztunk, szép simára kidolgozzuk. Majd zacskóba rakjuk és hűtőben tároljuk. (rendes hűtőben nem mélyhűtőben)

A recept állítása szerint 2 hétig is eláll, úgy,hogy mindig csak annyit szedünk ki belőle, amennyit fel akarunk használni.

Olajos kézzel formázzuk kör alakúvá a tésztát, úgy, hogy a közepe vékonyabb legyen. Bő és meleg zsíradékban kell sütni, arra azért ügyeljünk, hogy ne legyen túl forró és ne süssük túl nagy hőfokon, mert akárcsak a fánknál, akkor hamar megég a külseje, belül pedig nyers marad. Ha pedig túl kicsi a láng vagy nem elég meleg a zsíradék akkor magába szívja a lángos és nehéz, sulykos lesz meg persze rossz ízű is.


2008. február 28., csütörtök

Recepttár a blogíró kollegák és kolleganők tollaiból 1. rész

Amikor elkezdtem gasztroblogokat olvasgatni, először egy kis kockás noteszbe írtam fel, hogyha valakinél olyan receptet, ötletet olvastam, amit meg akartam majd én is sütni-főzni, vagy egyszerűen valamiért megfogott és úgy gondoltam később majd hasznát vehetem. Be kell valljam, ez nem igazán jött be, mint archiválási forma, mert a jegyzetfüzet megtelt és mire a teleírt lapok között megtaláltam (ha egyáltalán megtaláltam) amit kerestem, sokszor már nem is volt aktuális.

Ezután jött az, hogy az internetböngészőm segítségével virtuális könyvjelzővel jelöltem be azokat az oldalakat, ahol valami érdekesre bukkantam. Mivel azonban a gasztroblogger társadalom igencsak termékeny, a könyvjelzőm igencsak hamar túlzsúfolttá vált. Így azután úgy döntöttem, hogy belinkelem ide az általam megjegyezni kívánt receptet. Így én is hamar megtalálom, talán másnak is segítek vele, promótálom egy kicsit a kollegák munkáit és végre a könyvjelzőm is fellélegezhet egy kicsit. Bár, ahogy magamat ismerem, nem túl sokáig....

Íme tehát azok a receptek, amelyeket bejelöltem valamilyen oknál fogva:

1. Mézeskalácsházikó készítése a desszert eu-ról videóval és sablonnal

2.Karácsonyi gasztroajándékok-trüffelváltozatok tv3-tól

3.Konyakmeggy és amorella bonbon házilag- szintén tv3-tól

4.Barokkos borostyán-pezsgős gyümölzselé grenadine-tól

5.Aszalt sárgabarackos-mogyorós gombóc Piszkétől

6.Doctorpepper zserbógombócai

7. Diós keksz kandírozott citromkarikákkal Kicsi Vútól

8. Narancsos tiramisu ismételten Doctorpeppertől

9. Ajándék brownie-mix üvegben Cukroskata blogjáról

10.Szintén üvegbe zárt ajándék muffin-mixek Kaldeneker György oldaláról

11.Kicsi Vú kukoricakrémlevese

12. Sonkás sajttekercs Gabojszától

13. Sütiszörny egyáltalán nem szörnyűnek tűnő vaníliás-mandulás sütije

14.Marmelade csavart csokis kalácsa

15.Juc házi babapiskótája és túrós-joghurtos pohárkrémje

FOLYT. KÖV.

Kürtős kalács



Ez egy tipikusan olyan édesség, amiről azt gondoljuk, hogy milyen nagyon bonyolult lehet elkészíteni. Közben pedig igazándiból semmi bonyolult vagy különleges trükk vagy tudomány nem szükséges hozzá.

Egyszer régebben már csináltam, akkor a tésztát a habroló formáimra tekergettem fel, így mini kürtőket kaptam. A múlt héten azonban a desszert eu receptverseny pályaművei között nézelődve ismét kedvem támadt hozzá.

A tészta receptjén nem változtattam, viszont a sütésnél és kenésnél eltértem az ott leírtaktól. Én csak olvasztott vajjal kentem meg mielőtt a sütőbe raktam és megszórtam kristálycukorral. (kipróbáltam porral is, ahogy írják, nekem nem jött be). Mikor már kapott egy kis színt újra lekentem az olvasztott vajjal és szórtam még rá cukrot.

Nagyon finom lett. A cukrot persze lehet dúsítani fahéjjal, apróra vágott dióval, mogyoróval vagy ezek darált változatával is.

Frissen az igazi. Készülj fel arra, hogy el fogják kapkodni, én is alig tudtam megmenteni addig amíg lefényképezem.

Ja! Még valami. Figyelj arra, hogy amikor a tésztát a formára ráhelyezed, kb. egyforma vastagságúak legyenek a csíkok, mert ha itt-ott vékonyabb ott nagyon meg fog sülni. (Bár nálunk volt aki kifejezetten ezekre a ropogósabb részekre utazott)

Persze ahogy a képen látod, nemcsak őzgerincformára lehet tenni, én egy sima tortaformát is befogtam.

Az eredeti receptet bemásolom ide, de megnézheted itt is eredetiben, fázisfotókkal körítve.

Kürtőskalács házilag

Annyiban tér el az eredeti kürtős kalácstól, hogy őzgerincformán készül, így csak egy fél kürtőt formáz. Az íze viszont kárpótol mindenért! Elméletileg le lehet fagyasztani, hogy tovább elálljon, de ezt még nem volt alkalmam kipróbálni, mert rögtön elfogy.

Hozzávalók (2 rúdhoz)

A tésztához:
500 g rétesliszt
50 g porcukor
50 g vaj
2 db tojás
30 g élesztő
50 ml langyos tej (az élesztőhöz)
1 kávéskanál porcukor (az élesztőhöz)
250 ml tej

A tésztára sütés előtt:
60 g durvára tört dió
50 g liszt
75 g porcukor

A tésztára sütés közben:
50 g vaj
50 g porcukor
50 ml víz

Az őzgerincforma megkenéséhez:
vaj vagy olaj

Elkészítés

1. Az élesztőt a kávéskanál porcukorral és a 0.5 dl langyos tejjel egy kis csészében felfuttatjuk. A tészta hozzávalóit egy tálba mérjük, hozzáadjuk a felfuttatott élesztőt.

2. A tésztát bedagasztjuk, hogy szép egyenletes legyen - kb 15 perc. Ha kész, meghintjük a tetejét simaliszttel, konyharuhával letakarjuk és meleg helyen kelesztjük 30 percig.

3. Míg kel, a durvára tört diót összekeverjük a liszttel és a porcukorral.

4. Előkészítünk 2 db őzgerincformát a sütéshez, mindkettőt megkenjük olajjal vagy vajjal.

5. A megkelt tésztát gyúródeszkán átdolgozzuk és 2 egyforma nagyságú cipóra osztjuk. A cipókat egyenként 0.5 cm vastagságúra nyújtjuk és 2 cm széles csíkokra vágjuk. A csíkokat a vajazott formára rakjuk úgy, hogy a szélüknél takarják egymást.

6. A tészta felületét megkenjük a diós masszával. Az így előkészített tésztát még 20 percig kelesztjük.

7. Előmelegített légkeveréses sütőben 3. rácson 170 C-on kezdjük sütni. Közben előkészítjük a vajas mázat, amivel sütés közben fogjuk kenegetni a tésztát. 100 g por- vagy kristálycukorból, 1/2 dl vízből és 50 g vajból készítünk keveréket, ezt felfőzzük. 15 perc sütés után a tészta tetejét meglocsoljuk a cukros mázzal, ekkor a keverék felét használjuk fel. További 10-15 perc sütés után újra megnedvesítjük a tészta tetejét a cukros mázzal. Ezután készre sütjük a kalácsot.

8. Fontos, hogy a kész kalácsot a formán hagyjuk kihűlni, ebben az esetben megtartja szép híd alakját a formáról való levétel után is. Tetejére porcukrot szórunk és nagy szeretettel kínáljuk.


2008. február 27., szerda

Borsófőzelék- amolyan menzás módra, konzervből


Nyilván nem az én anyukám az egyedüli akit sikeresen az őrületbe kergettem, még anno gyerekkoromban, azzal, hogy arra kértem, olyan borsófőzeléket, tejbegrízt, paradicsomszószt stb. főzzön, amilyet a konyhán adnak, mert csak az a finom. Próbálkozott ő becsülettel, de az eredmény nem igazán lett hasonló. Aztán megunta és közölte, hogy ő olyan rosszat, görcsöset, hígat stb. stb. ne haragudjak, de nem tud csinálni.

