VKF. XVI.- Töltött pizza alias calzone

Ez, gasztroblogíró-életem első VKF.-je, amin résztveszek. Egyszer ugyan már kacérkodtam a gondolattal, de azután mégis elmaradt. Azóta pedig, csak külső szemlélője voltam, lelkesen mentegettem a recepteket, most azonban úgy döntöttem én is beszállok a játékba. Azután amikor tegnap megjelentek az első receptek és köztük több hasonló is, mint az általam prezentált, bevallom, meginogtam, hogy mégiscsak a háttérben maradjak, de aztán úgy gondoltam botorság lenne. Egyrészt, mert ez egy játék, másrészt pedig azért sok eltérés található a receptjeink között.

Ezt a töltött pizza receptet a Nők Lapjából vágtam ki és ragasztottam bele a füzetembe, kb. 4-5 évvel ezelőtt. Annak ellenére tettem ezt, hogy nem rajongok a Lajos Mari által ajánlott receptekért, mert már többször befürödtem velük. Ez azonban bevált. Egy időben sokat is készítettem, szerettük is, azután mégis valahogy feledésbe merült.
Most azonban, amikor Gourmandula kiírását elolvastam és elkezdtem agyalni és recepteket olvasgatni, szinte rögtön e mellett döntöttem.
Egy pikniken alapvető cél, hogy könnyen szállítható, viszonylag tisztán ehető és hűtőtáskában pár óráig eltartható legyen ez az étel pedig tökéletes megfelel ezeknek a szempontoknak.

Lajos Mari töltött pizzaként publikálta, de mellette egy sávban megtalálható a magyarázat, hogy ezt a fajta ételt az olaszok calzone (ejtsd kálcóne) néven ismerik, amelynek a jelentése eredetileg lábravalót és nadrágszárat ill. harisnyanadrágot jelent és azokból az időkből származik amikor az értékeket-kincseket effélékben őrizték.

Töltött pizza

Tészta: 2 dl tej, 1 kávéskanál cukor, 2 dkg élesztő, 40 dkg finomliszt, 1 kávéskanál só, 4 evőkanál olaj
Ezekből kézi vagy gépi módon pizzatésztát készítünk és megkelesztjük.

Töltelék: No, itt a variációk száma szinte végtelen. Lajos Mari karfiolt, brokkolit, főtt tarját, kapribogyót, parmezán sajtot ajánl, de ezt mindenki úgy variálja, ahogy a hűtője és az ízlése diktálja. Nekem, természetesen figyelembe kellett vegyem a csatolt részem kéréseit, ízlésvilágát is, így a fentiekből kb. semmi nem került bele.

Ami fontos, hogy a besemelt lehetőleg ne hagyjuk el, mert ez egyfajta kötőanyagként szolgál, anélkül könnyen szétesik a töltelék és nehéz lesz szépen enni.

Íme az én variációm:
Elkészítjük a besamelt: 2 dkg vajat felolvasztunk, megpirítunk benne 2 dkg lisztet, majd az egészet felengedjük 2 dl tejjel. Simára keverjük ( jó szolgálatot tesz a rugós habverő) és sűrűre főzzük. Hagyjuk kihűlni.
Ha kihűlt, ízesítjük: sózzuk, borsozzuk, hozzákeverünk 2 tojássárgáját, némi szerecsendiót ( a frissen reszelt sokkal jobb, de óvatosan bánjunk vele, mert nagyon intenzív ízű), 5 dkg sajtot (nálam sima, mezei trappista vagy füstölt Karaván).
Ha ezt elkevertük, jöhet bele minden olyan apróra kockázott dolog, amit bele szántunk. Én feldarabolt párizsit raktam bele, valamint 1-1 doboz lecsöpögtetett konzerv borsót és kukoricát.
Belekeverjük az alap besameles töltelékünkbe, majd jöhet a formázás.
Ehhez a tésztát átgyúrjuk és annyi darabra szedjük szét, ahány darab pizzát kapni akarunk. Ha nagyobbakat szeretnénk, akkor 4 darabba szedjük, ha kisebbeket, akkor akár 8-12 felé is oszthatjuk a tésztát. Én inkább a kisebbeket ajánlom, mert nagyon kiadós étel, a tartalmas tölteléke miatt.
A tésztadarabjainkat kör alakúra nyújtjuk és az alsó felükre (kis peremet hagyva) ráhalmozzuk a tölteléket, majd a felső tésztarészt ráhajtjuk, a széleket gondosan lenyomkodjuk, visszahajtjuk.
Sütőpapírral vagy szilikonlappal bélelt tepsibe rakjuk őket, tetejüket villával több helyen megszurkáljuk ( hogy legyen, hol elillanjon a gőz), megkenjük őket olajjal, majd 200 fokra előmelegített sütőben 20-30 perc alatt aranybarnára sütjük. ( a sütőpapírral vigyázzunk, hogy jó minőségű legyen, mert én már jártam meg vele úgy, hogy ráragadt az egész az aljára és vizes konyharuhával kellett lehámoznom róla)
Vigyázzunk, mert nehezen hűl ki a belseje. Langyosan vagy hidegen is nagyon finom, laktató étel. Jó étvágyat!

Könyvajánló-Partiételek

A suliba rendszeresen szoktak hozni, különböző kiadók, cégek könyveket és én rendszeresen szoktam is találni olyat, amit " nem lehet otthagyni". Mindezt az Uram "nagy örömére", aki az újabb és újabb szerzeményeim láttán, gyakran sóhajt fel, hogy milyen nagy haszonra tehetne szert, ha kiülne a könyveimmel a piacra. (Ugyanezt "adja elő", akkor is, ha újabb táskával bővítem a már meglévő készleteimet)

A legutóbbi szerzeményem Juhász Zsuzsanna: Partiételek című könyve. A Szalay könyvház adta ki és rengeteg jól és kevésbé jól ismert recept található benne. Nagyon szimpatikus benne, hogy a leírások tömörek, lényegre törőek.

6 fejezetbe csoportosítja az ételeket:
hidegkonyha és büfé
váratlan vendégek
tömegételek
fondük
koktélok
hasznos tippek, ötletek

Bár nem számoltam meg pontosan, de minimum 500 recept biztosan megtalálható a könyvben, amit 196 oldalon át sorolnak fel+tartalomjegyzék.

Tényleg rengeteg fajta krém, pogácsa, saláta, hidegtálra való falatok találhatóak benne, zömében sósak, alig néhány édes sütés nélküli sütemény receptjét találhatjuk meg benne, ami ebben az esetben nem okoz semmiféle hiányérzetet.

Az ára, írd és mondd 400 azaz négyszáz forint volt.

A kisújszállási Pannon-Literatúra Kft adta ki. Van egy weboldaluk, ahol meg is rendelhető-ugyanennyi pénzért+ gondolom postaköltség.

Lekváros bukta

Kezdek lassan észhez térni. Már csak a ballagás van hátra, azután még a ledekorálás és egy évzáró értekezlet és aztán, végre vakáció. Úgyhogy szép lassanként, majd itt is próbálok erőre kapni.
Ezt a lekváros buktát kb. két hete sütöttem, egy vasárnap este, amikor az Uram másnap Hódmezővásárhelyre készült, és bár kaptak ebédet, azért a lelkem úgy volt nyugodt, hogy vitt magával egy kis pótuzsonnát. A kelt tészta recept, mint mindig a jól bevált Lianna féle receptúra. Nem sima lekvárt raktam bele, mert az kifolyt volna, hanem azt a bolti, kocka alakú sütőlekvárt.

Lekváros bukta

Tészta:
1 kefír
fél kg liszt
fél dl olaj
fél dl tej+pici cukor+fél kocka friss élesztő
só(ha édeset csinálsz akkor csak egy csipet és 3 kanál cukor)
Ha túl kemény akkor tej ha lágy akkor liszt.(függ a liszt minőségétől, a kefír sűrűségétől)
Az egészből tésztát dagasztani és egy órát meleg helyen keleszteni.

Ha kész, a tésztát kinyújtjuk és téglalapokat vágunk belőle. Ezekbe beleburkoljuk a megfelelő méretre vágott sütőlekvárdarabokat és a buktákat, azzal a felükkel lefelé, ahol a hajtás van, sütőlemezre ültetjük. Hagyjuk még 10-15 percig kelni, majd lekenjük őket olvasztott vajjal és megsütjük őket. Amikor már elkezdenek sülni, még egyszer megkenhetjük őket olvasztott vajjal. Amikor kisült, kenjük-locsoljuk meg őket vaníliás tejjel, ettől finom puhák lesznek még másnap is.

Szolgálati közlemény

Az előző felhívásból kimaradt egy fontos mondat, miszerint NEM CSAK GASZTROBLOGGAL rendelkezők vehetnek részt ebben a játékban, hanem bárki, akinek bármilyen virtuális naplója van és továbbviszi a játékot.

Pay it forward!

Igen-igen, tudom, mostanában hanyagolom kissé a blogírást, de az iskolai évzárás bizony ezerféle megoldandó feladatot gördít elém. Műsorszervezés, osztálykirándulás, ajándékkönyvvásárlás, még egy utolsó falrajz-verseny, ballagás, évzáró, beszámoló leadása, napló átnézése, rendezése és ehhez még hozzájön az, hogy a gyerekek a fáradságtól az átlagosnál is zizzentebbek. Úgyhogy sokszor az agyam helyén csak légüres tér, a lábaim helyén pedig mázsás kőtömbök vannak, mire hazaérek. Ígérem, amint kicsit megpihennek, szorgalmasabb leszek, a sütés-főzés, és a posztolás terén is.

Addig pedig itt ez a klassz és izgalmas játék. Szerintem már az érdekes, hogy ki-kihez jelentkezik.

A szabályokat már biztos mindenki fújja, de a szabály az szabály, úgyhogy íme:

1. Csatlakozhat bárki, akinek van blogja.
2. Az első három kommentben jelentkező kézzel készített ajándékot kap tőlem.
3. Az ajándék az elkövetkező 365 nap valamelyikén fog érkezni.
4. Cserébe előre kell fizetni, mégpedig úgy, hogy ezt a felhívást a jelentkezők is közzéteszik a saját blogjukban, vagyis maguk is megajándékoznak három embert.

Szóval szabad a vásár, szeretettel és kíváncsisággal várom a jelentkezőket!

Réteskosárka, vaníliapudinggal és eperrel

A maradékfelhasználás jegyében készült ez a gyors édesség, receptje nincs is, csupán összeraktam amim volt. A barackos-túrós rétesből kimaradt pár darab réteslap, a hűtőben pedig volt egy maréknyi eper, amit a múlt heti sok eső után mentettünk meg a kertünkből a teljes enyészettől. Mivel nagyon sárosak voltak, alaposan meg is mostam őket, ezért nem akartam őket sokáig tartogatni, mert félő volt, hogy megadják magukat. Láttam már réteskosárkás édességeket néhány helyen, volt, ahol együtt sütötték a töltelékkel, volt, ahol utólag töltötték. Én az utóbbit választottam.
A réteslapokat olvasztott vajjal megkentem, majd felvágtam 12 részre és muffinsütőben megsütöttem. Közben - 4 dl tejben, 3 evőkanál cukorral (ízlés szerint változtatható)- megfőztem a pudingot, mikor elkészült raktam hozzá kb. 7-8 dkg margarint is, hogy krémesebb legyen és kihűtöttem. Az epreket felvágtam.
Végül, mikor minden elkészült összeraktam őket.

