Sportszelet

Makacs megfázással küzdök lassan már másfél hete. Mindenféle kúrák kipróbáltam már, de nem igazán voltak hatásosak. Az őszi szünetek arra szántam, hogy kikúráljam magam, de sajnos nem sikerült, mert holnap már suli, várnak a gyerkőcök, én pedig még mindig küzdök a bedugult orrammal, köhögéssel, trüsszögéssel és azzal, hogy úgy érzem az agyam helyén csak egy nagy csomó vatta van. (Persze az utóbbi lehet, hogy nem függ össze a megfázással.) Szóval sütés-főzésügyileg nem voltam/vagyok a topon. Dehát azért valami süti csak kell a "népemnek"-gondoltam és láss csodát! Bekukkantottam Lylia Boszorkánykonyhájába és szembejött velem a megoldás.

Erről a sportszeletről már hallottam valamikor, sőt meg is akartam csinálni, mert megesküdtem volna, hogy lementettem a receptjét. Azután persze kiderül, hogy jó, hogy nem esküdtem meg rá, mert nem volt meg. Úgyhogy, most dupla öröm ért, mikor rábukkantam Lylia blogjában.

Az elkészítése tök egyszerű, gyorsan megvan, mutatós, nagyon kiadós és állítólag finom is. Azért csak állítólag, mert én a fent leírt okok miatt nem érzem az ízeket, de a tálcáról való fogyás mértékét nézve, biztos, hogy nincs vele baj.

Sportszelet

2 dl tejet, 20 dkg margarint és 20 dkg cukrot összeforralunk.

Kihűtjük és utána hozzaöntünk egy csomag ( fél kg ) darált háztartási kekszet, 3 evőkanál kakaót, 1 vaníliaaromát és 1,5 üveg rumaromát. ( én ehelyett fél dl rumot tettem bele).

Az egészet összekeverjük, majd egy folpackkal ( én egy nylonzacskót szedtem szét, mert utálom a folpackot hámozni) kibélelt tálcára nyomkodjuk.

Itt lehet variálni, hogy milyen vastagra akarod a csokit/sütit. Én a normál, vékonyabb fajtát utánoztam le, de lehet akár a vastagabb XXL-eset is utánozni.

Szóval a kívánt vastagságúra lapigatjuk a tálcán. Kicsit hűlni hagyjuk és közben csokit olvasztunk. (én tejcsokit választottam és a zacskós kivitelt, amit csak forró vízbe kell tenni, ott megolvad, azután levágni a tetejét, kinyomni és szétkenni a sütin. Két zacskót használtam fel, mert nagy adag volt, de tök jó lett. Majd ha megint veszek bepostolom ezt a fajta csokimázat, én nagyon szeretem, mert könnyű vele bánni, nem kell gőz felett dikicselni vele, aprósütit tök jól lehet vele díszíteni, ha csak kis lyukat vágunk rá és nem is drágább, mint egy tábla Katica tortabevonó, azt hiszem 160 Ft körül van egy zacskó)

Szóval végül ráöntjük a csokimázat és hűtőbe rakjuk kb. egy órára, hogy megdermedjen. Utána a kívánt vastagságúra daraboljuk. Utána már nem kell hűtőben tárolni.

Ui: az jutott még eszembe, hogy van a sport csokinak egy meggyes fajtája is. Azt is lehetne reprodukálni, ha meggybefőtt levét tennénk hozzá egy keveset vagy bonbonmeggy aromát tenni bele.

Üdítős sütemény

Ez a süti már olyan régóta tartozik a családi repertoárunkba, hogy már nem is emlékszem arra, honnan, kitől kaptuk meg a receptet. Tény azonban, hogy nagy kedvencünk és gyakran kerül terítékre ünnepeken, de akár szimpla hétvégeken is.

Többször, több helyen találkoztam már ezzel a recepttel különböző más neveken is, mint például Fanta szelet, Mirindás kocka stb. nálunk üdítős szeletként vonult be a köztudatba.