Nos azóta már jó pár év eltelt és arra is rájöttem, hogy a trükk a nagyüzemi étkeztetésnél sokszor az, hogy nagy mennyiségben készítik és bizony hígítanak, helyettesítenek, pótolnak és kihagynak dolgokat. Mégis, még ma is, ha hiányzik egy-két gyerkőcöm és az ebédje megmarad, hihetetlenül jót tudok nosztalgiázni ezek felett az ételek felett.

A borsófőzelék önálló háztartásvezetésem egyik fegyverténye volt. Én mindig konzervből készítem, ettől olyan jó kis menza-fílingje lesz. Az alaprecept Máté Pálné Kati néni recepteskönyvéből való.

Csak érdekességként fűzőm hozzá, hogy a statisztikám szerint sokan keresik a google segítségével a borsófőzelék konzervből receptjét. Nos, íme nekik egy kis segítség.

Borsófőzelék (konzerv vagy üveges borsóból)

1. 2 doboznyi konzervborsót ( a kisebb fajta doboz) leszűrűnk.

2. Egy lábosban kevés olajat melegítünk, majd ráborítjuk a borsót. Átforgatjuk, csak annyi időre, hogy átfényesedjenek a szemek és egy picit átlangyosodjon az egész.

3. Rászórunk kb. 2-3 evőkanál lisztet (attól függ mennyire sűrűre akarjuk készíteni), majd fakanállal átkeverjük, azért, hogy minden szemet befedjen a liszt.

4. Felöntjük annyi tejjel, hogy ellepje, de ne érjen sokkal a borsó szintje fölé, mert akkor túl híg lesz a főzelékünk.

5. Ezután ízesítjük: kevés cukorral, sóval, borssal.

6. Kevergessük folyamatosan addig, amíg be nem sűrűl.Amikor már megfelelő az állaga és "puttyog", húzzuk le a tűzről. Ne ijedjünk meg, mikor kihűl sokat sűrűl, de újramelegítéskor visszahígul.

Tipp: Bár én még nem próbáltam, de ha nagyon híg marad, lisztet már utólag szerintem hiába tennénk bele, próbálkozzunk inkább étkezési keményítővel.

Túrós fornetti házilag


Több blogíró kollega és kolleganő emlékezett már meg jószívvel a Tante Fanny termékekről. Nos, nekem is csak jó tapasztalatom van velük, csak az a gondom, hogy nálunk, itt helyben nem lehet kapni. Ha azonban valamelyik közeli nagyvárosban járok, szinte mindig hazajön velem egy-két csomag előhűtőtt tészta. Így volt ez a múlt héten is, amikor ráadásul még szerencsém is volt, mert féláron vehettem meg egy Reál üzletben a leveles tésztát, ugyanis egy hét múlva lejárt volna a szav. ideje. Nos a tészta minősége tökéletes volt, és még aznap átlényegült túrós házi fornettivé.

Hát mit mondjak... Ezt meg kell kóstolni. Nagyon hamar megvan, isteni finom, ráadásul alig kell hozzá valami. Tökéletes vendégváró, elő lehet készíteni, majd a vendégek érkezése előtt kb. 20-25 perccel betoljuk a sütőbe és azután csak élvezzük a dicsőséget, amit ilyen egyszerűen kívívtunk magunknak.

Langyosan maga a tökéletes bűnbeesés. Másnap, hidegen is ehető és finom , csak akkorra már eltűnik az roppanó lágysága.

Túrós fornetti házilag

Hozzávalók: 1 csomag Tante Fanny leveles tészta ( sütőpapíron, kinyújtva van, semmi dolgunk vele, csak hogy kitekerjük)

A túrótöltelékhez: 25 dkg túró, 1 vaníliás cukor, 1 tojássárgára, citromhéj esetleg kevés citromlé és ízlés szerint cukor. Ezeket összekeverjük.

1.A kigörgetett tésztánkat kettéosztjuk és az egyik felén késsel bejelölgetjük, hogy mekkora sütiket akarunk. Magyarul belekarcoljuk a kis téglalapok helyét.

2.A túrókrémet a téglalapok közepére elosztjuk, majd ráborítjuk a másik lapot.

3.Felvágjuk a bejelölések helyén és a kis batyuk széleit lenyomkodjuk.

4.A tetejüket 3-4 helyen éles késsel bevághatjuk, akár az eredeti fornettiknél és kenjük le kevés vízzel felhígított tojássárgájával.

5. Előmelegített sütőben nem túl nagy lángon 20-25 perc alatt aranysárgára sütjük őket.

Töltött krumpli


Ha munka előtt vagy előző este megfőzzük a krumplikat, akkor miután hazaértünk nagyon hamar össze tudjuk rakni ezt a finom és egyszerű vacsorát.

Előfordult már, hogy nem volt kedvem a krumplikat kifúrni, akkor miután megfőttek, simán felkarikáztam őket. Egy sütőtálat (tepsit) kivajaztam, megszórtam kevés zsemlemorzsával és belerétegeztem a hozzávalókat. Krumpli-töltelék-krumpli-töltelék-krumpli-tetejére sajt. Bedugtam a sütőbe, összesült. Nos, úgy is nagyon finom volt.

Töltött krumpli

1. A krumplikat megmossuk és héjasan megfőzzük őket. Ha elkészültek, kihűtjük, majd megpucoljuk őket.

2. A megpucolt krumplik tetejéről egy kis kalapot levágunk és egy karalábévájóval vagy ha nincs egy teáskanállal kivájjuk a belsejüket.

Ha nem akarnak megállni az aljukból is vágjunk le egy kicsit, hogy legyen talpuk és ne boruljanak el.

3.Elkészítjük a tölteléket: kb. 7-8 db közepes krumplihoz elég

A reszelő nagylyukú oldalán lereszelünk 20-25 dkg sertéspárizsit. Tálba rakjuk, hozzárakunk egy kis doboz tejfölt, egy tubus natúr krémsajtot (camping, medve stb.), mehet bele egy kevés reszelt trappista is. Ezt összekeverjük, majd jön az ízesítés: só, bors, fokhagyma és bármilyen zöldfűszer amit szeretünk.(snidling, petrezselyem stb. Valamint tehetünk bele egy keveset a kivált és összenyomkodott főtt krumplibélből is.

4. A tölteléket az előkészített krumplikba töltjük, rájuk helyezzük a tetejüket és azt is megszórjuk egy kevés reszelt sajttal. (akár füstölt is lehet, ha szeretjük)

5. Végül tepsire helyezzük őket és egy bő negyedórára bedugjuk őket az előmelegített sütőbe, hogy összesüljenek.

Ropogós, friss kiflivel vagy zsemlével az igazi.

Fordított almás


Ez ismét egy olyan igazi, békebeli házisütemény. Puha piskóta, savanykás alma, rajta habos, vaníliás krém, tetején csokireszelékkel. Kell-e több érv mellette?

Fordított almás

1. Az almákat meghámozzuk, magházukat kivágjuk és kb. 1 cm vastag szeletekre vágjuk. Válasszunk savanykásabb típusú almát, ehhez a sütihez az illik.

2. Fogunk egy tepsit vagy tortaformát ( a mérete tulajdonképpen szabadon választható, a lényeg, hogy az alma mennyisége és a piskótához használt tojások száma arányos legyen vele, én egy kb. 20*30-as tepsihez 6 tojásból sütöttem piskótát és kb 1-1,5 kg almát használtam fel) Nem kell, hogy túl magas legyen a tészta!!!!

3. Szóval, fogunk egy tepsit vagy tortaformát és kikenjük margarinnal, majd meghintjük zsemlemorzsával ( mintha liszteznénk, csak mégsem)

4. Erre az alapra fektetjük az almaszeleteket - azért legyen bőven, ne sajnáljuk, úgy az igazi. ( megszórhatjuk az almát 2 evőkanálnyi kristálycukor és 1 káváskanál fahéj keverékével is, én ezt kihagytam)

5. Elkészítjük a piskótánkat - én 6 tojásból, ezt a sütőforma mérete válogatja és ha elkészült ( fehérjéket felverni, hozzá annyi evőkanál cukor, ahány tojás, utána a sárgákat is hozzákeverni még mindig robotgéppel, végül annyi evőkanál liszt ahány kanál cukor, ezt fakanállal beleforgatni) szóval, ha elkészült ráöntjük az almaágyunkra, majd előmelegített sütőben kb. fél órát sütjük közepes lángon.

Lehet cifrázni a dolgot, ha akarjuk- egy kevés tésztába kakaót keverünk és foltokban rakjuk a sárga tésztára és villával márványosra alakíthatjuk.

6. Ha megsült és kicsit hűlt, kiborítjuk egy tálcára, majd egy dupla fordítással átrakjuk egy másikra, úgy, hogy az alma legyen felül.

7. A krém 2 részből áll: 1 csomag vaníliás pudingport megfőzzünk 3, 5 dl tejjel. Kihűtjük.

Közben 25 dkg margarint habosra keverünk 20-25 dkg porcukorral (ízlés szerint), függ attól, hogy mennyire édesen szeretjük, meg attól is, hogy mennyire savanyú az almánk.