Néhány tanulság:
- a réteslap teljesen íztelen, hasonlóan neutrális, mint a fagyitölcsér, ízben nem sokat tesz az édességhez, ezért a tölteléket lehet dominánsabban ízesíteni
- tálalásnál nagyon szép, ropogós, friss- de másnapra, pár óra múlva megereszkedik, átveszi a puding folyadéktartalmát, ezért, ha vendégeknek készítjük, csak kevéssel előtte töltsük meg a kosárkákat. (az ízéből nem von le, mi másnap ettük meg a maradékot)

Barackos-túrós rétes

Kezdhetném ezt a postot úgy is, hogy "anyám az álmok nem hazudnak", ahogy a megérzéseim és Ízbolygó sem. Pár nappal ezelőtt a linkgyűjteményemben elraktároztam ezt a rétesreceptet, mert minden benne volt, ami számunkra finom, vonzó lehet egy süteményben: roppanós réteslap, barack, túró. Nos, a megvalósítás nem sokáig váratott magára, tegnap este nekiálltam elkészíteni. Nagyon hamar össze lehet rakni és tényleg irtó finom. Az egy rúd, pedig sajnos igencsak kevés, ahogy ezt már a kollegina is említette. Ma délután, amikor az Uram hazaért a munkából írd és mondd, 6 azaz hat szeletet evett meg belőle villámsebességgel, úgyhogy már csak múltidőben beszélhetünk róla.

A kép saját, a recept Ízbolygó blogjáról való. Itt találod. Lustábbak kedvéért ide is bemásolom.

Én csupán annyit változtattam rajta, hogy a méz helyett kb. ugyanannyi cukrot használtam (ízlés szerint) és a lime helyett pedig sima, mezei citromot.

Barackos-túrós rétes (Ízbolygó receptje)

Hozzávalók:
4 lapnyi réteslap
25 dkg túró
2 ek méz
3 ek tejföl
15 dkg konzerv barack
2 tk vanília sűrítmény vagy 1 vaníliarúd magjai
1 lime leve
2 ek búzadara
nagyjából 2 dkg olvasztott vaj

A töltelékhez a barackokat apró kockákra vágom, a túróhoz adom a mézet, tejfölt, vaníliát és a lime levét és jól összekeverem. A réteslapokat egy kivételével egy nedves konyharuhára terítem és megkenem olvasztott vajjal. Ráöntöm a túrós masszát és elsimítom, majd rászórom a barackokat. Megszórom a búzadarával. A hosszabbik felénél kezdve a konyharuha segítségével feltekerem, majd sütőlappal bélelt sütőlemezre emelem. A rúd tetejét megkenem olvasztott vajjal és 200 fokon 25-27 perc alatt pirosra sütöm.

Recepttár a blogíró kollegák és kolleganők tollaiból 5. rész

Újabb gyöngyszemek:

Sajtos húscipó- a húst csak darált formában evő Uramnak valószínűleg ízleni fog a Borzsi által készített finomság

Még mindig Borzsi és még mindig fasírtrecept- a fent említett ok miatt ebből nálunk sosem elég

Egy nagyon egyszerű, de valószínűleg pont ezért isteni finom csirkemellrecept tv 3-tól

Barackos-túrós rétes Ízbolygótól- No comment

Obatzter- hogy Maci camambert sajtos különlegeségét mikor fogom megcsinálni még nem tudom, de hamarosan sort kell, hogy kerítsek rá

Ahogy Jucy készíti a borsos tokányt

Hogyan készítsünk házilag krémsajtot?- Max megmondja

Tzatziki- szintén Max tollából-fakanalából

Mascarponés-fehércsokis-málnás krém a Macikonyha lapjairól- azt hiszem ehhez sem kell magyarázat, hogy miért került a könyvjelzőmbe

Bár nem szeretem a kávét- Maci Cafe Amsterdamjának hatására feladom az elveim és kipróbálom ezt a csodát

Peti féle mascarponés-gyümölcsös torta- Csongi oldaláról

A druszám- Zsuzsi- poharas eperkrémje

Citromos fehércsoki mousse- egyenesen a Macikonyhából

Egy újonnan felfedezett blog+ a régóta ismert sajtos csiga újraértelmezése- szalonnás változatban az Élet a konyhában című blog szerzőjétől

Snöcy- epres legyezőtortája

Tejcsokoládé-fagylalt fagyigép nélkül- Sütis néne sütödéjéből

Olasz citromtorta Dolce vita módra

Vaníliás sablé diamant- a gyönyörűen csengő Pranté nevű blogról

Provanszi ropogós krumpli- Sajtkukac blogjáról

A kreatívos VKF. forduló- szerintem- legzseniálisabb pályaműve volt Kricso zserbógolyója

Olaszos csirkemelltornyocskák- szintén a kreatívos VKF. fordulóból Kisvirágtól

Fészkes fasírt BeckZsu-tól (még mindig kreatív VKF. - jó kis forduló volt ez)

Sajtos stangli-Gabojszától

Forró almástáska- Snöcytől

Macikonyha G-portálos oldalán egy csomó nagyon jó karácsonyi bonbon receptre leltem, meg persze sok minden mást is

Zsúrkenyér blogján találtam rá a sós sajtra fűszeres olajban (gasztroajándéknak is szuper)

Citromos pite- Pákosztos Macskától

Vaníliapudinggal töltött leveles táska-Évától

Maximális golyómánia-mascarponés golyóbisok-Maxtól

Tejszínes-túrós epertorta- szintén Max konyhájából

Majdnem Albert kekszes sütemény

Tényleg nem tudom, hogy vajon, hogy maradhatott ki eddig a beírt receptek közül ez az egyszerűen összedobható és mutatós "sütnisemkell" típusú sütemény. Pláne, hogy az Uram nagy kedvence. A címben található majdnem szócska arra utal, hogy most nem Albert kekszből készült, de a metódus ugyanaz maradt.( Nem kaptam a közeli boltban és lusta voltam máshova menni, ráadásul így még kb. feleannyiból megúsztam, mintha a hagyományos változatot használom.) A boltban ajánlották ezt a fajtát, próba szerencse alapon megvettem és bevált. Íme ez az:


Albert kekszes sütemény

Hozzávalók: 2 nagy csomag Albert keksz ( vagy alternatív esetben egy a fent látható csomagból)

Krém elkészítése:

1. Összekeverünk 2 csomag főzős csokipudingot, 5 evőkanál cukrot, 1 evőkanál kakaót 1 és fél dl kávéval és 4,5 dl tejjel. (én általában 3in1 kávét használok, mert mi nem kávézunk, ezért meg nem veszek egy csomaggal most csak cappucinóporom volt, abból készült, nem ártott neki)

2. Ezt a keveréket sűrűre főzzük, folyamatos keverés mellett, mert könnyen leég és akkor keserű lesz az egész.

3. Amikor kész, levesszük a tűzről és még melegen belerakunk egy egész (25 dkg-os ) Rámát. Hagyjuk, hogy olvadjon bele, DE közben kevergessük gyakran, mert különben nem kapunk sima krémet. (ha mégis megtörténne a baj és "galuskás" masszát kapnánk, vessük be robotgépet)

4. Ha kihűlt a krémünk, nekiállunk és összeragasztgatjuk a kekszeket ( a két rudat, külön-külön) Alufóliára rakjuk ( az első 2-3 db összeillesztése után, már magától megáll), ha kész kívülről is bekenjük és megszórjuk kókuszreszelékkel.

5. Végül az alufóliába becsomagoljuk és hűtőbe rakjuk. Néhány óra múlva már puha és ha átlósan, szépen szeleteljük kb. 2 cm szélesen, akkor megkapjuk a zebracsíkos sütiket.

Anyák napi gasztroajándék 5.- Diós hókifli (süti alappor)

> Erre a receptre tök véletlenül bukkantam rá. Abban a Rámás sütiskönyvben, amiben a kókuszos tallér van, pont a szembenlévő oldalon volt ez a recept. Egyszerűnek tűnt és mivel éppen volt a hűtőben 10 dkg maradék dejóm, belevágtam és ez lett az ötödik üvegcsében. Megfeleztem az adagokat, mert csak fél adagra való fért bele a hét decis üvegbe. ( a recept fölé az van írva, hogy normál adag esetén 1,4 kg hókifli lesz belőle)

Diós hókifli

Ami az üvegbe került:

25 dkg liszt

10 dkg porcukor

10 dkg darált dió (nálam most dejó)

1 csomag vaníliás cukor

fél citrom reszelt héja (én ezt a tetejére reszeltem)

( Az útmutó lényeg az legyen, hogy 15 dkg puha margarint keverjünk habosra 1 egész tojással és 1 tojássárgájával, majd adjuk hozzá a sütiporunkat, az összegyúrt tésztánkat 30 percig hideg helyen pihentessük, majd kinyújtjuk és korongokat szaggatunk belőle, amelyeket kifli formában feltekerünk, megolajozott sütőlapra tesszük és előmelegített sütőben 10 percig sütjük. Még melegen por-vagy kristálycukorba forgatjuk őket.)

Anyák napi gasztroajándék 4. - Csokoládés tallérok

Van máááásik- szólt az örökzöld bohóctréfa. Én is így vagyok vele, még mindig van máááásik.... No, nem egy újabb hangszer, csak egy újabb süti alappor. Az alapreceptet már többször sütöttem és még engem- notórius csokissütinemevőt- is levett a lábamról. Az eredeti receptúra Stahl Judittól származik, azt hiszem a narancssárga 35 perces receptes könyvében található.

Csokoládés tallérok

Ami az üvegbe került:

15 dkg liszt

fél teáskanál szódabikarbóna

15 dkg kristálycukor

negyed teáskanál őrölt fahéj

1 evőkanál cukrozatlan kakaópor

10-15 dkg apróra vágott tej-ét-fehér csoki. Ez tetszőlegesen változtatható, ízlés szerint. Én most tej-és fehércsokit tettem bele vegyesen.

( a hozzá csatolt útmutatóban szerepeljen, hogy 10 dkg puha margarint keverjünk habosra 1 tojással, majd adjuk hozzá a keverékünket. Utána diónyi gombócokat formáljunk a tésztából és egymástól kb. 4 cm távolságra tegyük le őket a tepsibe. 12-13 perc alatt megsül)

Anyák napi gasztroajándék 3. - Kókuszos tallér (süti alappor)

A lényeg ennél is- akárcsak az előzőeknél- az volt, hogy amikor gyorsan kell valami édességet összedobni, mert vendégek jönnek vagy csak egyszerűen enne anyu valami édeset, akkor minimális időráfordítással, csupán egy-két hozzávaló hozzáadásával, ezekből az alapporokból tudjon desszertet varázsolni. Az sem volt utolsó szempont, hogy így nem kell aggódnia, hogy van-e otthon hozzávaló, mert margarinon és tojáson kívül nem nagyon kell hozzáadni semmi mást ezekhez a gasztroajándékokhoz. (Tojása mindig van otthon, margarint pedig mellékeltem hozzá)

Íme az eredeti recept, ami tavaly júliusban szintén neki készült, csak akkor más formában.

Kókuszos tallér (süti alappor)

Ami az üvegbe került:

15 dkg liszt

10 dkg porcukor

10 dkg kókuszreszelék

1 kávéskanál sütőpor

( a többi teendő és hozzávaló a képen olvasható)

Ui: nekem majdnem nem fért bele az üvegbe, de rájöttem, hogy a kókuszreszelék jól összetömöríthető, így aztán csak sikerült beleszuszakolni valahogy.

Anyák napi gasztroajándék 2. - Fahéjas csillagok (süti alappor)

Ezt a Stahl féle fahéjas csillag receptet már nem először vettem elő a tarsolyomból. Íme, ilyen amikor elkészül. Apró, omlós falatkák lesznek belőle.