Elég sok variációs lehetőség van ebben a sütiben. A tésztája lehet sima vagy csokis piskóta. (én csináltam már így is, úgy is, mindenhogy finom) Azután lehet vékonyabb a piskóta vagy vastagabb, attól függ hány tojásból készítjük és mekkora tepsiben sütjük. Sőt! Lehet ünnepi alkalmakra kerek tortaformában is elkészíteni, nagyon látványos lesz.

Azután ott a teteje, amit ugye a nevéből adódóan szénsavas üdítőből készítünk. Nekem a narancsos az igazi, de a nővérem pl. már készítette málnából is.Lehet vele próbálkozni, de szerintem valamilyen savanykásabb üdítő illik hozzá.

Üdítős sütemény

Tészta: sima vagy csokis piskótát sütünk, mondjuk 5 tojásból, de ezt aszerint döntsük el, hogy mekkor a tepsink és, hogy milyen vastag tésztát akarunk.

Én úgy szoktam, hogy a tojásokat egészben belütüm egy tálba, hozzárakok annyi evőkanál cukrot, ahány tojással dolgozom, azután robotgéppel 7-8 percig keverem, hogy jól felhabosodjon és sok levegőt vigyek bele. Ha kész, kanalanként hozzáadom a lisztet (szintén annyit, ahány tojással dolgoztunk) és fakanállal óvatosan, széles mozdulatokkal beledolgozom a tojáshabba. Ha kakaós piskótát sütök akkor egy kanállal kevesebb lisztet rakok és ahelyett jön a kakaópor.

Végül az előkészített vagy sütőpapíros sütőformában öntjük és előmelegített sütőben megsütjük.

Túrókrém: 2 csomag (fél kiló) túró, 25 dkg Rama margarin, 25 dkg porcukor

A puha margarint a porcukorral robotgéppel habosra keverjük, majd hozzáadjuk a túrót és azzal is egyneműre keverjük.

A kihűlt piskótára kenjük.

Teteje: 7 dl SZÉNSAVAS üdítő ( alapból narancsos), 2 csomag főzős vaníliás pudingpor, 1 evőkanál cukor

A pudingport elkeverjük a cukorral és felengedjük az üdítővel, majd folyamatos keverés mellett zselészerű krémet főzzünk belőle. Amikor már bugyog és jó sűrű, akkor levesszük a tűzről és hagyjuk kicsit hűlni, mert ha túl melegen tennénk a sütire lefolyna és vinné magával a túrókrémünket is. ( saját tapasztalat)

Szóval, ha már kicsit hűlt, óvatosan adagolva rátesszük a süti tetejére. Egyszerre inkább kisebb adagokat rakjunk és azt egy késsel vagy spatulával oszlassuk szét.

Ha ráraktuk mindet, tegyük egy órára hűtőbe, utána szeletelhetjük és tálalhatjuk.

Sörkifli

Ha könyvet írnék és ajánlást kérnének tőlem, akkor biztos, hogy ezt a bejegyzésemet Áginak ajánlanám. Ági az unokatestvérem, a szívemnek kedvesebbek közül az egyik. Nos, ez persze még nem indokolja, hogy a sörkifli receptje az ő nevéhez fűződjön. Hogy mégis miért jut mindig ő az eszembe valahányszor ezt sütöm?

Ha néhány hónappal ezelőtt megkérdezik tőlem, hogy ki az az ember a környezetemben akit a legkevésbé érdekel a sütés-főzés és más hasonló "háziasszonykodós" dolgok, szinte biztos, hogy Ágnest választottam volna. Ez azonban már múlt idő, merthogy neki a tavalyi ősz nemcsak a hideget és az esőt hozta meg, hanem a nagy szerelmet is. A természet pedig okosan rendezi a dolgokat, mert ahogy az már lenni szokott, hamarosan felébredt benne a szeretett férfiról való gondoskodás ösztöne.

Innen pedig már egyenes út vezetett a sörkiflihez. Merthogy családi örökségünk szerint mi sohasem kispályázuk el a dolgokat. Ha lúd, legyen kövér alapon a választása először erre a kelt tésztás, sós sütire esett. No mármost tudjuk, hogy a kelt tészta nem egy egyszerű dolog, ha nincs kenyérsütő gépünk a dagasztáshoz. Sok-sok hibába belefuthatunk a készítés során. És hát, hogy is mondjam finoman: Ági jó diák módjára az összeset végigvette. Először fél adagot készített, a baj csupán annyi volt, hogy a tej mennyiségét nem felezte. Becsületére legyen mondva a lágy, ragacsos tésztát nem dobta ki, hanem kisütötte. Igaz, mivel nem akart lejönni a kezéről dobálós tészta lett belőle. De elfogyott. Másodjára az élesztő felfuttatása okozott némi gondot. Harmadszorra pedig a dagasztás maradt el, így a tészta nem kelt meg.