Végül a pudingot egy tálba tesszük és robotgéppel apránként hozzákeverjük a margarinos krémet.

8. A krémet a kihűlt almás piskótánk tetejére kenjük, a tetejét pedig reszelt csokival vagy tortadarával díszítjük.

Zsuzsanna nap

Valamilyen régi hagyomány szerint ha a nevem napján, azaz ma megszólalnak, csiporognak a pacsirták, akkor vége a télnek. Nos, ma - leszámítva néhány verebet- nem láttam madarakat. Kárpótlásul azonban kora este megérkezett az Uram, a névnapi ajándékommal.




Ezekután gondolom nem is kérdés, hogy kinek is van a legklasszabb, legjobb-fej stb. stb. Ura a világon? Pláne, ha még azt is hozzáteszem, hogy kb. 2,5 hónapja említettem meg neki, hogy mennyire szeretném ezt a könyvet és mivel akkor az árát is elárultam neki, azóta apránként rakosgatta össze. Ma pedig túlórára hivatkozva, elrohant munka után, hogy megvegye. Mit mondjak, teljesen levett a lábamról.

Boci csokis torta


Nap mint nap a saját bőrünkön tapasztaljuk a suliban, hogy "szegény az eklézsia". Ezért azután, amikor a farsang szervezésénél felmerült, hogy a jelmezverseny első helyezettjeit tortával kellene jutalmazni, fel sem merült más lehetőség, csak, hogy magunk közül valakik önkéntes felajánlást tesznek ezügyben. "Természetesen" én voltam az egyik jelentkező. A hab a tortán- csak, hogy stílszerű legyek- az volt, hogy ráadásul olyan gyerekhez, családhoz került akik nagyon megérdemelten nyertek és irtó hálás közönség is voltak. Még aznap este felhívtak, hogy elmondják, mennyire ízlik nekik. A kollégáktől is bezsebeltem a dicséreteket, akik egész délelőtt körbezsongták a tortát, de legnagyobb sajnálatukra nekik ebből most nem jutott. Nos, kedves kollegák, talán majd legközelebb...

Boci csokis torta

Tészta: 6 tojásból sütünk a hagyományos módon egy kakaós kör alakú piskótalapot.

Ha megsült és ki is hűlt, akkor 3 részre vágjuk.

Krém:

4 dl tejszín

15 dkg tejcsokoládé (jelen esetben a névadó Boci, de ez igazándiból opcionális)

5 dkg cukor

1 csomag vaníliás cukor

10 dkg vaj

A tetejére (szintén választható)

10 dkg tortabevonó csokoládé (bár, ha én arra vetemednék, hogy bevonjam a torta tetejét, tuti, hogy nem rontanám el tortabevonóval, hanem áldoznék még egy tábla finom tejcsokira)

Elkészítés:

2 dl tejszínt egy lábasba öntünk, hozzáadjuk a cukrot és beletördeljük a csokit. Felfőzzük, amíg minden el nem olvad benne és jól átmelegszik az egész kevercs.

Utána kihűtjük, beleszórjuk a vaníliás cukrot. A puha vajat habosra keverjük és apránként hozzáadjuk a csokis tejszínt.

Bár a recept nem írja, de én vertem egy kicsit a csokis kevercset, no nem keményre, csakhogy legyen egy kis tartása. Sőt, miután a vajjal elkevertem, utána is. Lehet, hogy semmi jelentősége nem volt, engem megnyugtatott.

Ezután a maradék 2 dl tejszínt felverjük kemény habbá és óvatosan beleforgatjuk a csokis-tejszínes-vajas krémünkbe.

Végül a torta lapjai közé töltjük. Egy kicsit hűtőbe rakjuk, hogy a vaj " meghúzzon", utána szépen bevonjuk és díszítjük. Aki akarja, bevonhatja vagy bármi más módon dekorálhatja.

Nem tömény, gejl, krémes torta, inkább olyan jó habos típusú, de nem is tejszínes, nem is vajas, szóval olyan, mint a mesében a lány, aki vitt is ajándékot a királynak meg nem is. (bocs a hasonlatért, dehát csak tanító néni lennék, vagy mi a csuda?)

A torta oldaldíszítése nagyon hasonló a milka tortámhoz, ennek az az oka, hogy sosem tudtam szépen kidíszíteni a torták oldalát, ezekkel az ostyarudakkal ezt könnyen ki tudom küszöbölni.


Hamis bélszínroló


A " húst nem eszem, csak daráltan" típusú Uram nagy kedvence ez az étel. Gyakran készítem neki, mindenféle körettel, amikor nekem húsehetnékem van. Gyorsan megvan, egyszerű összedobni és nem is túl drága, mert a májason kívül csak olyan dolgok kellenek hozzá, amelyek minden átlagos háztartásban megtalálhatóak.

A formájáról kapta a nevét, de szerintem bármilyen alakra lehet formázni. Hamis pedig azért, mert májasból készül.

Hamis bélszínroló

Hozzávalók: 1 nagyobb, tömlős, gyulai májas ( nekünk csak ez vált be, a többit nem szeretjük), só, bors, majoranna, 1 tojás, zsemlemorzsa, esetleg szezámmag.

Elkészítés: egy tálba nyomjuk a májast, hozzáütjük a tojást+ fűszerek (kevés só, mert a májasban már alapból van, őrölt bors és majoranna (ízlés szerint kb. 1-2 evőkanálnyi). Ezt összekutyuljuk (én fakanállal szoktam, de lehet persze kézzel is)

Most jön a zsemlemorzsa- nos nem tudok pontos mennyiséget mondani rá, csak azt a kissé nagyképűnek és okoskodónak ható sablon mondatot, hogy amennyit felvesz. Mondjuk kb. 5-6 evőkanál biztos kell bele. A lényeg, hogy olyan masszát kapjunk, amiből már tudunk roládokat formázni, mert nem folyik szét, de ne is legyen túl kemény.

Megformázás után, ha szeretjük, forgassuk bele szezámmagba, mert nagyon finom ízt kap tőle a sütés során.

Bő olajban, közepes lángos sütjük. AZAZ

Én eddig mindig serpenyőben sütöttem, de most kipróbáltam a tepsibe sütős technikát, rántott csirkemellel és ezzel. Mindkettőnél bejött. A lényeg, hogy a tepsi aljára kevés olajat öntünk, majd ráhelyezzük a sütnivalókat és a tetejüket is meglocsoljuk némi olajjal. (legjobb a spriccelős technika lenne, de nekem nincs olyan szerkezetem. ) Utána mehet a sütőbe, ha az alja megsült, megfordítjuk. Tök egyszerű, nem büdösítünk vele és olajspórolós, ami a 400 ft ár mellett bizony fontos szempont.

Újabb keksztranszport- Narancsos, kandírozott narancshéjas és kávés keksz


Nemrégiben döbbentem vettem észre, amikor kora délután a blogom statisztikájára kattintottam, hogy ugrásszerűen, háromszorosára nőtt néhány óra alatt a látogatóim száma. Bár nagyon örültem, nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy mi lehet az oka. Az előzményekben rákattintottam azokra a linkekre, amelyről legutóbb érkeztek hozzám látogatók és kiderült, hogy az nlc-n valaki nyitott egy topikot. Az volt a lényege, hogy tippeket kért ahhoz, hogy milyen aprósütiket süssön ajándékba. Valamelyik kedves olvasóm emlékezett arra, hogy én még júliusban gyártottam ilyen anyunak és ajánlotta a blogomat a topic indítójának. Persze ezt sokan mások is elolvasták, innen volt hát a nagy érdeklődés.

Elmeséltem ezt anyunak, akinek erről rögvest eszébe jutott, hogy milyen jó is volt az és most is milyen jól jönne neki egy ilyen meglepetés. Hát persze, hogy nekiálltam sütni. No, nem akkora mennyiségben, mint régen, de azért 3 fajta keksz elkészült. Az egyik az itt már bemutatottStahl féle fahéjas keksz volt, a másik kettő pedig a szintén hozzá köthető karácsonyi kekszrecept mintájára készült. (Végre otthon c. könyv 150. oldal)

Nagyon finom és jól variálható alaprecept, ajánlom minden kísérletező kedvű kekszsütögetőnek. Elő a fantáziával és hajrá!

Karácsonyi kekszvariációk (Stahl J. receptje alapján)

1 adag kekszalap hozzávalói

25 dkg puha vaj/margarin

15 dkg cukor

1 vaníliás cukor

1 tojássárgája

30 dkg liszt

A vajat habosra keverjük a cukorral és a vaníliával, majd hozzádolgozzuk a tojássárgáját. Végül pedig hozzáadjuk a lisztet. Összegyúrjuk.