Fahéjas csillagok

Az üvegbe kerülő rétegek:

15 dkg finomliszt

1 evőkanál étkezési keményítő

4 evőkanál porcukor

1 csomag vaníliás cukor

3 kávéskanál őrölt fahéj

(ahogy az üvegre kötött kis papíroson is olvasható, 15 dkg puha margarinhoz kell keverni ezt a mixet és már lehet is formázni a falatnyi aprósütiket)

Anyák napi gasztroajándék 1. - Kandírozott citromhéjas kekszkeverék

Az ötlet, a saját készítésű süteménykeverék gyártására nem új keletű. Nagyon nem. Még karácsony előtt a rtl reggeli, csak csajos részében láttam Kaldeneker György ötletét, hogy adjunk muffinkeverékport ajándékba. Természetesen sk. készítésűt. Nagyon tetszett az ötlet, azután nem sokkal rábukkantam Cukroskata blogjában a Brownie-mix üvegben receptjére és akkor már tudtam, hogy elvesztem. Bevallom, nem anyáknapi ajándéknak készült, hanem egy januári születés- és egy februári névnapra, de akkor sajnos nem volt hozzá kedvem, időm, kapacitásom stb. Van ez így. Most azonban eljött a megfelelő pillanat. Az én mindig édességet kívánó anyukámnak készítettem anyák napjára 5 féle süteményport. Egyelőre főként aprósüteményekben gondolkozom, valahogy ezek tűntek egyszerűnek.

Amik elkészültek: fahéjas csók, kókuszos tallér, csokoládés tallér, kandírozott citromhéjas keksz, diós hókifli.

Amik még szóba jöttek, de most nem kerültek sorra( hogy el ne felejtsem a legközelebbi alkalomig): természetesen a brownie mix (most az egész dió hiánya miatt hagytam ki), vaníliás gyémánt keksz, muffin, tutti frutti tallér

Nagyon tetszett anyunak, szép sorban ki is állítgatta őket egymás mellé. Aki gyorsan akar, dekoratív és sajátkezű gasztroajándékot készíteni annak jó szívvel ajánlom, mert hamar megvan és nagy örömet lehet vele szerezni. A süti hozzávalóin kívül csupán üres befőttesüvegek, maradék csomagolópapír, némi szalag és színes papír szükséges. Jó móka annak is aki készíti.

Jöjjenek szép sorban az általam készített sütiporok. Azt, hogy mit írtam a rákötött papírra, nem írom le külön, csak azt, hogy mit rétegeztem bele. (illetve azt azért leírom, hogy mit kell hozzáadni, hátha nem jól olvasható a papíros)

Kandírozott citromhéjas keksz (alapötlet Stahl Judittól)

Rétegek, amik az üvegbe kerülnek:

15 dkg liszt

1 vaníliás cukor

7,5 dkg kristálycukor

kandírozott citromhéj (nálam tesco gazdaságos 10 dkg-os kiszerelésű)

(Ami a hozzá mellékelt papírra kerüljön: 12,5 dkg puha margarint keverj habosra 1 tojássárgájával és fél citrom levével+reszelt héjával, zúdítsd bele a sütikeveréket, keverd simára, formázz belőle hurkát, kicsit hagyd hűlni, majd 1-2 cm karikákra vágva előmelegített sütőben süsdd aranybarnára- persze mindezt szépen, pontokba szedve írd le, ne így, mint én)

Recepttár a blogíró kollegák és kolleganők tollaiból 4. rész

Hála az égnek a magyar gasztroblogger-társadalom igencsak aktív. Ennek eredményeként március 2-a óta a könyvjelzőm ismét megtelt linkekkel. Úgyhogy az első, a második és a harmadik rész után következzen az újabb megjegyzendő receptgyűjteményem a kollegák-kolleganők segedelmével.

1. Az Uram nagy barátja a sült hagymának és a frissen sült kenyérnek is, így azután BeckZsu hagymás kenyerét mindenképpen fel kellett vennem a tervezett ételek listájára.

2. A fűszervajas csirke szalonnában munkacímet viselő receptjével viszont nem az Uramat, hanem engem vett le a lábamról az álabeck nevű blog írója, aki a fent említett BeckZsu

3. Doctor Pepper blogjáról a fehércsokis-citromos gombócnak még a neve is üdítő.

4. Noha nem rajongok a csokis édességekért, phzs Sacher tortája valamiért mégis annyira ingerlően hatott rám, hogy muszáj volt megjegyeznem. Ha valaha ilyet sütök, biztos, hogy ezt a receptet fogom használni.

5. Gyerekkoromban gyakran készítettünk ilyen sajtos tallérokat egy kölcsönkapott szerkezettel. Nosztalgiából- meg mert finom is volt- készülök újragyártani, megfelelő célszerszám hiányában a sütis néne által ajánlott gofrisütővel.

6. Hogyan süssünk töltött muffint? Hát például így!

7. Perec Snöcytől- a formám már megvan hozzá.

8. Húsvéti linzerek- szintén Snöcy alkotásai- mert szépek.

9. Újabb töltött muffin- most lekvárral.

10. Judit csupacsokis tallérja

11. Sajtkukac fagyinak látszó kukorica, borsó és májkrémreceptje. Irtó guszták.

12. Újra BeckZsu receptje: csirkés nyárs bundázva

13. Cookingstar portugál tortácskái

14. És újra BeckZsu: most a csokihabos tortácskáival

15. Snöcy: almás kosárka diós habsapkával- hogy el ne felejtkezzem róla, mire újra beköszönt az almaszezon

Egyelőre ennyi, de hamarosan folyt. köv.

Túrós kiflik

Elnézést kérek a túródömpingért azoktól, akik nem szeretik-nálunk továbbra is favorit, mindig, mindenhol, mindenben, minden mennyiségben. A szabályt erősítő kivétel pedig továbbra is csupán a körözött.

Az itt következő remekbeszabott kiflik receptje Snöcy oldaláról származik. Azon ritka alkalmak egyike volt, hogy a megadott recepten semmit sem változtattam. Eredetiben megtalálod itt.Lustábbak kedvéért- szokás szerint- ide is bemásolom. Nagyon finom, könnyű, illatos, frissen, langyosan nagyon eteti magát, de másnap-pótuzsinak is kiváló.

Túrós kiflik (Snöcy)

lardy receptje az Nlc Sütik-képpel topicról


60 dkg liszt,

20 dkg zsiradék,

4 dkg élesztő,

4 dkg cukor,

1 tojás

1 dl tej,

csipet só, +1 tojás a kenéshez
Felfuttatjuk az élesztőt a cukorral elkevert tejben, elmorzsoljuk a vajat a liszttel, hozzáadjuk a felfutott élesztőt és a többi hozzávalóval összegyúrjuk. Hűtőbe tesszük amíg elkészül a túrótöltelék.

Töltelékhez:
25 dkg túrót

12 dkg cukorral

1 dl tejföllel,

5 dkg mazsolával,

3 dkg búzadarával

1 citrom reszelt héjával összekeverünk.
A tésztát 8 cipóra osztjuk, majd kerek lapokká nyújtjuk, és egyenként 8 cikkre vágjuk. Minden cikkre teszünk a töltelékből, feltekerjük, felvert tojással megkenjük. 180 fokos sütőben sütjük. Még melegen behintjük vaníliás cukorral. Ebből a mennyiségből 64 apró kiflink lesz. Nem érdemes kevesebbet készíteni, finom omlós.

Snöcy:

-én már csináltam úgy is,hogy a kész kifliket sütés előtt betettem a fagyasztóba,és csak késöbb sütöttem meg.Semmi baja nem történz,ugyan olyan finom lett mint volt.

Túrós kókuszgolyók

Hát-mint azt látjátok is- mostanában kicsit hanyagolva van a blogom. Mentségemre szolgáljon, hogy a konyha terén sem éppen most élem kreatívitásom csúcspontjait. Ez a túrós kókuszgolyó néven futó, raffaello utánzat a múlt hétvégi, iskolai jótékonysági batyusbálra készült. A túróból lepényt akartam gyártani, csak menet közben rájöttem, hogy már nem lesz időm megsütni, úgyhogy átlényegült golyóbisokká. Amíg én fürödtem az Uram gömbölygette és hempergette őket. A fehéreket kókuszreszelékbe, a barnákat kakaóporba. (eredetileg cukrozatlanba gondoltam, de a ház ura szerint az ízetlen,úgyhogy maradtunk a Nesquiknél és ráfogtuk a nyuszira)

Túrós kókuszgolyó

25 dkg túrót 20 dkg porcukorral,1 cs. van. cukorral elkeverek és állni hagyom.Amikor levet enged hozzákeverek kb. 15-20 dkg kókuszreszeléket.Kis golyókat formázok és kókuszreszelékben meghempergetem. A közepébe mandulát raktunk, de lehet mogyorót is.

Finom!

Kókusztekercs

Ha felmerül a sütés nélkül készülő sütik témája, száz százalék, hogy a felsoroltak között ott lesz a kókusztekercs is a kókuszgolyó, keksztekercs és társai mellett. Ez is olyan recept, aminél általában mindenki a sajátjára esküszik. De ha valakinek még nincs ilyen, jó szívvel tudom ajánlani a lentebb leírt- nálunk bevált receptúrát.

Kókusztekercs

1. Egy tálba rakunk 50 dkg darált háztartási kekszet, hozzáöntünk 20 dkg porcukrot, 2 evőkanál kakaót valamint 2 dl kávét. Összegyúrjuk. ( Ha túl lágy mehet még bele keksz, ha túl kemény +kávéval javíthatunk rajta)

2. A krémhez 20 dkg puha margarint simára keverünk 20 dkg porcukorral és belerakunk 10 evőkanál kókuszreszeléket.

3. A kakós tésztánkat kétfelé vesszük, kókusszal megszórt alufólián téglalap formájúra nyújtjuk és egyenletes rétegben rákenjük a krémünk felét. Ha ez kész, az alufólia segítségével feltekercseljük, jó szorosan és szórunk még a külsejére kókuszreszeléket.

4. Ugyanezt tesszük a másik adag tésztánkkal és krémünkkel is.

5. Ezután hűtőben kidermesztjük és végül kb. 1 cm-es szeletekre vágjuk.

Krémes- gyorsan és egyszerűen

Ha létezne villámgyorsan összedobható és mégis nagyon finom sütemények versenye, ez a krémes tuti dobogós helyen végezne. A már többször is említett Házi sütemények c. könyvből vettem a receptet, annyi változtatással-turbósítással, hogy nem én sütöttem a leveles tésztából lapokat, hanem megvettem a boltban 280 Ft-ért a friss krémeslapot. Lehet, hogy a gasztrosznobok most felsíkítanak és levegőért kapdosnak emiatt, szerintem ez azért nem főbenjáró bűn. Mindennel együtt nincs 20 perc, amíg elkészül. Tovább tart megvárni, hogy kihűljön. Nálunk óriási sikere volt, hétvégén dupláznom kellett belőle, mert pillanatok alatt eltűnt.

Én a könyvben írt adagokat feleztem, a kb. 30*20-as lapokhoz ennyi bőven elég volt.

Krémes

1. A krémeslapok közül azt amit felülre szánunk, egy éles késsel kockázzuk fel, akkora darabokra amekkorára majd szeretnénk elkészülte után felvágni. Sokkal könnyebb dolgunk lesz így, és nem törjük össze a lapokat. (ettől függetlenül szerintem alapszabály, hogy ezt a sütit nem lehet sem tökéletesen szépen enni, sem pedig szeletelni)

2. Az alsó lapot készítsük egy tálcára.

3. Jöhet a krém: Kimérünk fél liter tejet, egy olyan pitliben, amit be tudunk rakni a mikróba.

4. 3 evőkanál lisztet simára elkeverünk egy kevés tejben, a maradék tejet pedig berakjuk a mikróba 1-2 percre, hogy átmelegedjen.