Ennyi rossz élmény után azt gondolhatnánk, hogy Ági föladta. Tévedés! Nem, őt nem olyan fából faragták. Negyedjére is nekifutott és láss csodát tökéletesre sikerült. Aranybarnára sült, omlós sörkiflik kerültek ki a keze alól. A kitartás végül meghozta a gyümölcsét.

A mesének jó a vége, merthogy Ági azóta is lelkesen süt-főz, véleményem szerint nagyon kreatívan és lelkesen.

Hát, ezért ajánlom én a sörkiflis bejegyzésemet, Áginak.



Sörkifli

50dkg liszt, 2dl olaj, 5dkg élesztő, 3dl tej, fél ek só, 1 ek cukor. Ha van kenyérsütőnk akkor mindent belepakolunk és kelesztjük. Ha nincs akkor egy kevés langyos-cukrot tejben felfuttatjuk az élesztőt. Közben egy tálba rakjuk a lisztet, hozzárakjuk a sót, olajat, a maradék tejet és végül a felfutott élesztőt. Ebből sima tésztát dagasztunk, majd meleg helyen 1 órát kelesztjük.

Ha kész a tésztánk, akkor 8 ökölnyi gombócra szedjük és egyenként kerekre nyújtjuk őket. Attól függően, hogy kisebb ropogósabb vagy nagyobb puhább kifliket akarunk gyártani 8 vagy 16 felé vágjuk.( Ha ropogósabbat akarunk akkor 16 kis háromszögre vágjuk, ha puhábbra elég 8 felé.)

Én lekentem tojással őket. Utána meg lehet szórni szezámmaggal vagy mákkal.

Előmelegített sütőben aranybarnára sütjük őket. Nagyon finom uzsonnára, reggelire egy teához vagy vendégváráshoz - a nevéhez illően akár sörhöz is.( bár azt még nem próbáltam)

Amerikai almatorta

A múltkori almáspitém közönségsikere után természetes módon adódott, hogy újabb almás recepteket próbáljak ki. Erre az amerikai almatortára esett ma a választásom. Nem tudom, hogy mitől amerikai, azt viszont igen, hogy a recept nmaristól származik és még valamikor nagyon régen Zsé blogjából mentettem le, de valahogy soha nem került rá sor, pedig az egyszerűsége miatt kézenfekvő lett volna.

Nagyon finom és gyorsan összedobható süti, azt viszont már nem mondhatom, hogy nagyon olcsó is, mert itt mifelénk Békés megyében az alma ára 300 ft felett van, ami szerintem horrorisztikusan sok. Állítólag azért, mert tavasszal elfagyott a Nyírség összes almatermése. Úgyhogy az újabb almás próbálkozásaimhoz meg kell próbálnom felhajtanom egy olcsó(bb) almabeszállítót.

A süti amúgy nem túl dekoratív, a fényképarca sem túl előnyös, de higgyétek el a zord külső, finom, békebeli ízű süteményt takar.



Amerikai almatorta (nmaris receptje)

- Végy egy sütőformát! Ez lehet bármilyen alakú: kerek tortaforma ( kb. 26 cm-es) vagy egy közepes méretű tepsi. Ha nem szilikon, készítsd elő a szokott módon: kend ki zsíradékkal és lisztezd be vékonyan.

- Pucolj meg 3-4-5 almát! Attól függ mekkorák és mennyi almát szeretnél a sütidbe. Én 4-et pucoltam meg és szeleteltem fel, így egy 26 cm-es kerek tortaforma aljába két réteget sikerült belerakosgatnom.

- Ha beleraktad, szórj rá egy kisebb maréknyi cukrot és hintsd meg némi fahéjjal.