Ezután jön az ízesítés, íme Stahl variációi:

narancsos-mazsolás (narancshéj, 10 dkg mazsola-rumba áztatva előtte, 2 csepp narancsolaj, sütés előtt őrölt mandulába hempergetni)

csokis (fahéj és 10-10 dkg fehér, ét és tejcsoki apróra vágva)

kókuszos ( 4 ek kókuszreszelék, kevés gyömbér, zöldcitrom héja, 3 ek kókuszlikőr)

Nos nekem nem voltak mindenféle különleges hozzávalóim, összeszedtem amit találtam és avval dolgoztam.

1. A tésztát kétfelé szedtem a narancsos variációhoz ment 1 narancs reszelt héja és a felének a leve valamint egy fél dobozni maradék kandírozott narancshéj. Juj! Ez nagyon finom tészta lett.

2. A kávéshoz pedig szimplán hozzáöntöttem egy tasaknyi 3in1-ben nescafe-t és úgy gyúrtam össze.

Hurkába gyúrtam és folpackba csomagolva a hűtőbe raktam pihenni. Egy pár óra múlva elővettem és kb. 1 cm vastagságú karikákat vágtam belőle. Sütőpapíros tepsibe raktam és előmelegített sütőben szép aranybarnára sütöttem őket.

Nem túl vékony kekszek lesznek, olyan " jó beleharapni" típusúak.


Gofri


Elismerem, nem kicsi fáziskésésben vagyok. Közel 3 hónapnyiban. Még novemberben kaptam az Uramtól egy gofrisütőt, de azóta nem volt még időm, energiám arra, hogy keressek egy jó receptet is hozzá. Anno, akkor kipróbáltam eggyel, de nem lett nyerő. Ezt a receptet tv3 ajánlotta a hozzászólásában, úgyhogy most amikor tetté érett bennem az elhatározás, ezt halásztam elő. V.O. receptje a Mindmegette oldalon szerepel, nagyon sok dicsérő hosszászólással kiegészítve meg néhány megmosolyogtatóval is.(hiába, no, az emberi butaságnak , mondhatni hülyeségnek nincs határa)

Amúgy a gofri finom, illatos és puha. Szóval aki ropogósat akar, ne ezt a receptet válassza. Én ilyet akartam, úgyhogy örültem, mert nagyon jó lett. ( bár azt mondják az okosok, hogy ha nem egymásra rakjuk őket, hanem egyenként rácson hűtjük ki, akkor ropogós lesz) Lekvárral, nutellával és vaníliapudinggal ettük.

Gofri IV. (V.O. receptje)

Hozzávalók:

40 dkg liszt

1 csomag sütőpor

3 tojás

12 dkg margarin

1 csomag vaníliás cukor

12 dkg cukor

csipet só

1/2 liter tej

reszelt citromhéj


Elkészítés: A liszthez keverjük a sütőport. Hozzáadjuk a tojások sárgáját, a margarint, sót, vaníliás cukrot, cukrot, a 1/2 liter tejet, és a citrom héját. Jól összekeverjük. A tojások fehérjét keményre verjük, és beleforgatjuk a masszába. Azonnal süthetjük a gofrisütőben, kb. 4 perc alatt megsül. Csokipudinggal, lekvárral nagyon finom.

Megjegyzés:
Rakhatsz a tésztába durvára reszelt almát (de mértékkel, mert vizet ereszt), vagy mazsolát is.

Én mindegyik sütés előtt, kikentem vajjal a sütő alját és tetejét is.


Milka torta


Íme az első restanciám. Nálunk ez az egyik favorit torta. Az eredetije Stahl Juditot dicséri, bár én azért változtattam rajta. Főleg a tésztáján. A krém változatlan maradt, leszámítva, hogy kevesebb cukrot teszek bele. Réges-régen, mikor indult a Stahl műsora, még tematikus adások voltak (hasonló mint most a Nigelláé), volt halas, gyors vacsorás, csokis stb. és ráadásul akkor még a saját barátai, családtagjai is szerepeltek egy-egy epizódban. (mára ebből ugyebár csak Hanna maradt) Nos egyik ilyen alkalommal az unokahuga születésnapjára készített egy hasonló tortát. Pár évvel később pedig újra feltűnt a Csokis édességek videókazettáján. No nekem innen van meg a recept és azóta is nagy lelkesedéssel használom. Nagyon finom torta. Ja és az eredeti verzió szerint nem sima tört mogyorós Milka való hozzá, hanem mazsolás-mogyorós, de nálunk a mazsola tiltólistás, ezért a variálás.

Milka torta

- az eredeti történet szerint Stahl egy vajas piskótatésztából süti az alapot. Én kipróbáltam és nekem nagyon nem jött be. Olyan furcsa volt az állaga. Persze benne van a pakliban, hogy én rontottam el valamit, ennek ellenére én azóta mindig sima piskótakarikákat sütök. Azt viszont jó sok tojásból, általában 8-ból.

- az eredeti recept szerint két külön formában sütjük, de szerintem az csak légkeveréses sütőben működik, úgyhogy két lehetőség van, vagy kétszer készítünk fél adagot és kétszer sütünk piskótakarikát vagy pedig kb. 2 tojással megemeljük az adagot( persze minden másból is arányosan) és egyszerre sütünk egy nagyobb piskótát.
Én az utóbbit választottam és bevált.

Még egy változtatást csináltam itt, én kihagytam a kakaót és sima sárga piskótát csináltam, mert mi nem annyira szeretjük a csokis lapot, de ez egyéni ízlés dolga.


A krém:


- 2 tábla ( eredetileg milka,de szerintem jó hozzá a boci is) tört mogyorós csoki
- 2 csomag főzhetős vaníliás pudingpor
- 5+5-6 dkg ( eredetileg 15 dkg) cukor
-1+4 dl tej
- 1 vaníliarúd ( én 2 csomag vaníliás cukrot használtam)
- 25 dkg vaj( én szentségtörésként margarinnal helyettesítettem

Elkészítés: - a darabokra tört csokit gőz felett megolvasztjuk
- a pudingporokat összekeverjük 1 dl tejjel és 5 dkg cukorral, közben a 4 dl tejet a vaníliával egy lábosban felforraljuk
- a forró tejet a pudingos kevercshez öntjük, majd az egészet visszaöntjük a lábosba és kevergetve, gyenge tűzön besűrítjük.
- a még meleg pudinghoz hozzátesszük a maradék cukrot( na én itt változtattam a hozzászólás hatására, csak 5 dkg cukrot tettem hozzá, szerintem elég volt, mert a csokiban is van cukor bőven és itt nem lett émelygősen édes a krém, de azt ajánlom kóstolja meg mindenki és döntsön ízlése szerint)
- végül hozzátesszük az olvadt csokit is, alaposan összekavarom aztán hűtőbe rakjuk, hogy jól megdermedjen.
- 1-2 óra múlva kivesszük, a puha vajat( margarint) robotgéppel habosra keverjük és apránként adjuk hozzá a csokikrémet


- végül a piskótakarikát 4 felé vágjuk, töltjük, kívülről is bekenjük, oldalt meg a tetejét is, az oldalát bepaníroztatjuk piskótamorzsával,darált dióval,, ostyarudakkal, mogyoróval, mandulával stb. Én most mogyorókrémes ostyarudakkal raktam körbe és a tetejét is mogyorós pralinéval díszítettem.
- a tetejét tetszés szerint díszíthetjük én a krémmel díszítettem, de eredetileg Stahl Judit csokival bevonja és fehércsokicsíkokkal és bonbonnal díszíti, de ez már csak kedv és fantázia kérdése.

Mindenféle számlálások

Nemrégiben több blogíró kollega és kolleganő virtuális tollából is napvilágot láttak a különböző statisztikáikról, méréseikről szóló postok. Azóta ficereg bennem a gondolat, hogy néhány gondolatot erről a témával kapcsolatban én is leírjak. Úgy gondolom, hogy teljesen logikus az, hogy ha valaki nyilvános blog-jelen esetben gasztroblog- írására adja a fejét, akkor azt nemcsak önmagának, hanem a külvilágnak, másoknak is szánja. Mert, ha ez nem így lenne, akkor vagy maradna a jól bevált, asztalfiókba zárható, kiskulcsos könyvnél vagy nem publikussá tenné az irományait.

Innestől kezdve pedig csupán egyetlenegy lépés az, hogy a blogíróba feltámadjon a kérdés, kiváncsíság: vajon hányan is kíváncsiak rám? Nos az nlc blogfelülete nem kényeztet minket részletes statisztikákkal, csupán arra van lehetőség, hogy azt megtudjuk, melyik postunkat, hányan nézték meg. Ez a szám pedig nem mindig reális. Hiszen gyakran előfordul, hogy magát a blogot nyitják meg és nem az egyes postokat. Azt pedig ez a rendszer bizony nem méri.