5. A tejes liszthez, egyenként hozzáadunk 3 tojássárgáját és elkeverjük. Ezután hozzáöntjük a tejet is.

6. A keverékbe rakunk egy csomag vaníliáscukrot és 3 evőkanál kristálycukrot is.

7. A 3 tojásfehérjét kemény habbá verjük.

8. A tojásos-cukros keverékünket állandó keverés mellett sűrűre főzzük.

9. Ha besűrűlt, kicsit levesszük a tűzről és hozzáadjuk a felvert tojásfehérjehabot, majd a tűzre visszatéve 1-2 percig még főzzük, folyamatos keverés mellett.

10. A meleg krémmel azonnal megtöltjük a lapokat, a felkockázott tetejét is visszaillesztjük és megszórjuk bőven porcukorral.

11. Ha kihűlt, rögtön fogyaszthatjuk.

Tarhonyás-virslis paprikás krumpli

Jöjjön most édes után sós, süti után étel, ünnep után hétköznap. Még húsvét előtt készítettem ezt a finom egytálételt, ami nagy örömömre az extra válogatós Uramnak is ízlett. Először főztem tarhonyás ételt és tök jó lett. Tudom, nem egy agysebészet, de nekem sikerélményt jelentett. A receptet Borzsi blogjáról vettem és azon ritka alkalmak egyike volt ez, hogy csupán annyit változtattam rajta, hogy a virslit én karikákra vágtam és nem hosszabb darabokra. Amúgy úgy tökéletes a receptje-véleményem szerint- ahogy van.

Itt található eredetiben, de szokás szerint a lustábbak kedvéért ide is bemásolom. ( a fotó saját készítésű)

Tarhonyás-virslis paprikás krumpli ( Borzsi receptje a Főzni jó! nevű blogról)

1 fej vöröshagymát felaprítok és olajon üvegesre párolom, majd szórok rá 2 teáskanál pirospaprikát, ezt jól elkeverem, majd ráteszem az előzőleg már megpucolt és felkockázott krumplit (kb.6-7 szem) , felöntöm vízzel, hogy éppen ellepje és hagyom főni. Sózom, borsozom. Miután felforrt takarékra rakom a gázt és a forrás után kb. 10 perccel belerakom a tarhonyát ( kb. 10 dkg) és hagyom főni tovább. Újabb kb. 10 perc után belerakom a virsliket is ( fejenként egy párat) és ha az is megfőtt kész is az ételünk. Friss kenyéret adok hozzá.

Húsvét 2008.- Túrós kocka

A húsvéti beszámolóm utolsó fejezetéhez érkeztem. Az idei pálmát vitán felül ez a túrós kocka nevű sütemény nyerte el, osztatlan és zajos sikert aratva. A recept a Házi sütemény című könyvből való és már régóta szemeztem vele, csupán egy dolog tartott vissza tőle. Méghozzá maga a receptkönyv írója, mert bevezetésként (elrettentésként?), azt ecseteli, hogy milyen nehéz ilyen kevés lisztből (28 dkg) két lapot sütni és ne akadjunk ki, ha először nem sikerül stb. stb. Nos, aki rendszeresen olvassa a blogomat, az tudhatja, hogy utálok lapokat nyújtani, ahol csak lehet kikerülöm. Most mégis úgy döntöttem, hogy egy életem-egy halálom, én bizony belevágok. Ehhez képest, gyönyörűen és igaz, hogy sok liszttel, de könnyedén ki tudtam nyújtani a tésztát, sőt még a nyújtófára tekerős-tepsire átemelős trükk is sikerült, talán először életemben. Szóval, vagy a könyv szerzője titokban fogyókúrás guru, és így akarta elrettenteni a nassolnivágyókat a szénhidráttól, vagy pedig én vagyok hiperügyes.

A süti amúgy isteni finom, pár óra alatt megpuhul és minél több ideig áll annál finomabb lesz. (hogy túl sok ideje nem lesz, azt garantálom) A krémje nagyon egyszerű, nem kell főzni, mégis könnyű, nem nehéz és isteni finom.

Túrós kocka

Tészta: 28 dkg liszt, 5 dkg margarin, 1 sütőpor, 1 kávéskanál szalalkáli, 2 tojás, 10 dkg porcukor, csipet só

1. A lisztet elmorzsoljuk a margarinnal, majd hozzáadjuk a tojásokat, a sütőport, a porcukrot, a sót és a szalalkálit. Összedolgozzuk és kétfele osztjuk.

2. A lapokat vagy tepsi hátulján vagy sütőlemezen süssük. Jól zsírozzuk be vagy használjunk sütőpapírt.

3. A tésztát nyújtsuk ki és emeljük át a sütőlemezre. Nyújtásnál jó bőven használjunk lisztet, különben nem fogunk tudni rendesen dolgozni.

Előtte melegítsük elő a sütőt és tegyük be a tepsinket előmelegíteni, így amikor átemeljük rá a tésztát és véletlenül elszakad vagy összeugrik, a hő hatására könnyebben tudunk rajta javítani. Én miután a tepsire raktam, éles késsel szép egyenesre szabtam a széleit. Így a két lapot is egyformára tudtam sütni.

4. Pár perc alatt aranybarnára sütjük a lapokat és hagyjuk kihűlni őket. (akár 3-4 nappal korábban is megsüthetjük előre a lapokat és akkor később csak tölteni kell)

Krém: 25 dkg porcukor, 25 dkg margarin, 50 dkg túró, 1 csomag vaníliáscukor

1. A puha margarint robotgéppel habosra keverjük a cukorral, majd hozzáadjuk a túrót és a vaníliáscukrot is.

2. A két, kihűlt lap közé töltjük a krémet és néhány órát állni hagyjuk, hogy megpuhuljon, utána szeletelhetjük és hintsünk porcukrot a tetejére.

Húsvét 2008.- Tiramisu kis változtatásokkal

Húsvétra készült el életem első tiramisuja és azt kell mondjam mindenki szerint nagyon jól sikerült. Véleményem szerint ez az egyik olyan édesség, amire szinte mindenkinek van tuti receptje. Nos, nekem ez elsőre bejött, úgyhogy ennél maradok, mert nyertes csapaton nem változtatunk.

Még szilveszterkor ettünk a nővéremnél és az Uram azóta mondta, hogy mikor csinálok neki. Mivel- a mascarpone miatt- ez nem egy olcsó édesség, vártam a megfelelő alkalomra. Nos, ez lett a húsvét.

Még mielőtt leírnám a receptet, előre szólok, hogy azok akik csak az echte-eredeti tiramisut tudják elképzelni gyorsan kattintsanak a képernyő jobb felső sarkában lévő piros keresztre, nehogy sokk érje őket.

Néhány dolgon változtattam csupán. Az egyik az, hogy lidlis mascarponét használtam. Régebben, ha kellett a szarvasit vettem, de szerintem nagyon drága. Kis túlzással annyiért vettem két 25 dkg-os csomagot a lidliben, mint egy szarvasit. ( 625 nálunk a szarvasi, én pedig a kettőt vettem 690-ért.) Ezt nem a reklám helye volt, csupán a tapasztalaté. A minőségével pedig- bár bevallom tartottam egy kicsit tőle- az égvilágon semmilyen gond nem volt.

A másik változtatás rizikózabb (bár a fanatikusok már úgy sem olvasnak, ha meg igen vessenek magukra) Szóval az a helyzet, hogy mi- a szilveszteri pezsgőt és még egy két kivételes alkalmat leszámítva- abszolút nem iszunk alkoholt. Ezért azután nem akartam megvenni egy üvegnyi amarettót, kávélikőrt vagy bármi mást, mert úgysem fogyna el. Ezért azután szentségtörésként, az áztatófolyadékom rum+kávé keveréke volt. És jaj szegény fejemnek, de a kávé is 3in1-ben volt, mert kávét sem iszunk, ez is csak a váratlanul beeső vendégek miatt volt itthon.

Szóval ennyi a mea culpám, most pedig már tényleg jöjjön az én tuti finom tiramisureceptem. ( az eredeti recept a Szalay könyvkiadó Nagy süteményeskönyvéből való)

Tiramisu

Hozzávalók:

15 dkg porcukor, 1 csomag vaníliás cukor, 50 dkg mascarpone, 3 tojás, 2 csomag babapiskóta, 2-3 evőkanál kakaópor a tetejére

az áztatófolyadékhoz: fél deci rum, 2 kis tasakos 3in1 kávé és kb. 1,5 dl forró víz

Elkészítés

1. Válasszuk szét a tojásokat és a fehérjékből verjünk kemény habot.

2. A tojássárgájákat robotgéppel habosra keverjük a porcukorral és a vaníliás cukorral.

3. Adjuk a tojássárgájás keverékünkhöz a mascarponét és keverjük simára- még szintén a robotgéppel.

4. A felvert tojásfehérjénket óvatosan-fakanállal- keverjük a mascarponés-cukros-tojássárgájás krémünkhöz.

5. Készítsük el az áztatófolyadékot: a kávéporokat oldjuk fel a forró vízben, öntsük hozzá a rumot.

6. Egy-lehetőleg szögletes- tál pl. sütőtál, jénai stb alját rakjuk ki a bemártott ( kb. 3-4 másodpercig-ne áztassuk túlságosan el) babapiskótákkal, majd fedjük be krémmel, majd megint jön rá egy réteg bemártogatott babapiskóta és ismét krém. Így folytassuk, míg van anyagunk, de arra figyeljünk, hogy a tetejére mindenképpen krém kerüljön.

6. Tegyük hűtőbe legalább egy éjszakára, hogy összeérjenek az ízek és a babapiskóta is megpuhuljon. Tálalás előtt szórjuk meg alaposan cukrozatlan kakaóporral.

Tipp: Én a maradékot üvegpoharakba rétegeztem és mondhatni majdnemhogy nagyobb sikere lett, mint a rendesnek, mert irtó guszta volt.

Természetesen a kávé, ha van lehet igazi és ha van otthon használjunk amarettót vagy kávélikőrt, ki mit akar én csupán azt szerettem volna érzékeltetni, hogy emiatt felesleges venni, mert így is nagyon finom lesz, higgyétek el nekem.

Húsvét 2008.-Kinder paradiso szelet házilag

Mint írtam nehezen állt össze az idén a húsvéti menüm. Így azután még az utolsó utáni pillanatban is keresgéltem, hogy mit is süssek még? Lapozgattam a könyveket, újságokat, böngésztem az internetet és végül a lementett receptek között fogta meg a szememet egy kinder pingvin recept. Nem, azt tudtam, hogy akármilyen gusztusos is, ilyen nem fogok sütni, mert a bolti változatát sem szeretem. Nekem túl csokis. Viszont beugrott róla, hogy valahol egyszer olvastam a másik kinder termék a paradiso házi elkészítéséről.

Nosza keresgélni kezdtem és rá is találtam egy topicra, ahol ott virított fehéren-feketén az eredeti olaszból fordított recept. Gyorsan átfutottam és már éppen magamban rábólintottam volna, amikor a krém hozzávalói között utolsó helyen azt találtam, hogy 1 doboz 125 grammos főzőtejszín. Nyilván az én látóköröm rendkívül szűk, de sütibe valahogy eddig - pláne krémbe- még sosem használtam főzőtejszínt.

Addig-addig töprengtem, hogy végül- mivel meg volt adva az olasz link- megnéztem az eredeti nyelvű receptet. Előrebocsátom, nem tudok olaszul semmit, leszámítva az amore mio és a dolce vita kifejezéseket. Szóval, ott az állt- idézem- 1 confezione di panna per dolci da ml.125.

Egy internetes fordítóprogram segítségével kilogikáztam, hogy ez bizony édes tejszínt jelent. Aztán még ezt találtam : panna per dolci senza montarla, ami annyit tesz a program szerint, hogy a tejszínt felverés nélkül adjuk hozzá, no ekkor már sikerült teljesen összezavarnom magam. Ezért letettem arról, hogy elkészítsem ezt a sütit.

Azonban a könyvjelzőmbe tett oldalak között rábukkantam erre az oldalra: Destinazione Paradiso (culinario), ahol a blog írója egy bizonyos paradiso tortáról ír, amivel nagy sikert aratott a kollégái között. Nem állítom, hogy neki az a bizonyos kinder termék volt a minta, mert azt nem említi egy szóval sem, csak annyit, hogy ez egy klasszikus olasz sütemény. Mindenesetre az íze nagyon hasonlít rá, úgyhogy én ezért bátorkodtam ezt a nevet adni az elkészült sütinek.

Az eredeti recepten csupán két dolgot változtattam, azt is a formáján. Nem tortaformában sütöttem meg , hanem tepsiben és csak egy helyen vágtam el a lapot, így nem két helyre tettem kevesebb krémet, hanem egyre többet.

Még egy személyes megjegyzés a végére: most dolgoztam életemben először lapzselatinnal és nem tudom miért tartottam eddig tőle. Nagyon egyszerű, úgyhogy mostantól ennél maradok a tasakos helyett. Mindenkit aki eddig tartott tőle arra biztatok, hogy bátran kezdjen hozzá, lényegesen egyszerűbb vele dolgozni.

Itt találod az eredeti receptet.

Kinder paradiso szelet házilag (paradiso bloggerina azaz Ildikó receptje alapján

Hozzávalók:

4 tojás
100 gr liszt
100 gr étkezési keményítő
150 gr cukor
reszelt citromhéj v. 1 fiola citrom aroma
1 csipet só
100 gr vaj
1/2 csomag sütőpor

A tojások sárgájával habosre keverem a cukrot, hozzáadom a puha vajat, majd lassan az összes többi anyagot. A végén óvatosan belekeverem a tojások keményre vert habját, lassan kell csinálni, mert a massza elég kemény. (esetlegesen 1-2 ek. hideg tejjel lehet "hígítani" hogy ne legyen túl kemény, de nem szabad sokat önteni bele) Megjegyzés tőlem: nekem nem kellett bele tej.


Kivajazott, liszttel megszórt tepsibe teszem és 170 °C-os sütőben 35-40 percig sütöm.

a krémhez:

250 ml tej
200 ml tejszín
60 gr cukor
1 cs. vaníliás cukor
1 csipet só
30 gr liszt
reszelt citromhéj
néhány csepp rumaroma v. 2 ek rum
2 lapzselatin

200 ml tejet felforralok, összekeverem a cukrot és a lisztet a maradék tejben és a forró tejhez adom. Állandó keverés mellett 1-2 perc alatt kemény krémet főzök belőle. Folpackkal letakarom és hagyom kihűlni. Hozzákeverek minden anyagot. A lapzselatint 5 percig hideg vízben áztatom, majd óvatosan kicsavarom és a krémbe keverem. A legvégén a keményre vert tejszínhabot is hozzákeverem.

A kihűlt tésztánkat ketté vágjuk és megtöltjük. Kb. 1 órára hidegre tesszük, hogy a krém megdermedjen, utána porcukorral megszórva tálaljuk.

Húsvét 2008.- Gyümölcstorta

Nem voltam túl összeszedett az idei húsvét előtt. Pénteken este még azt sem tudtam pontosan, hogy mit is fogok sütni. Volt néhány ötlet a fejemben, de sehogysem akart összeállni egy logikus halmazzá. Azért furcsa ez, mert amúgy nem ez jellemző rám. Máskor már legalább két héttel korábban kitalálom, hogy mit fogok sütni-főzni, sőt, azt kell mondjam még egy átlagos hétvégét is jobban megtervezek, mint most a húsvétot.Mentségem persze akad bőven. Ennek ellenére-vagy pont ezért, végül minden kialakult- lett sonka, saláta, süti bőven. Sőt, ma egy nem tervezett, spontán vendégsereg is befutott, ami tök jól sült el. Persze amikor napokig arra gyúrok, hogy jönnek, akkor biztos, hogy valami gikszer közbejön és semmi sem alakul úgy ahogy elterveztem. Végül pedig az Urammal alkonyatkor tettünk egy sétakört a faluban. ( a kör az túlzás, mert az egyik utcában szembejött velünk egy kutya, ezért az én Hősöm ezt a területet kiemelt kockázatú övezetnek nyilvánította, ezért visszafordulva jöttünk haza- egy kis csavarral.) Több mint egy óráig kóborogtunk, kellemesen elfáradtunk, hogy aztán hazaérve újra jól besonkázzunk, beszendvicsezzünk, besütizzünk és kellemesen elpilledve elheverjünk a tévé előtt.

No, de térjünk át a gasztronómiai részre. Szóval, teljes tanácstalanságom idején az Uramat is kifaggattam mit enne és ő egyértelműen a gyümölcstortára szavazott. Ugyan felsziszentem( akik olvasták egy pár nappal előtti bejegyzésemet, azok már értik, hogy miért), ugyanis utálom a gyümölcstortaformát- kivajazni, kimosni, minden vele kapcsolatos dolgot. De mit meg nem tesz az ember lánya a szerelméért.

Gyümölcstorta

Tudom, hogy tök banális dolog, de egy újszülöttnek minden vicc új alapon, simán elképzelhető, hogy idevetődik valaki, akinek jól jöhet ez a leírás. Íme tömören az elkészítése.

1. 4 tojásból süssünk piskótát ( fehérje külön tálban felverve, hozzáadni 4 evőkanál cukrot, tovább verni kemény habbá, hozzáadni a tojássárgájákat, elkeverni utána robotgépet lerakni, elő a fakanál és apránként óvatos mozdulatokkal hozzákeverni 4 evőkanál lisztet. Ezután előmelegített sütőben aranybarnára sütjük)

Fontos! A gyümölcstortaformánkat vajazzuk és lisztezzük ki. Mivel irtó sok rajta a redő, könnyebb ha puha vajjal és ecsettel kenjük ki.

2. A kész piskótánkat kiborítjuk, hagyjuk kihűlni.

3. Közben megfőzzük a vaníliás pudingunkat. Én kevesebb tejjel szoktam, mint ami rá van írva, mert úgy szilárdabb krémet kapunk. (én 3,5 dl tejjel és 3 evőkanál cukorral főzőm meg), de ez ízlés kérdése, ki hogy szereti. Azért jobb, ha nem túl folyós a krém, mert eláztathatja a tésztánkat.

Ha megfőztük takarjuk le folpackkal, hogy ne bőrősödjön be.

4. Ha mindkettő kihűlt, rárakjuk a pudingot a piskótánkra, majd jöhet a tetszőlegesen kiválasztott gyümölcs. Nálam most barack volt, de ki mit szeret, akar, kinek mi van otthon.

5. A tetejére tortazselé jön. Nálam most színtelen volt, de piros gyümölcsöknél jól mutat a piros színű. A tasakon lévő utasítás szerint elkészítjük, egy kicsit hűlni hagyjuk azután felvisszük a tortára. Vigyázni kell, ne egyszerre öntsük rá, mert lefolyik és eláztatja a tortánkat, én például kanállal szoktam adagolni apránként rá, vagy mint most, szilikonos ecsettel viszem fel a tetejére.

6. Hűtőbe rakjuk egy kis időre, hogy megdermedjen, azután pedig jóízűen elfogyasztjuk.

Húsvét 2008.

Minden kedves olvasómnak kívánok Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Lőrinc Pál: Három füles


Három kis nyúl ül a réten.
Mesebeli faluszélen.
Előttük egy halom tojás,
Húsvét táján ez így szokás.
Festék is van jócskán, bőven,
Fut az ecset tekergően.
Tojáson a színes csíkok
Olyan, mint a fürge gyíkok.
Nyúlapó is megjön közbe,
Leül köztük ott a földre.
Nagy bajuszát simogatja,
Tojásokat válogatja.
Szebb az egyik, mint a másik,
Nincsen köztük mely hibázik.
Ügyes ez a három füles,
Nem lesz a tál sehol üres.
Jut is bőven minden házba,
Locsolóknak tarisznyába.
Kinek nem jut fusson ide,
Nyúlapó tesz a zsebibe.

Crostata

Nemrégiben írtam arról, hogy a névnapra az Uramtól megkaptam Nigella süteményeskönyvét, ami, hogy egészen pontos legyek a "Hogyan váljunk házi istennőkké" címet viseli.

Távol áll tőlem, hogy szakácskönyvkritikusként debütáljak, de azért néhány gondolatot írnék a benyomásaimról a könyvvel kapcsolatban. Elöljáróban annyit jegyeznék meg, hogy ez volt az első könyvem Nigellától, és igen, szeretném a többit is megvenni-megkapni (lehet ez akár felhívás keringőre, az arra illetékeseknek), úgy tudom magyarul ezen kívül kettő jelent meg: a Nigella falatozója és az Az egész évben nyári ízek címekkel. Összesen 6 jelent meg eddig, szóval három még várható magyarul, ha minden igaz.

Az, hogy a többire is pénzt szánok (megjegyzem nem is keveset átlagosan 5-8000 ft körül mozognak az árak), már önmagában annyit elárul, hogy nem okozott nekem nagy csalódást. Mégis, ha 5-ös skálán kellene pontozni 3,8 pontot adnék neki.

Hogy miért?

1. Engem nagyon zavart, hogy nem mindegyik édességhez készült fotó. Szeretem látni, hogy-hogyan kellene kinéznie az elkészült ételnek.

2. Nekem néhol túl sok a receptekben az idegen-ismeretlen-drága-nehezen beszerezhető hozzávalók sora. Persze mivel angol szakácsnőről van szó, természetesen a számára elérhető anyagokból dolgozik, de én hiányoltam, hogy a legtöbb helyen nincs megnevezve nálunk is kapható helyettesítője-pótlója. Mivel a fordítók között szerepelnek szakács hozzáértők is, úgy gondolom ilyen drágán árult könyvnél ez alapvető elvárás lenne.

3. A könyv tematikusan jól felépített, kitér az édességek szinte mindegyik csoportjára, úgy mint torták (töltetlen, töltött, gyümölcsös, mini),

aprósütemények, pie-ok (piték) ezen belül édes, sós, mini variációk

desszertek (rétegesek, sajttorták, profiterole, szuflé stb.)

csokis receptek(torta, brownie, keksz minden ami kell)

gyerekeknek(születésnapra, iskolai ünnepségekre) ebben a fejezetben szerepel a sokat előráncigált tündértorta receptje. (anno mikor támadták Stahl Juditot, hogy lemásolta Nigellát, ezt a receptet hozták fel többek között ellene no comment)

karácsony ( ne nálunk hagyományos karácsonyi ételekre gondolj, tipikus angol dolgok)

kenyér és élesztő

a házi istennő éléskamrája ( zselék, lekvárok, csatnik stb)

4. A könyv amúgy baromi vastag, az Uram szerint fegyverként is kiválóan használható, tartalomjegyzék nélkül 375 oldal. Élvezetes olvasmány, tetszik benne, hogy Nigella minden egyes recepthez még ad minimum plusz 2 tippet, hogy hogyan lehet csavarni rajta egyet. Így azután, ha nem is készítem el az adott receptet, rengetek jó ötletettel, megoldással leszek gazdagabb.Nagyon részletesek a leírások benne, minden fejezet előtt van egy kb. másfél oldalas ráhangoló bevezető is.