A blogok között jártamban-keltemben felfedeztem, hogy létezik un. látogatottságmérő szerkezet, amit beillesztve a sablonunkba, tudjuk követni, hogy hányan is néztek be hozzánk. Persze ez sem nyújt árnyalt képet, hiszen az is benne van a számban, ha te magad lépsz be és aközött sem tesz különbséget, hogy valaki 0,1 másodpercet töltött el az oldaladon való barangolással vagy pedig fél órát. Ráadásul nincs napi lebontása, csak összlétszámot mutat. Én ezt eleinte úgy oldottam meg, hogy írtam a napi adatokat és így tudtam, hogy kb. mennyi az annyi. Itt találsz ilyen számlálókat.

A következő- és ezidáig utolsó állomás- egy összetettebb látogatottságmérő program csatolása volt. Több fajtája is létezik. Én egy ingyeneset választottam, innen. Nos, ennek a segítségével már egy csomó információra szert tehetek. Olyanra is, amire- bevallom- nem igazán vagyok kíváncsi. Például, hogy milyen vagy hány színű képernyőfelbontással rendelkeznek a hozzám látogatók vagy, hogy milyen operációs rendszert használnak.

Megtudhatok viszont egy csomó érdekes dolgot: milyen oldalakról jutnak el a blogomra, melyik országból, milyen keresőszavak segítségével. Ezenkívül pedig napi lebontásban mutatja a látogatók számát, külön táblázatban azokat, akik csak "rámkattantak" és azokat, akik "hasznos időt" is eltöltöttek itt. Havi átlagot is számol, szóval okos kis program.

A legérdekesebb benne talán az, hogy milyen keresőszóval jutnak el hozzám, mondjuk a google-ből. Persze vannak logikus szavak, mondatok és megmosolyogtatóak is.

Igaz még nem túl sok ideje használom, de íme néhány adat belőle:

- a legtöbben a google segítségével találnak el hozzám, de előtörőben van az gasztro.miner.hu is, valamint a nlc is.

- Magyarország mellett legtöbben Romániából, Szlovákiából, Jugoszláviából és Németországból érdeklődnek irántam. Összesen- ezek mellett kb. 20 ország szerepel a listán.

- A legnépszerűbb keresőszavaim ( a maszatkonyhán kívül) a meggyes pite, a feketeerdő torta, a darált húsból készült ételek, a kakaós csiga, a churros, a kata és a londoni szelet valamint a töki pompos és a marlenka.

- Néhány érdekes, meghökkentő keresőkifejezés, amik láttán sokszor el kellett tűnödnöm, hol írtam én ilyesmiről?

- ajtófestés, ár?

- csodalekvár

- ajtófestés házilag

- képméretező programok

- betegszabadság ünnepnapra kiírható-e?

- Bagoly Henrietta

- Sthal ( rendszeresen keresik rajtam így, hibásan leírva a népszerű tévészakácsot)

- tésztából készített tányér

- mióta van nlcafe?

- anyu elkészült a sütivel (ez a kedvencem)

- bonbonmeggy torta (ilyenről még nem hallottam)

A mindenféle érdekes dolgon kívül keresnek rajtam " jogos" dolgokat, recepteket is. Már egész kis listám van olyan sütikről, ételekről, amiket már készítettem valamikor, csak még nem blogíró mivoltomban, így nem lettek dokumentálva, de mivel említettem őket valamelyik receptemmel kapcsolatban, ezért " keresik rajtam". Én pedig nem nagyon szeretek csalódást okozni, úgyhogy elhatároztam, hogy szép lassan betöltöm ezeket a " fekete foltokat".

Íme a restanciám:

- meggyes pite ( a legtöbben keresik rajtam/nálam, úgyhogy hamarosan össze kell hozzak egyet)

- ostyalap tölteléke

- Milka torta ( már kész, csak beírásra vár- nagy valószínűséggel ez lesz a következő postom)

- snickerses muffin ( ennek a múltkor nekiálltam, de a jóban-rosszban nézése közben odaégettem)

- albert kekszes ( nagy kedvencünk, nem is tudom, eddig még, hogy nem szerepelt?)

- túrós bukta

- hagyományos üveges borsófőzelék (ha nem is üveges, de konzerves)

- zselatinos 4 rétegű sütemény ( az Uram nagy-nagy kedvence)

Szóval reményeim szerint- hogy kielégítsem a fogyasztói igényeket :)- ezek hamarosan megjelennek a blogom oldalain. Addig is kitartás! (Legfőképpen nekem, mert ma délután farsangolunk a suliban a kicsikkel. Az ég legyen velünk!)

Zöldborsós-tarjás tészta- Mamihami módra


Rendszeres olvasója és rajongója vagyok Anyamama: Mamihami oldalainak. A klassz receptjein kívül leginkább a soraiból, képeiből áradó harmónia nyűgőz le. Péntek délután, munka után hazaérve, szokás szerint- leeresztésként- megnéztem a nap gasztroblog-termését. Amikor megláttam anyamama aznapi postját, éreztem, menthetetlenül elvesztem. A házi beszállítómat elszalajtottam tarjáért ( amit botor módon, nem egészben, hanem szeletelve kért, de mivel én nem hangsúlyoztam ki, hogy egészben hozza, mégiscsak megbocsájtottam neki és övé lett a fele királyságom)

Sajnos mire rájöttem, hogy csak makaróni és spagettitésztám van itthon, bezárt a bolt, úgyhogy kénytelen voltam spagettivel legyártani. Az ízének semmit sem ártott, finom lett.

Néhol átvariáltam egy kissé a receptet, de az érdem mégis csak anyamamáé. Íme az eredeti recept.

Zöldborsós-tarjás tészta

- kevés olajat hevítünk egy nagyobb serpenyőben és rádobjuk az összekockázott - nálam ollóval apró darabokra vágott tarját. Kicsit átsütjük.

- mellérakunk egy doboz konzervborsót és együtt is összemelegítjük őket, kevergetés közben jó alaposan.

- megszórjuk liszttel - én olyan 1-2 evőkanálnyit tettem rá, majd felöntjük 2 dl tejszínnel ( nekem sűrű lett, mivel kicsit több lett a liszt, úgyhogy még plusz tejszínnel korrigáltam)

- ezután következik az ízesítés- só (módjával, mert a tarja is sós), frissen őrölt bors, némi szerecsendió és 1-2 gerezdnyi reszelt fokhagyma segédletével.

- az egészet néhány perc alatt, folyamatos felügyelet, kavarás mellett összerogyogtatjuk, majd a frissen kifőzött tésztánkra borítjuk, összeforgatjuk vele és tálaljuk

- én nem tettem rá sajtot, mert elfelejtettem, de amúgy lehet, akár trappistát, akár parmezánt.

- Ha hígítani akarunk rajta, nemcsak tejszínnel tehetjük, hanem a tésztánk főzővízéből is adhatunk hozzá egy keveset. Nem fogjuk vele túlhígítani, a tésztából a főzés közben kioldódott keményítőtartalom miatt.

Olajos kifli kolbásszal töltve azaz a pótuzsik története


Van egy kisfiú a csoportomban, aki már elsős kora óta, minden áldott nap- annak ellenére, hogy menzás- egy kis műanyag dobozban hoz magával pluszban valami ennivalót. Egy péksütit, kekszet, ropit, pár szelet süteményt vagy gyümölcsöt. Egyszer valamelyik kíváncsi társa megkérdezte tőle, hogy Robi, te miért hozod mindennap magaddal ezt a dobozt, amikor itt is kapsz ennivalót? A válasz: ebben van a pótuzsim. Szóval a gondos anyai kezek gondoskodtak arról, hogy ha véletlenül nem ízlik neki a három étkezés közül valamelyik vagy nem lakik jól vele, akkor se maradjon éhes. Szerintem nagyon jó ötlet és mégis a 23 gyerekem közül ő az egyetlen, akinél ez rendszeresen előfordul.

A pótuzsi kifejezés viszont nagyon megtetszett és otthon is szoktam alkalmazni az Uramnál. A rendes ennivalója mellé gyakran/szinte minden nap jár valami pótlás, kiegészítés. Egy szelet csoki, keksz, péksütemény, mikor mi van otthon. Így, ha véletlenül túlóráznia kell, akkor sem marad éhen. Habár még sosem hozott haza ételt, mindig elfogy. Gyanítom, idő előtt..

Ha van időm szívesen sütök én neki valamit, ami aztán "pótuzsiként" funkcionálhat.

Ez az olajos kifli-variáció is ilyen ihletésből született, bár nagyon laktató, így aztán főételnek is megteszi.

Habár már szerepelt a recept itt, de beírom, hogy ne kelljen keresgetni. Ez a sima változat, én most annyit variáltam rajta, hogy mindegyik kinyújtott cipót csak négyfelé vágtam (hogy nagyobb kifliket kapjak). A végükbe pedig karikára vágott házikolbászt raktam (3-4 darabot)+ egy kis maradék füstölt sajtot végül pedig feltekertem és kifli formájúra igazgattam őket.

A többin (lekenés - szórás - pihentetés stb. ) nem változtattam, ugyanúgy zajlott, mint a sima verziónál.

Olajos kifli-kolbásszal töltve

Hozzávalók: 7 dkg élesztő, 1 evőkanál cukor, 2 csapott evőkanál só (óvatosan,mert só és só között is van különbség), 2 dl langyos olaj, 5 dl langyos tej, 1 kg liszt

Összedolgozzuk az alapanyagokat, majd kelesztjük a tésztát. ( Iszonyú könnyen összeáll) Ha gépesítettek vagyunk, akkor megy minden a maga útján.

Ha megkelt 9 kb. azonos cipóra szedjük, kerekre nyújtuk őket és mindegyiket 8 cikkre szeljük. A cikkek szélesebbik végére teszünk valamilyen tölteléket( sajt, virsli, sonka, felvágott, kolbász stb. ízlés szerint) és kifli formájúra feltekerjük.

Tojással megkenjük, a tepsin picit még pihentetjük, újra lekenjük tojással végül még megszórhatjuk sajttal vagy szezámmaggal és megsütjük.

Megjegyzés: én nem szoktam langyosítani a dolgokat, mikor géppel dagasztom, csak ha simán készítem.

Én csak egy picit felhígított tojássárgájával szoktam lekenni, nem egész tojással.

2008. február 24., vasárnap

Habcsók


A fánk sütésekor kimaradt 4 tojásfehérje, úgyhogy takarékos háziasszony módba kapcsoltam és habcsókot sütöttem belőle. Viszonylag ritkán állok neki, pedig tényleg tök egyszerű és kiadós, ráadásul Jani nagyon odavan érte.Most sem tartott sokáig a készlet, pedig nem lettek túl szépek, most nem csinosítgattam őket. Régebben volt, hogy színes cukrokkal raktam ki , sőt ételfestékkel színeztem meg a habot. Most csak ilyen kis naturálisak lettek, de az eltűnési sebességéből következtetve finomak voltak.

Habcsók

- ahány tojásfehérje annyiszor

- 10 dkg porcukor

- 1 kávéskanál ecet

A hozzávalókból nagyon kemény habot verünk, azután kizsírozott tepsire kis halmokat rakunk egymástól néhány centire és langyos sütőben inkább szárítjuk, mint sütjük. Ne maradjon nyers a belseje, mielőtt kivesszük az alját is nézzük meg, ott nehezebben szárad. A legjobb, ha beáldozzunk egy darabot, amit kiveszünk, amikor már jónak gondoljuk és kettétörve leellenőrizzük. Úgy jó ( a habcsók-kedvelők) szerint, ha jó kemény, roppanós a süti. Legalább 40-50 perc kell egy adagnak. Ha befér akár két tepsi is lehet a sütőben egyszerre.

Szalagos farsangi fánk


Még épphogy lekerültek a suliban a falról és az ablakokról a hópelyhek, karácsonyfák, csillagok és gyertyák, de mi - pontosabban leginkább a gyerkőcök- máris farsangi lázban égünk. Noha csak jövő csütörtökön fog állni a bál minálunk, mégis már több mint egy hete, nap mint nap álarcokat, szemüveket gyártunk nagyüzemben nyírunk, sablont készítünk, ragasztunk rendületlenül. Hajtogatjuk a krepp-papír girlandokat, mindenfelől bohócok vigyorognak ránk, szóval tök jól vagyunk. No és persze nekem- és persze a kolleganőknek- a legjobb, merthogy egész nap álruhás hercegnőkkel, békákkal, denevérekkel, pókemberekkel, medvékkel és - kapaszkodjatok meg- hörcsögkirálylányokkal vagyunk körülvéve.

Csodálkozik-e ezek után valaki azon, hogy a hétvégén fánkot sütöttem?

A fánknak és nekem külön történetünk van. Az Uram nagyon szereti, úgyhogy én nemcsak ilyentájt szoktam készíteni, hanem évközben többször is. Mégis ezidáig még nem találtam meg azt a receptet, amire azt mondhattam volna, hogy ez az igazi, pedig volt pár próbálkozásom. Volt tupperes, Horváth Ilonás, szomszédasszonyos tuti receptet, mégis valahogy mindig tovább kerestem, másikkal próbálkoztam, mert a szívem mélyén éreztem, hogy egyik sem az igazi.

Az persze hozzátartozik az igazsághoz, hogy a fánksütés, nem egy egyszerű hóka-móka, több olyan szabály is van, amit, ha nem tart be az ember lánya, akkor bizony sose lesz szalagos fánkja.

Megpróbálom a saját eddigi tapasztalataimat összegyűjtve leírni, együtt azzal a recepttel, amit mostmár nagy valószínűséggel megtartok, mert nagyon bevált.

Ahogy az lenni szokott teljesen véletlenül bukkantam rá, már éppen kiválasztottam,hogy a tavaly februári Magyar Konyha fánkreceptjét sütöm meg, amikor az Uram hazaállított az ezévi februári számmal és hamar eldöntöttem,hogy mégis inkább az abban lévőt választom. Az ok nagyon prózai, fele annyi tojás kell hozzá, mint a másikhoz és ilyen tojásdrágulós időkben ez bizony sokat számít.

Néhány fontos dolog, tanács

- mitől szalagos? ez ugyebár a fánk közepén körbefutó fehér csíkot jelöli, sütés közben a fánk még nő és ameddig felér a zsíradék, odáig sül aranybarnára, a felette lévő vékony csík pedig fehér marad, még a fordítás után is, hiszen a tészta magassága akkor már nem változik, nos ez a szalag

* Az egyik kedves kommentelőm, Juli nálam sokkal pontosabban tudta ez leírni, úgyhogy bemásolom ide a megjegyzését a fánk szalagosításáról: " nem attól kell szalagosnak lennie, hogy az olaj csak a feléig ér, hanem attól, hogy annyira könnyű és levegős a tészta, hogy kiemelkedik az olajból.. A fánknak úsznia kell az olaj tetején. A fánk szalagja ezért a mércéje a jó tésztának, mert ha nehéz, nem eléggé kidolgozott a tészta, nem is melkedik fel annyira, hogy középen kialakuljon a fehér szalag."

- fontos, hogy az első oldalt fedő alatt süssük és közepes lángon, ne túl forró olajban, mert ha kislángra tesszük, akkor teleszívja magát olajjal, ha pedig nagyra, akkor túl hamar megsül a külseje, a belseje pedig nyers marad

- minél kevesebb a fánk tésztájában a cukor és minél több a tojássárgája annál könnyebb, magasabb, levegősebb lesz a tésztánk - volt olyan recept ami 8 tojássárgáját írt, de 4-el már egész jó eredményt tudunk elérni

- a rumnak az ízesítésen kívül olyan szerepe is van, hogy nem szívja meg magát a tészta olyan könnyen olajjal

- ne ijedjünk meg nem fogunk a kelesztés után sem egy könnyen kezelhető, rugalmas tésztát kapni, inkább lágyabb és kissé ragacsos lesz a tészta, ezért kell az olaj, így nem fog ragadni, se a kezünkhöz, se a gyúrólaphoz

- ha nincs fánkszaggatónk, egy lisztbe mártogatott pohár vagy bögre is megteszi


Szalagos fánk

Hozzávalók 20 darabhoz

- 3,5 dkg friss élesztő

- 3,5 dl tej

- 60 dkg finomliszt

- 4 csapott evőkanál cukor

- 4 tojássárgája

- egy kupica kb. 0,5-1 dl rum

- 1 mokkáskanál só

- 1 citrom reszelt héja

- 7 dkg vaj

Ezekből a hozzávalókból tésztát készítünk. Én kenyérsütőben dagasztottam, de ha valakinek nincs akkor így járjon el:

Az élesztőt 1 dl langyos tejben ( tegyünk bele kevés cukrot) felfutatjuk. A lisztet (kicsit mikróban meglangyosíthatjuk, az nagyon jót tesz a tésztának, de ne legyen túl meleg) egy tálba rakjuk, hozzáadjuk a tojások sárgáját, a sót, a citromhéjat, a rumot, a cukrot és így elkezdjük keverni. Hozzáadjuk a maradék langyos tejet és az olvasztott vajat és 6-8 percig dagasztjuk. (lehet robotgéppel is)

Szép, sima, egyenletes kelt tésztát kell, hogy kapjunk. Ezután egy tiszta konyharuhával letakarjuk és szobahőmérsékleten kb. egy óra alatt duplájára kelesztjük.