5. Tetszett, hogy rengetegszer említ más szakácskönyvszerzőket, akiktől az adott receptet vette, nem akarta úgy beállítani, hogy ő találta fel a spanyolviaszt.

Összeségében tehát (felfelé kerekítve) egy erős jóra értékelném a könyvet és tényleg várom, hogy a többit is forgathassam.

Íme az első recept, amit kipróbáltam a könyvből: a crostata nevű eredetileg olasz édesség. Nigella szederlekvárral ajánlja (amit ő készít el és a receptje szintén benne van a könyvben) Ő még ajánl hozzá egy kancsó meleg vaníliasodót.

Nos anélkül is finom, de én legközelebb kevesebb ideig sütöm, mert így a széle nagyon megszáradt. Amúgy a süti kinézete gyönyörű és bár nem nagyon szoktam ilyen hasonlatokat használni, de tényleg olyan, mintha a tészta lenne a foglalat, a lekvár pedig a kő egy ékszer közepén.

Amin változtattam: - nem volt szederlekvárom, csak jófajta ribizli( jó nagy gyümölcsdarabokkal és kissé savanykásan. Szerintem ilyesmit érdemes hozzá választani.

- nem a Nigella által ajánlott gyümölcstortaformát használtam (mert utálom kivajazni is, meg elmosogatni is, úgyhogy csak végső esetben veszem elő), hanem egy sima szilikonos 22 cm-es átmérőjű kerek tortaformát.

Crostata (Nigella Lawson receptje alapján)

Hv.: 7,5 dkg vaj, 15 dkg kristálycukor, 2 nagy tojás, 20 dkg finomliszt, egy csipet só, 1 teáskanál sütőpor, 1 citrom lereszelt héja, 20 dkg szeder- vagy egyéb hasonló lekvár

Elkészítés:

1. melegítsük elő a sütőt ( 180 fokra)

2. Keverjük krémesre a vajat a cukorral.

3. Egyenként adjuk hozzá a tojásokat, amíg a krém szép habos-levegős lesz.

4. A lisztet szitáljuk össze a sütőporral, sózzuk meg és forgassuk hozzá a tojásos-vajas keverékhez.

5. Végül adjuk hozzá a citromhéjat is.

6. Kanalazzuk az előkészített formánkba és oszlassuk el benne a tésztát úgy, hogy a szélein vastagabban álljon a tészta kb. 2 és fél cm magas legyen.

7. Kanalazzuk a közepébe a lekvárt, úgy, hogy a pereme maradjon szabadon.

8. Süssük 35-45 percig, amíg a tészta szép aranyszínű lesz, tapintásra pedig rugalmas. A formában hagyjuk kihűlni, csak azután borítsuk ki.

Gezemiceleves

A már említett "régiszakácsújságátlapozó" projektem újabb gyöngyszeme, eredménye ez a leves. Az egyik -nem is túl régi, azt hiszem tavaly decemberi- Vidék ízében jelöltem be ezt a receptet, mert nagyon tetszett. Többször írtam már, hogy levesekből nem túl széles a repertoárom, így ez a fajta úgymond húsgombócos zöldségleves rám az újdonság erejével hatott. (Megjegyzem az Uramra is, de rá annyira, hogy köszönte, de nem kért belőle)

Amúgy az olvasók által beküldött receptek között szerepelt, úgyhogy ildomos megemlítenem Csoknyainé L. Ágnes nevét is, mert Vitnyédről ő küldte be.

Ennyi promóció után még azt hozzá kell tennem, hogy nekem így alapból híg volt a leves, (nem állt meg benne a kanál), ezért főztem bele még tésztát, de ez valószínűleg csak az én génhibám eredménye, anélkül is finom. Gombócokból pedig legközelebb kisebbeket csinálok és kevesebb húsból. Ugyanis most nem volt csak nagyobb adagban lefagyasztva darálthúsom, ezért mindet begyúrtam. Lett is bőven. A felét begombócolva lefagyasztottam és még így is bőven-vígan jutott a levesbe.

Gezemiceleves

Hv.: 6 közepes krumpli, 3 sárgarépa, 1 petrezselyemgyökér, 1 fej vöröshagyma, 1 evőkanál olaj, 15-20 dkg darált hús, 1 tojás, só, egész bors, őrölt bors, őrölt kömény

Elkészítés:

1. Tisztítsuk meg a zöldségeket és karikázzuk illetve kockázzuk fel őket.

2. A hagyma egyik felét egyben hagyjuk a másikat reszeljük le apróra.

3. A zöldségeket az olajon egy kicsit átforgatjuk, megsózzuk és felöntjük vízzel, hozzáadjuk a krumplit és a fél hagymát is.

4. Dobunk hozzá egész borsot és készre, puhára főzzük. Szükség esetén utánsózzuk.

5. Amíg a levesünk fő a darált húst összekeverjük a reszelt hagymával, a tojással valamint adunk hozzá ízlésünk szerinti mennyiségben őrölt borsot, őrölt köményt és sót. Összekeverjük, gyúrjuk.

6. Az ízesített húsmasszánkból gombócokat gyártunk és a kész levesünkbe belefőzzük őket. Megvárjuk amíg feljönnek a víz tetejére, majd elzárjuk és késznek nyilvánítjuk az ételünket.

Turbó mikrós madártej

Teljesen véletlenül bukkantam rá a napokban egy számomra eddig ismeretlen blogra a Terülj, terülj asztalkámra. A tulajdonosa Ottis, aki a képe és az írásai alapján egy nagyon szimpatikus csajszinak tűnik. Az már csak ráadás, hogy szuper receptjei vannak. Nála találtam rá újfent a mikrós madártejre. Azért újfent, mert egyszer már valahol megvolt nekem ez a recept, de sikerült elkavarnom. Amúgy nem vagyok egy nagy madártej készítő, eddig talán egyszer csináltam, valamikor ezer évvel ezelőtt, de úgy maradt meg az emlékeimben, hogy sokat pepecseltem vele.

Nos, az tuti, hogy ez a fajtája tényleg turbó fokozatban készül el. Mindennel együtt kb. 10 perc alatt. Amin változtatni fogok legközelebb, hogy kevesebb ideig hagyom a mikróban a pudingos vaníliakrémet, mert most nem számoltam azzal, hogy amikor kihűl sűrűre dermed. Szóval, ha hígabbra akarjuk, akkor amikor úgy látjuk, hogy még nem jó, nos akkor lesz pont jó.

Ja és máskor hűlés közben nem fogom elfelejteni letakarni egy folpackkal, mert akkor a bőrősödést megelőzhetjük.

Itt találod az eredeti bejegyzést, de a lustábbak kedvéért ide is bemásolom.

Ez amúgy egy elég nagy adag én csak a feléből csináltam, ami nem is volt baj, mert most derült ki számomra, hogy az Uram utálja a madártejet, nekem pedig így is bőven elég volt.

Turbó mikrós madártej (Ottis receptje)

Hozzávalók: 1 liter tej, 3 tojás, 3 tk vaníliás cukor, ½ tk vaníliás pudingpor, cukor.

Elkészítés: 3 tojás sárgáját, 2 tk vaníliás cukrot, néhány kanál cukrot, a vaníliás pudingport simára keverjük és egy-két kanál tejet merünk hozzá. A tejet egy mikrózható tálba rakjuk, kissé megmelegítjük a mikróban, hozzáöntjük a tojássárgás keveréket és visszatesszük a mikróba. 2 percenként kivesszük és jól megkavarjuk. Ezt addig ismételjük, amíg a kellő sűrűséget el nem éri (én kb. 4-szer vettem ki). Én sűrűbben szeretem. Aki hígan szereti, kevesebb pudingport tegyen bele. A tojásfehérjét egy mikrózható tálban felverjük, a végén 1 tk vaníliás cukrot és egy kevés cukrot teszünk bele. Betesszük a mikróba, teljes teljesítményen ½ -1 percre. Ha szükséges, akkor még egy fél percre. Saját gőzében szépen megfő. Kanállal beleszaggatjuk a sodóba.

Almás krémes

Néhány napja előszedtem a régebbi főzős újságjaimat, hogy ötleteket gyűjtsek belőle. Mert sajnos úgy vagyok vele, hogy mikor megveszem, átolvasom őket, konstatállom, hogy ez is jó benne, meg az is, azután felkerülnek a polcra és és gyorsan elfelejtem, hogy mit is akartam belőle megcsinálni. Ennek kiküszöbölésére lapozgatom most újra a régebbi példányokat. Az első találat egy Rama-s recept, az egyik Príma konyha hátoldalán, reklámként szerepelt anno ez az almás krémes. Nagyon finom, extra sebeséggel fogyott el nálunk, alig bírtam a fotóhoz megmenteni pár szeletet.

Almás krémes

Tészta: 10 dkg Rama margarin, 30 dkg liszt, 10 dkg cukor, fél csomag sütőpor, 1 csomag vaníliáscukor, 1 tojás

Vaníliás krém: 10 dkg Rama margarin, 1 csomag (főzős) vaníliás pudingpor, 3 dl tej, 15 dkg porcukor

Almás krém: 5 dkg Rama margarin, 1 kg alma- reszelve (jobb a savanykásabb fajta, de ha mégsebb olyan sikerül, akkor arányosan csökkentsük a cukor mennyiségét), 10 dkg cukor (lásd az előbbi mondatot), kevés fahéj

- A tészta alapanyagait kevés tejjel összekeverjük, tésztát készítünk belőle és három (lehetőleg) egyforma lapot sütünk belőle.(ne nyújtsuk túl vastagra, mert a sütőpor még emel rajta majd)

- A vaníliás krémhez, a pudingot megfőzzük a tejjel, majd még melegen hozzákeverjük a margarint és a porcukrot.

- Az almát megpucoljuk, lereszeljük, fahéjjal és a porcukorral ízesítjük és puhára dinszteljük.

- A két krémet kihűtjük, majd összerakjuk a sütinket: 1.lap- almás krém- 2. lap- vaníliás krém- 3. lap- tetejére porcukor

Ezután már csak türelmesen kell várnunk másnapig, hogy megpuhuljon a süteményünk.

Sajtgolyócskák

Lám mire nem jó az, ha az ember lánya gasztroblogokat böngész nap mint nap. Nemrégiben anyamama oldalán fedeztem fel egy régi, feledésbe merült kedvencünket. Én ugyan jóval egyszerűbben készítem, mondhatni minimalizált változatot, de így is isteni finom és ráadásul annyira egyszerű, hogy el sem lehet rontani.

Még egy tanács: kis adaggal nem is érdemes próbálkozni, mert mire észreveszed magad, már egy darab sem lesz a tányéron és követelik az újabb golyócskákat.

Bármilyen körettel el tudom képzelni a rizstől kezdve a sült krumplin át, akár tartármártással is. De én csak úgy önmagában, simán, még hidegen is meg tudom enni.

Sajtgolyócskák

Hozzávalók: 25-30 dkg trappista sajt, 2 tojásfehérje, zsemlemorzsa

Elkészítés:

- reszeljük le a sajtot

- a két tojásfehérjét tegyük egy tányérba

- szórjuk hozzá a sajtot és keverjük össze egy egybeálló masszává

- készítsünk belőle golyókat

- forgassuk őket zsemlemorzsába (tehetünk hozzá szezámmagot)

- forró-bő olajban hirtelen, nagy lángon süssük aranybarnára őket.

Hasonlóan a rántott sajthoz, fontos a forró olaj és a nagy láng különben szétfolyik a sajt és magába szívja a zsíradékot.

Hólabda alias kozáksapka

A múlt vasárnap nagyon kínlódtam. Nagyon ettem volna valamilyen krémes-édes sütit, de korlátozottak voltak a konyhai készleteim, ráadásul lusta is voltam. Azután végül, hosszas nyavajgás után kiválasztottam, hogy hólabdát fogok sütni, de csak azután, hogy istenbizonyra megeskettem az Uram, hogy segít az összeragasztgatásban.

A süti amúgy nagyon finom lett- bár a puha, csokis piskótakorongok, összeragasztva finom vaníliás-habos krémmel és mindez kókuszba forgatva+ megfejelve némi csokival- szerintem ezt alapból teljesen egyértelművé teszik.

Több néven is ismert, nálunk otthon hólabdaként szerepel a kézzel írott receptes füzetünkben, de kozáksapkának is szokták nevezni. Most először tettem néhány darabnak csokimázat a tetejére, a próba kedvéért, amúgy nem szoktunk. Nekem a hagyományos jobban ízlett, az Uram viszont a csokisakat részesítette előnyben.

A ragasztgatás, kenegetés, hempergetés- persze egy kicsit pepecselőssé teszik, de megéri. Mi, miközben csináltuk- barkobáztunk, így gyorsabban telt el az idő.

Még egy kis mellékzönge: az este fénypontja az volt, hogy miután mindent összeragasztottunk, becsokiztunk, elmosogattunk- az Uram meg akarta tanítani nekem, hogy hogyan lehet konyharuhával jó nagyot csapni, mintha íjjal lőnél. Azonban akárhogy is próbálkoztam, csak nem sikerült, csupán néhány erőtlen csapáskát összehoznom. A drágám persze egy idő után konstatálta, hogy ez nem az én sportom lesz, úgyhogy feladta az okításomat és nekiállt vacsorázni. Kukoricasalátát, fasírttal.

Én azonban nagyon rosszul tűröm a kudarcokat, úgyhogy tovább próbálkoztam. Végül- egyetlenegyszer- sikerrel jártam. Méghozzá nem is kicsivel. Sikeresen beletaláltam ugyanis a szerelmem vacsorájának közepébe. Ennek következményeként még 2 nap múlva is kukoricaszemeket szedegettem a virágcserepekből és a radiátor alól. Az Uramnak pedig be kellett látnia, hogy a tanítvány túlnőtte- pontosabban, jelen esetben túllőtte a mesterét.

Hólabda alias kozáksapka

Tészta: Süssünk egy csokis piskótát 7-8 tojásból. Két lehetőségünk van, vagy sütünk egy piskótát normál tepsiben és kihűlés után kettévágjuk és abból szaggattunk korongokat. Vagy pedig- mint én is- egy nagyobb kb. 40*40-es tepsit választunk, így egy lapos piskótalapot kapunk, amiből rögtön szaggathatunk, vagdosás nélkül.

Ne készítsünk túl nagy köröket, ha nincs olyan kis szaggatónk, megteszi egy pohár is.

A szaggatás során figyeljünk, arra, hogy minél kevesebb legyen a leeső rész. (bár a maradék krémbe keverve, nagyon finom lesz, de azért igyekezzünk a legtöbb korongot kihozni a piskótánkból.)

Krém:

1. 20 dkg puha margarint habosra keverünk 18 dkg porcukorral.

2. 10 dkg lisztet, 4 dkg cukrot, 2 csomag vaníliáscukrot és 2 tojást összekeverünk, majd apránként (nehogy görcsös legyen), hozzáadunk 6 dl tejet és folyamatos keverés mellett sima és sűrű krémmé főzzük.

3. Ha kihűlt a két krémünket összekeverjük. (én a főzött krémet szoktam egy tálba tenni, kicsit felhabosítom habverővel és apránként- folyamatos robotgépezés mellett- adom hozzá a margarinos-cukrot krémet)

4. Az így kapott krémmel a kiszaggatott piskótakarikákat összeragasztgatjuk (ne sajnáljuk belőle!), azután kívül is körbekenjük és kókuszreszelékbe forgatjuk.

5. Ha szeretjük, a tetejüket olvasztott csokival vonjuk be. Valamint akár a krémbe is csempészhetünk kókuszreszeléket, úgy is finom lesz.

Még valami, ha nagyon-nagyon lusták vagyunk, azt is megtehetjük, hogy a piskótát kettévágjuk, beletöltjük a krémet, a tetejére is kenünk + megszórjuk kókuszreszelékkel és szeletekre, vágva tálaljuk. Persze ez nem lesz olyan szép, meg így már se hólabda se kozáksapka nem lesz belőle, de halkan megsúgom, csak így négyszemközt, velem bizony előfordult már ez a csúfság.

Nudli

A nudlival ezidáig nem igazán ápoltam szorosabb kapcsolatot. Régebben- miután sokáig szemeztem vele- hazajött velem egy zacskó fagyasztott változata. Hát, mit mondjak? A csomagoláson látható kép volt az, ami ingerlően gusztusos volt, amiatt vettem végül meg, de mitagadás hatalmas csalódás lett a vége, mert a végeredmény egy nyúlós, ragadós, ízetlen vacak lett. Ebből persze teljesen logikusan arra következtettem, hogy a nudli ilyen. Nem is terveztem, hogy mi és ő még valaha egymásra találhatunk.

Azután múlt héten egy tartalmasabb leveshez kerestem második fogást, amikor a Házi ételek c. könyvben rábukkantam egy szilvalekváros gombóc receptre. No, gondoltam, pont ez kell nekem. A könyv írója megemlítette azt is, hogy ebből a tésztából nudlit is készíthetünk. Nudlit? Kösz, nem!-gondoltam.

Azért ziher, ami ziher felhívtam az Uramat, hogy mi a véleménye a menüről. Nos, azt kell mondjam, egy mondattal húzta át a terveimet. Ugyanis közölte, hogy a szilvalekvárt hanyagoljam és inkább nudli legyen gombóc helyett.

Így azután- miután a leesett államat összeszedtem- nudlit készítettem. Ami- itt esett le másodjára az állam- nagyon finom lett és igen tekintélyes adag. Ezért amit nem főztem ki, azt tálcára téve lefagyasztottam és amikor már megdermedtek zacskóba tettem őket.

Nudli

Hozzávalók:

30 dkg finomliszt

1,2 kg krumpli

1 tojás

2 csipet só

A nudlik hempergetéséhez zsemlemorzsa

1. A krumplikat megmossuk, majd héjában megfőzzük őket.

2. Közben egy kevés olajon, serpenyőben megpirítjuk, folyamatos kevergetés mellett a zsemlemorzsát. Úgy, hogy tegyünk hozzá, amikor kész kristálycukrot és ha szeretjük egy kevés fahéjat. ( 20 dkg zsemlemorzsához kb. 3 evőkanál cukor és egy kis kávéskanál fahéj mehet)

Én még soha nem csináltam így a morzsát, de határozottan finomabb így, ízesítve.

3. Ha megfőtt a krumpli, leszűrjűk, megpucoljuk és krumplinyomóval átpasszírozzuk.

4. Az áttört krumplihoz hozzáadjuk a lisztet, a sót, a tojást és összegyúrjuk.

5. A tésztából megformázzuk a nudlikat. Ezt lehet úgy, hogy kis darabokat tépünk le belőle és azokat görgetjük hengerekké, vagy pedig hosszabb, ujjnyi vastagságú csíkokat sodrunk és azokat késsel vágjuk fel 2-3 cm-es darabokká.

Arra azért figyeljünk, hogy kb. egyforma nudlikat gyártsunk, mert a főzésnél különben gondjaink lesznek. (egyik szétfő, a másik még nyers)

6. Egy nagy fazékban feltesszünk kb. 4-5 liter vizet főzni, rakunk bele egy kávéskanál sót és egy evőkanál olajat.

7. A felforrt vízbe rakjuk bele a nudlikat, egyszer óvatosan átkeverjük, azért, hogy lássuk nem ragadtak le az aljára, utána pedig addig főzzük, amíg fel nem jönnek a víz felszínére. Akkor még egy percet adunk neki, végül szűrőkanállal kiszedjük őket és beleforgatjuk az előre legyártott pirított morzsánkba.

8. Ehetjük porcukorral vagy lekvárral, de ha szeretjük, akár cukros darált mákot vagy diót is szórhatunk rá.

Baracklekvárral ettük, csak a fényképen látszik olyan sötétnek, mintha szilva lenne.

Tavaszi körkérdés

A Horasz által útjára indított tavaszi körkérdést, anyamama volt olyan kedves és átgurította hozzám. Délelőtt már írtam egy szép, cirkalmas posztot ebben a témában, ami azután egy ügyetlen gombnyomás miatt elszállt az éterbe. Ezt jelnek tekintettem, úgyhogy rövidre fogom.

A kérdés arról szólt, hogy kinek melyik étel jelenti a gasztronómiai tavasz beköszöntét? Nos, nem szolgálhatok sok újdonsággal, közhelyesen szólva csatlakozom az előttem szólókhoz. A harsogó, üde, szabadföldi retek, újhagyma, saláta, a nap és nem műanyagízű eper megjelenése bizony számomra is azt jelzi, hogy vége a télnek. Ilyenkor gyakrabban készítek salátákat, mert teljesen más ízt kapunk, mint a téli, kényszerérlelt, se íze-se bűze zöldségutánzatokból.

És még valami, a húsvét: a friss zöld fűből készülő nyuszifészek, a jófajta, füstölt házisonka, a harsogóan friss zöldségek a reggelizőasztalon, a csípős torma. Ez maga a TAVASZ, így csupa nagybetűvel.

Továbbítanám a kérdést, mert őszintén kíváncsi vagyok a válaszukra: Cukroskatának és Ildinkónak.

Sós rudacskák ha csak zsír van otthon módra

Vasárnap délután nagyon ettünk volna valamilyen sós sütit. A hagyományos módon készülő pogácsák, kiflik nem jöhettek szóba, mert nem volt otthon sem margarin, sem vaj, sem sajt de még csak tejföl sem. Keresgélni kezdtem valamilyen minimálrecept után, de valahogy most sem az internet, sem a saját gyűjteményem nem nyújtott megoldást.

Végül Horváth Ilona alapművében leltem rá a megmentő receptre a 392. oldalon sós rudacskák néven. A megmentés abban nyilvánult meg, hogy azt írta, hogy ha nincs margarin vagy vaj, zsírral is elkészíthető az pedig még lapult a hűtőmben egy kevés. (pont elég lett) Amúgy pedig tényleg egy minimál sós süti mert mindenből kevés kell bele.

Az íze pedig? Nos felülmúlta a várakozásaimat. Valószínűleg a zsír miatt, olyan különlegesen omlós lett, amilyet még soha egyetlenegy ilyen típusú sütinél nem tapasztaltam. Erre mondják, hogy szétomlik a szádban. Nagyon finom. Tényleg érdemes kipróbálni és nemcsak ilyen "vészhelyzetben" előhúzni a kalapból.

Sós rudacskák (Horváth Ilona receptje)

Hozzávalók:

- 30 dkg liszt

- 22 dkg margarin vagy 16 dkg zsír

- 2 dkg élesztő

- 1 egész tojás a lekenéshez

-1 tojássárgája a tésztába

- fél dkg cukor

- kevés (kb. fél dl tej)

- só (ízlés szerint, szerintem sótól függően mehet bele 2 teáskanálnyi, de inkább kevesebbet rakjunk bele egyszerre és kóstolgassuk)

Elkészítés: Én kenyérsütőbe raktam bele és azzal dolgoztattam össze.