- A megkelt tésztát gyúrólapra borítjuk és olajos kézzel- kicsit önthetünk a tésztára is átlapigatjuk, majd 2 cm vastagságúra nyújtjuk. (kézzel simán lehet)

-Ezekután fánkszaggatóval (kb. 6 cm átmérőjű) kiszaggatjuk.

- A kész korongokat egy konyharuhával letakarva még egyszer kelesztjük 20-25 percig, majd egyik oldalán középen benyomjuk- sütéskor ez kerüljön először alulra.

-Magas falú serpenyőben vagy lábosban süssük, bő olajban- legalább 4-5 dl legyen. Mikor belerakjuk közepesen meleg legyen, de ne túl forró. Amikor belerakjuk az első oldal sütésekor fedő alatt kell sütni, közepes lángon kb. 1,5 perc kell neki. Ezután megfordítjuk és a másik oldalán is, ugyanennyi idő alatt készre sütjük.

- Ha kész, papírtörlővel bélelt tányérra szedjük először, hogy leitatódjon róla a felesleges zsíradék.

- Lekvárral (kikeverhetjük egy kevés rummal) és porcukorral tálaljuk.

Bazsalikomos-camambert-tel töltött csirkemell- karácsonyi utópost


Még a karácsonyi bejegyzéseknél maradtam adós anyu fantasztikus camambert-tel és bazsalikommal töltött csirkemellreceptjével, ami méltán volt a szenteste legkellemesebb, legnépszerűbb és legfinomabb újdonsága.

A recept az egyik régebbi, talán 1999-es Tina karácsonyi különszámból való. Azért nem tudom pontosan, mert az eleje leszakadt és elveszett. Elég furin van megadva pár mennyiség a leírásban, de úgy másoltam be eredetiben ahogy ott volt. Ez 8 nagy csirkemellre elegendő mennyiség, ami hatalmas adag, ha kevesebből csináljuk, nyilván mindent arányosan kell csökkentenünk.

Hidegtálakhoz, vendégváráshoz tökéletes, mert előtte nap összerakhatjuk és aznap sütjük vagy pedig ha mégis elkészítjük, másnap, hidegen tálalva is nagyon finom.

Bazsalikomos-camambert-tel töltött csirkemell

Hozzávalók:

- 8 db közepes nagyságú, filézett csirkemell

- 3 szikkadt zsemle

- 0,5 kg camambert sajt

- 3 db tojás

- 3 dkg bazsalikom

- 2 dkg só

- 0,2 dkg bors

- 1 csokor petrezselyemzöld

- 2 dl olaj

Elkészítés:

A zsemléket langyos vízbe áztatjuk, majd alaposan kinyomkodjuk és keverőtálba tesszük. Ráütjük a tojásokat, majd megsózzuk, belekeverjük a bazsalikomot, a felaprított petrezselyemzöld felét és a felkockázott camambert-et. Összedolgozzuk, és negyedórára félretesszük.

A megmosott, besózott csirkemelleket felhasítjuk. Belenyomkodjuk a tölteléket, és hústűvel összetűzzük, hogy sütés közben a sajt ne folyjon ki.

Az olajat tepsibe öntjük. Belerakjuk a csirkemelleket, és tetejüket megkenjük olajjal. Előmelegített sütőben, közepes hőfokon, 20 percig lefedve, majd 30 percig kitakarva pirosra sütjük. Tálalás előtt a húst megszórjuk friss petrezselyemzölddel.

Ha esetleg túl sok a töltelék, a maradékból nedves kézzel cipót formázunk. Zsemlemorzsába forgatjuk, majd a csirkemellek mellé helyezve sütjük.

Hidegen fogyasztva is nagyon finom.

Megjegyzés: anyu nem egyben tálalta, hanem karikákra vágta, nagyon jól mutatott, amellett, hogy irtó finom is volt.

Kakaós csiga


Szerepelt már ezeken az oldalakon nutellás és pizzás csigarecept is. Érdekes módon azonban az Uram legnagyobb kedvence a kakaós csiga még nem. Pedig a csiganemzetségből ez tűnik fel nálunk a leggyakrabban, de mindegyik fajtája igen nagy népszerűségnek örvend minálunk. Általában az Uram elemózsiás táskájába kerülnek bele, amiből többször is származott már némi bonyodalom. Történt ugyanis, hogy még egy régebbi munkahelyére, egyszer frissen sült pizzás csigákat vitt magával éjszakai műszakba. Volt egy kis ideje és elővette a péksütiket. Persze udvariasan megkínálta a kollegáját is, csakhogy annak nagyon bejött a dolog, és újabb meg újabb darabokat vett ki a zacskóból. Nos az én Uram, ezt 3 darabig bírta, utána sürgős dolgára hivatkozva, beült egy tök üres raktárhelyiségbe és egyedül megette a maradékot. Másnap pedig roppant módon felháborodva mesélte, hogy micsoda pofátlan emberek vannak, akik, ha hagyná, bizony elennék előle a csigáját. Ezekután néhány napja, már egy másik helyen- ahol még nem ismerik az én emberem csigavédő ösztöneit- a fokhagymás csigáit kirakta az étkezőben az asztalra, hogy nekiálljon ebédelni, de valahová elhívták és mikor visszaért, a kollégái hálás szavai fogadták, hogy milyen finom volt az a péksüti, amit nekik hozott kóstolóba. Gondolhatjátok... Bár roppant büszke volt rám és a sütőtudományomra, mert volt olyan srác, aki megkérdezte, hogy hol vette a csigákat, mert ő is szeretne ilyet hozni másnap kajára, de azt azért elhatározta, hogy legközelebb nem távolodik el fél méternél távolabb a "puhatestűitől".

A recept- még mindig- Liannáé, szerintem a legjobb kelt tészta recept. Többet kipróbáltam már, de nekem ez jött be a legjobban.

Kakaós csiga

Alap kelttészta (Lianna receptje)

1 kefír
fél kg liszt
fél dl olaj
fél dl tej+pici cukor+fél kocka friss élesztő
só(ha édeset csinálsz akkor csak egy csipet és 3 kanál cukor)
Ha túl kemény akkor tej ha lágy akkor liszt.(függ a liszt minőségétől, a kefír sűrűségétől)
Az egészből tésztát dagasztani és egy órát meleg helyen keleszteni. Ebből lehet kakaós csigát, buktát, bármilyen sós kiflit, csigát, stb. csinálni. Ebből az adagból 12-15 db péksüti lesz, attól függ, hogyan formázod.

Töltelék: puha margarint kikeverünk ízlés szerinti mennyiségű kristálycukorral és cukrozatlan kakaóporral. Lehet simán csak a cukrot a kakaóval vegyíteni és úgy a tésztára szórni, a margarinos megoldás- amit szintén Liannától tanultam- azért jobb, mert nem szóródik szanaszét miközben a csigákat gyártjuk.

Elkészítés:

A megkelt tésztát téglalap alakúra nyújtjuk kb. 0,5 cm vastagságúra, majd egyenletesen rákenjük a töltelékünket.

A rövidebb oldalánál fogva feltekercseljük és egy éles késsel 2 cm vastagságú tekercseket vágunk belőle. Ha közben kicsit eldeformálódnak kézzel visszaigazgatjuk és tepsibe-sütőlemezre rakjuk őket egymástól 5-6 cm távolságra, mert megnőnek. Letakarva még kb. negyed óráig meleg helyen kelesztjük, végül nem túl forró sütőben, közepes lángon aranybarnára sütjük.

Közben, mikor már elkezd pirulni, óvatosan meglocsolgatjuk vagy ecsettel lekenjük vaníliás tejjel. (1-2 dl tejbe 2 vaníliás cukrot vagy némi vaníliaromát elkeverünk) Ezt mikor kivesszük a sütőből mégegyszer megismételjük. Ettől nemcsak ízletesebb, hanem isteni puhák is lesznek a sütijeink.

Porcukorral meghintve tálaljuk.

Almás-fahéjas muffin


Ez egy téli, hideg, ködös estékre való muffin, tele olyan ízekkel, amelyek így január közepén vigaszt nyújthatnak a szürkeségben. A recept egy tupper partyról származik, már sokszor megsütöttem és bátran állíthatom, hogy ez az egyik kedvenc muffinunk. Savanykásabb almát válasszunk hozzá, mert akkor jönnek ki igazán az ízei. Nem szárad ki olyan könnyen, egyrészt a sok zsíradéktól, másrészt az almától.

A bögrés- azaz csészés megoldás ne riasszon el senkit, szerintem a legegyszerűbb egy mércés pohárral dolgozni, így tök egyszerű lesz a dolgunk.

Nemcsak muffinként működik a tészta, én sütöttem már meg tepsiben is és kockákra vágva, kicsit megporcukrozva tálaltam. Úgyis nagy sikere volt.

Almás-fahéjas muffin

Hozzávalók

1 csésze= 3 dl

- fél csésze margarin (17,5 dkg)

- fél csésze cukor

- 1 nagy tojás

- 1 csésze aludttej ( 2 kefír)

- 1 csipet só

- 1,5 csésze kockára vágott alma( jó sok savanykásabb fajta)

- 1, 75 csésze liszt ( 27 dkg)

- 1 teáskanál szódabikarbóna

- 1 púpos teáskanál fahéj

Elkészítés:

A puha margarint keverjük ki a cukorral és a tojással. Adjuk hozzá az aludttejet-kefírt, sót, almát, szódabikarbónát, fahéjat és legvégül a lisztet. Ne keverjük sokáig, csak amíg egyneművé válig, különben kemény lesz a muffinunk.

A muffinsütő horpadásaiba illetve papírkapszlikba adagoljuk és 20-25 perc alatt jól előmelegített sütőben, nagy lángon megsütjük.

Csirkemájas borsóleves


Nemrégiben a küküllői kolbászleves kapcsán már írtam arról, hogy én bizony a jó sűrű leveseket szeretem. Már gyerekkoromban is úgy telepakoltam a vasárnapi húslevest répával, hússal és mindenféle lehetséges dologgal, hogy megállt benne a kanál. Egyetlen fájdalmam volt ezzel kapcsolatban, hogy a kedvenc " alkatrészemből", a májból minden csirkének csupán egy adatott. Ezért aztán azt mindig a végére hagytam és apró darabokra vágtam, hogy minél tovább tartson.

Felnőtt és önálló háziasszonylétem során már többször eszembe jutott, hogy kellene kreálni egy olyan levest, amiben egynél több májnak is szerep jut. A terv most vált valósággá, megszületett a csirkemájas borsóleves. Persze lehet, hogy ez másnak rémesen hangzik, de az én gyerekkori álomlistámon egy tétel kipipálva.

Csirkemájas borsóleves

Egy fazék aljára kevés olajat öntünk, rádobunk fél kg fagyasztott zöldborsót, hozzákarikázunk sárgarépát, petrezselymet, tehetünk hozzá még fokhagymát, karalábét vagy bármilyen más általunk szeretett és levesbe illő zöldséget.

Felöntjük bőven vízzel, teszünk hozzá sót és lassú tűzön főzni kezdjük.

Amikor már átmelegedett (nem kell hogy forrjon), hozzárakjuk a csirkemájakat. Én olyan 7-8 nagyobb darabot raktam bele, de ezeket mikor megfőttek a fakanál élével szétszabdaltam kisebb részekre.

Ezután hagyjuk szép lassan főni. A máj miatt közben keletkezik a tetején némi hab, azt egy kanál segítségével szedegessük le.

Amikor már a zöldségek megpuhultak és a máj is megfőtt (onnan láthatjuk, hogy ha kettévágjuk a közepe nem véres), késznek nyilváníthatjuk a levesünket.

Akkor kissé felcsavarva a lángot alatta forrásba hozzuk és tésztát főzzünk bele- nálam ez most csigatészta volt.

Frissen őrölt borssal fogyasztva az igazi.

Túrós-gyümölcsös bögrés süti


Van az nlc-n egy jó kis fórum a süssünk-főzzünk rovatban. (van persze több is, csak azok e történet szempontjából nem fontosak) Szóval ez a Nagymama konyhája. Nagyon jó hangulatú kis topic, szimpatikus emberkékkel, szeretem őket olvasgatni. Ilyen többek között a topicindító Bettus is, akitől a lenti recept származik. Amikor nyáron beírta, még aznap elkészítettem, friss barackkal. Sajnos nem lett az igazi, elfogyott, de nem volt átütő sikere. Tegnap azonban böngészgetés közben rábukkantam és úgy döntöttem adok neki még egy esélyt, más szereplővel, kicsit megvariálva. Szóval barack helyett egy doboz erdei gyümölcs mixet raktam bele és kisebb tepsiben-sütőtálban készítettem mint a múltkor. Nos így már teljesen más lett a végeredmény és a siker immáron nem maradt el.

Tapasztalat: használjunk hozzá savanykásabb, piros bogyós gyümölcsöket és ne süssük túl nagy formában - én egy kb. 25*15 cm sütőtálban készítettem, de el tudom képzelni tortaformában is.

Az íze nagyon finom, gondolkoztam, hogy mihez is tudnám hasonlítani? Nos leginkább olyan, mintha egy gyümölcsös-joghurtos túrókrémmel lenne megtöltve a tészta. A különféle ízek kavalkádja- vanília, túró, gyümölcs, citrom- szuperul összhangba kerül egymással a sütés során. És ráadásul kb. 5 perces munkával hozható össze.

Túrós-gyümölcsös bögrés süti

1 pohár kefír, 1 pohár cukor, 2 pohár liszt, 1/2 cs. sütőpor, 1 vanília, 3 tojás, 1/2 pohár étolaj, fél citrom leve és héja. Összekeverni és kiolajozott, morzsázott tepsibe önteni. A tetejére rámorzsolni 1/4 kg túrót, megszórni 1 vaníliával és fél citrom héjával, majd megszórni gyümölccsel.

A túróból az a jó, ami morzsolható, szóval a régi-hagyományos papíros, nem a dobozos, krémes fajta.

Császármorzsa


Bár nem ad túl nagy büszkeségre okot, azért nem csinálok titkot abból, hogy eddigi konyhai pályafutásom alatt csak porból készítettem császármorzsát. Nem volt azzal sem különösebb gond- azt hiszem Knorr gyártmány- leszámítva, hogy elkészítés előtt mindig ki kellett szitálni belőle a hatalmas mennyiségű mazsolát. Még otthon anyu csinált nagy néha sűrű palacsintatésztából ilyesmit, amit mi tésztásmórnak neveztünk. Azóta már persze világossá vált számomra, hogy a császármorzsa alaphozzávalója a búzadara, de az elkészítésére mindezidáig nem vállalkoztam.

A szombati kolbászleves után azonban kellett valami tésztaféle. Először az Uramat kérdeztem, hogy milyen tészta legyen a leves mellé, de amikor némi tűnödés után rávágta, hogy szarvacska, akkor rájöttem, hogy a saját döntésemre leszek kénytelen hagyatkozni. (persze félreértette a kérdést, azt hitte a levesbe akarok valamit belefőzni, no persze a szarvacska akkor sem az ideális válasz, mert annyira még én sem szeretem a sűrű leveseket)

Ezt a receptet is a Tóthné féle Házi ételek könyvből vettem, féladagot csináltam, de így is lett belőle bőven.Tényleg nagyon finom.

A hétvégén amúgy készült még egy reszelt túrós lepény is F. Nagy Angéla nyomán valamint a desszert.eu oldalán talált nehéz sós sütemény. Utóbbinak nagyon örültem mert a kép alapján azt gondoltam megtaláltam a kedvenc cukrászdai sós sütim receptjét. Hát csalódnom kellett, mindkét esetben. Nem állítom, hogy a receptekben volt csak hiba, de tény, hogy azok sem voltak tökéletesek. Így azután ezeket a produktumaimat nem fogjátok látni ezen az oldalon, elfedi őket a jótékony homály. Ha a későbbiekben majd rájövök a hibák okaira és a kiküszöbölésükre, akkor visszatérek rájuk.

Császármorzsa

4-6 főre

1. 1 liter tejet 5 evőkanál kristálycukorral, 1 vaníliás cukorral és egy csipet sóval felforralunk. Belereszeljük egy citrom héját (nagyon finom lesz tőle, ha tehetjük ne hagyjuk ki) és folyamatosan kevergetve apránként belekeverünk 40 dkg búzadarát.Lassú tűzön sűrűre főzzük.

2. Amikor a grízes keverék langyosra hűlt átrakjuk egy tálba és robotgéppel hozzákeverjük 8 tojás sárgáját.

3. Ha szeretjük ennél a pontnál rakjuk hozzá az előzőleg beáztatott mazsolát.

4. A 8 tojásfehérjét 10 dkg kristálycukorral kemény habbá verjük és lazán a grízes masszába forgatjuk, óvatosan, hogy ne törjön a hab.

5. A sütőt 200 fokra előmelegítjük egy tepsibe beleöntünk 4 evőkanálnyi olvasztott vajat, majd rá a masszánkat.(jó nagy tepsi legyen, nekem a fél adag egy 30*30-asat töltött meg.)

6. 15 perc sütés után egy evőkanállal összedaraboljuk, hogy kisebb darabokra, morzsákra hulljon szét. Ezt még néhányszor 5-10 percenként megismételjük, amíg aranysárgára nem sül. Kb. 40 perc alatt lesz teljesen kész.

7. Melegen tálaljuk porcukorral és/vagy lekvárral.