Annak hiányában először a tej+cukor keverékében futtassuk fel az élesztőt.

A lisztet morzsoljuk el a margarinnal, utána jöhet hozzá a tojássárgája, a só, az élesztős tej és az egészet összegyúrjuk. Ha kell tehetünk még hozzá tejet, de ne legyen lágy a tészta.

Ceruza vastagságúra nyújtjuk és 8-10 cm rudakra vágjuk.

Lekenjük a felvert egész tojással és megszórhatjuk szezámmaggal, köménymaggal stb.

A tepsiben egymástól 2-3 cm távolságra rakjuk őket és középmeleg sütőben aranybarnára sütjük.

Kekszes rúd

Amikor azon gondolkoztam, hogy milyen kommentárt is írhatnék ez elé a sütemény elé, először vendégvárónak akartam titulálni, mert akár 2-3 nappal előbb is meg lehet csinálni, mert az állás csak jót tesz neki, tojás nincs benne, tehát nyugodtan várakozhat a sorára. Aztán rájöttem nemcsak vendégségekre bedobható mentőöv ez, hanem hétköznapi túlélőkészletnek is kitünően megfelel. Ha hétvégén összedobjuk, hétközben van mire rájárni, ha nassolni támad gusztusunk.

Nekem nem nagyon sikerült szép szeleteket vágni, de ezért csakis magunkat hibáztathatom, mert persze nem tudtuk kivárni az előírt két nap felét sem, még aznap megvágtuk.Hát, nem lennék jó gyümölcskenyérkészítő, az tuti. Nemrégiben olvastam egy könyvet (valami ponyva volt, de az emészthető fajtából), ahol leírtak egy csomó gyümölcskenyérreceptet. Azokat már karácsony előtt több hónappal elkészítik és mindenféle alkohollal stb. átitatott rongyban érlelik az adventi időszakig. Nálunk addigra már valószínűleg bottal üthetnénk a nyomát.

Na, jól eltértem a kekszes rúdtól. Nemrégiben láttam több blogon is felbukkani egy retro süti nevű édességet, szerintem ez a recept lényegében nagyon hajaz arra. Én azonban a Házi sütemények című könyvből lestem el.

Jól csomagolható, finom kiegészítője lehet uzsonnáknak, kirándulásoknak.

Kekszes rúd

Hozzávalók:

- 30 dkg háztartási keksz

- 1 dl rum

- 25 dkg porcukor

- 10 dkg vaj

- 10 dkg darált dió

- 1 evőkanál baracklekvár

- 5 dkg kakaó

Elkészítés:

1. A kekszet kukoricaszem nagyságú darabokra össze-vissza tördeljük, majd leöntjük az 1 dl rummal és kb. fél óráig állni hagyjuk.

2. A porcukrot, a vajat, a diót, a kakót és a lekvárt jól összekeverjük. (én a dióból alig tettem bele, szerintem csak 3-4 dkg-ot, úgy mutatóba, mert a célközönségem nem szereti és nem akartam, hogy kiérezze belőle)

3. A vajas-lekváros-kakaós stb. krémhez hozzádolgozzuk a darabos, rumos kekszdarabokat és tulajdonképpen készen is vagyunk, már csak a formázás van hátra.

4. Az eredeti recept azt írja, hogy zsírpapíron rudat formálunk belőle. Én az egész masszát belenyomkodtam egy szilikonos püspökkenyérformába. De lehet ez őzgerinc is vagy bármi más, amit szeretnénk.

5. Ha a formázással kész vagyunk hideg helyre tesszük és két nap múlva éles késsel szeljük. Nem lesz teljesen puha a tészta, a keksz ropogós marad.

Ha esetleg túl lágy lenne a tésztánk formázás előtt, tegyünk bele 1-2 evőkanál darált kekszet, ha túl kemény egy kis plusz baracklekvárt.

A kekszet törhetjük egyenként- csak úgy haladatlan- ha nincs hadra fogható emberünk, zacskóba téve klopfolóval gyorsíthatjuk a dolgokat.

Csikós tokány

Szeretem olvasni Cecile konyháját. Nagyon jókat főz-süt. És amit a legjobban szeretek benne, hogy nem bonyolítja túl a dolgokat. Semmi felesleges flinc-flanc, egyszerűen, hagyományosan, elérhető-nem luxus hozzávalókból dolgozik. A tortái pedig gyönyörűek. Egy ideig itt blogolt az nlc-n, azután átköltözött a blogspotra, de én még mindig hűséges, visszajáró olvasója vagyok és maradok. Nála találtam rá a csikós tokányra, amiről rögtön eszembe jutott, hogy régen a menzán sokat ettünk ilyet és milyen finom is volt. Főzni azonban még sohasem főztem. De miután így felébredtek az ízélményeim, muszáj volt belefogni.

Bár az öndicséret nem szép dolog, bátran állíthatom: isteni lett. Annyit változtattam csak a recepten, hogy raktam bele még 4 gerezd fokhagymát, delikátot viszont nem. (nem azért mert gasztrosznob lennék, csupán, mert nem volt itthon)

Mivel az Uram, köszönte, de nem kért, nekem több evésre is elég volt. Egyszer krumplipürével ettem, máskor tésztával. Mindenhogy jó volt.

Íme Cecile receptje,de itt is megtalálod.

Csikós tokány (Cecile receptje alapján)


A sertéscombot hosszúkás csíkokra daraboljuk. A füstölt szalonnát megpirítjuk, majd kivesszük a zsírból. A feldarabolt hagymát beleöntjük, üvegesre pároljuk, majd belerakjuk a húst, és felöntjük kevés vízzel. Fűszerezzük (paprika-só-bors, és aki nem ellenzi, delikát). Amikor a hús megpuhult, megszórjuk kevés lisztttel, ráöntjük a tejfölt, és újra felfőzzük. A szalonnát visszapakoljuk, főtt tésztával tálaljuk.

Recepttár a blogíró kollegák és kolleganők tollaiból 3. rész

A képet az nlc képeslapküldő oldaláról vettem kölcsön.

A tegnap este kicsit máshogy alakult, de íme az ígért folytatás. Itt találod az első és második fejezetet.

1. Rita kincses konyhájában találtam rá ismét a gulyáskrémes makarónira. A Stahl könyv nekem is megvan, de mindig elfelejtem, hogy milyen régen ki akarom belőle ezt próbálni. No majd most.

2. A desszert eu receptversenyén találtam ezt az almás-erdei gyümölcsös morzsasüti ( Crumble ) receptet. Sörös Szilvia receptje. Nálam tuti befutó.

3.A múltkori reszelt túrós kudarcomat igyekszem orvosolni Szabados Alida- szintén desszert eu-s receptjével.

4. Habos-diós rolni Éva receptje szintén a fent említett oldalról

5. Kurucz Renáta kardinális receptje

6.Házi francia krémes from desszert eu F.-né Weisz Zsófia

7. Nigella ihlette citromos tejberizshab Juc blogjáról

8. Phzs Vkf III. fordulós pályamunkája a Sajtos papucs valószínűleg a húsvéti asztalra kerül nálunk.

9.Fűszerkert ajándék csokis sütije

10. Mamihami ropogós műzlijét ajándékba akarom elkészíteni

11. Bodza sajtos-petrezselymes és májas vajkrémje nálam tuti befutó

Innentől Snöcy receptjei következnek-nemrég találtam a blogjára és szuper dolgokat fedeztem fel nála-muszáj ide kijegyeznem őket, különben tuti elfelejtkezem róluk. Szóvak indul a Snöcy maraton.

- virágos keksztekercs

- hóemberek raffaeloból

- sajtkrémes pogácsa

- újévi tésztamalackák

- eperfagyi fagyigép nélkül

- cipóban sült csülök

- epres gyümölcsrizskoszorú

- tiramisutorta

- epres-tejszínes túróhasáb

- virágos keksz

Hát egyenlőre ennyi, a könyvjelzőm kiürült (persze csak átmenetileg). Még valami, érdekes megfigyelés volt, hogy jónéhány olyan receptet is bejelöltem még anno, amit most újra olvasva már nem is értettem, miért gondoltam, hogy ezt majd én egyszer megsütöm-főzőm. Azok mentek rögtön a virtuális kukába. Azért furcsa, mert nem egy-kettő ilyen volt, hanem legalább 10. Szép vasárnapot mindenkinek!

Recepttár a blogíró kollegák és kolleganők tollaiból 2. rész

Folytatom az itt megkezdett sorozatot. Íme a további "várakozók" a listámon.

1. Dulmina ígéretes csíkos krumplija

2.Cserke áfonyás joghurthabreceptje- az ötlet nagyon tetszik, málnával képzeltem el, hogy megcsinálom

3. Burgonyás Focaccia Paradicsommal-Cookingstar receptje .

4.Max pudingos babái

5.Mirelle Tabaki csirkemellreceptje

6.Az igazi foszlós fonott kalács receptje Max blogjáról

7.Grissini brindzás mártogatóssal buliba- Ildinkótól

8.Doctorpepper blogjáról származó pizzagolyók

9.Sajtos gombóckák Mamihamitól

10. Ecet és olaj túrótortáját biztos kipróbálom, ha egyszer hozzájutok lidlis túrókrémhez

Még egy körrel jövök, valamikor estefele. Szóval FOLYT. KÖV.

Nagyon finom hűtős lángos

Van nálunk néhány olyan étel, aminek az elkészítése az Uram "specialitása", feladata. No nem kell itt nagy dolgokra gondolni: melegszendvics, bundáskenyér stb. Nos ilyen a lángos is. Már írtam róla, hogy vannak a főzésben korszakai. Ilyen vissza-visszatérő mánia nála a lángostészta készítése és sütése. Ez a hűtős lángos ősrégi recept. Arra kiváló, hogy ha munkából hazaérve semmi máshoz nincs kedvünk, csak felrakott lábbal átolvasni a napi sajtót vagy elmerengeni azon, hogy vajon miért Botondot választotta Kinga és nem Gézát a Barátok köztben, akkor csak előveszünk egy adag tésztát és alig pár perc alatt már kész is vagyunk a vacsorával.

Az Uram fokhagymás olajjal eszi, én tejföllel és sajttal.

A recept szerint 2 hétig is eláll, de erről nem tudok biztos információt adni, mert nálunk 4 nap volt a maximum amit a tészta a hűtőben eltölteni kényszerült.

Ne ijedjünk meg, ha a normálisnak látszó tésztánk bezacskózás után pár perccel önálló életet kezd és puffulni kezd a zacskóban. ( lásd a lenti képen) Ez teljesen normális jelenség.

Nagyon finom hűtős lángos

Hozzávalók:

1 kg liszt, 2 db tojás, 2 dl tejföl, 4 dl tej, 5 dkg élesztő és fél evőkanál só

Ezekből a hozzávalókból kézzel vagy géppel sima tésztát dagasztunk, szép simára kidolgozzuk. Majd zacskóba rakjuk és hűtőben tároljuk. (rendes hűtőben nem mélyhűtőben)

A recept állítása szerint 2 hétig is eláll, úgy,hogy mindig csak annyit szedünk ki belőle, amennyit fel akarunk használni.

Olajos kézzel formázzuk kör alakúvá a tésztát, úgy, hogy a közepe vékonyabb legyen. Bő és meleg zsíradékban kell sütni, arra azért ügyeljünk, hogy ne legyen túl forró és ne süssük túl nagy hőfokon, mert akárcsak a fánknál, akkor hamar megég a külseje, belül pedig nyers marad. Ha pedig túl kicsi a láng vagy nem elég meleg a zsíradék akkor magába szívja a lángos és nehéz, sulykos lesz meg persze rossz ízű is.