- Jöhet a tészta: na egy nagyon egyszerű! Egy akkora tálba ami befér a mikróba, tegyél bele 10 dkg margarint és olvaszd fel. Azután zuttyints hozzá 15 dkg cukrot, 15 dkg lisztet, 1 csomag sütőport és 2 egész tojást. Ezt az egészet egy habverővel keverd sima tésztává.

- A tésztával borítsd be az almaszeleteket. Nem lesz egy folyós massza, úgyhogy egy lapos fakanál jó szolgálatot tehet a szétkenésnél. Ha könnyíteni akarsz magadon, egy kis tejet önts hozzá, akkor könnyebben megadja magát.

- Előmelegített sütőben kb. fél óra alatt sül aranybarnára. A kiborítással, hogy az alma felülre kerüljön, várni kell amíg hűl, ellenkező esetben szétesik az egész. Lehet még plusz cukorral tálalni vagy csokimázzal, de szerintem így alla nature is nagyon finom.

Megjegyzés: Válaszunk hozzá kicsit savanykásabb almát, úgy jobban kijönnek az ízek.

Kata szelet és egy majdnem V.K. F. nevezés

Blogírói pályafutásom úgy indult még a nyár közepén, hogy az nlc-s fórumokat olvasgatva, a lányok ajánlottak egymásnak gasztroblogokat. Kíváncsiságból rákattintottam párra és nagyon tetszettek. Így kezdett el bennem is érlelődni a gondolat, hogy talán én is írhatnék egy ilyet.Természetesen folyamatosan olvasgatom mások blogjait azóta is. Vannak amelyek azért állnak közelebb a szívemhez, mert az írójuk nagyon szimpatikus, van ahol olyan hétköznapi recepteket találok, amelyet én is szívesen készítek, van amelyeket pedig pont a különleges ételek, útiélmények miatt olvasgattok. Szóval olyan vagyok a gasztroblogokkal, mint Gombóc Artúr a csokikkal...

Hogy, hogy is jön ez a Kata szelethez? Nos pár hete olvasgatás közben rábukkantam a V.K.F. X. fordulójának kiírására. Máskor is szívesen böngésztem a pályamunkák között, sőt játszom a gondolattal, hogy egyszer majd én is felnövök a " nagyokhoz" és benevezek erre a szerintem nagyon jó , játékos főzőversenyre.

A mostani forduló kiírásakor is elgondolkodtam tehát, hogy melyik a legmeghatározóbb gyermekkori ízélményem? Mi is jut eszembe erről először. Torlódtak a gondolatok és a receptek a fejemben, azután valahogy teljesen ki is ment a fejemből. Múlt héten azután -teljesen spontánul, minden hátsó szándék nélkül- Kata szeletet sütöttem. Már a habot kentem rá, amikor bevillant. EZ AZ! Ha valami akkor ez egy igazi gyerekkorból hozott íz.

Hosszú éveken át, minden jeles alkalomkor ott kellett álljon az asztalon, mert anélkül nem volt ünnep az ünnep. Bármikor megkérdezték tőlem: na mit süssünk, mindig az volt a válaszom: Kata szeletet. Már mindenki unta és új sütiket vett volna fel a repertoárba, de én ragaszkodtam hozzá.

Emlékszem a karácsonyt, húsvétot megelőző napra, amikor már ott puhult a kamrában, de nem lehetett megvágni. Igazi ünnepi pillanat volt, amikor anyu levágta a széleit és odaadta.

Szóval igen én azt hiszem, ezzel neveznék a V.K.F. jubiláló X. fordulójára.

Kata szelet

Tészta: 50 dkg lisztet, 15 dkg zsírral, 15 dkg cukorral, 2 tojássárgájával és 1 csomag sütőporral összerakunk egy tálba. Annyi tejet rakunk, hozzá, hogy egy könnyen nyújtható tésztát kapjunk. Ha kész háromfelé szedjük és három lapot sütünk belőle.

Megjegyzés: Nekem nem volt zsírom, úgyhogy margarint használtam. Anyu kérdeztem, hogy mennyivel többet tegyek, azt mondta, bátran tegyem bele az egész 25 dkg margarint, mert csak omlósabb lett tőle. Igaza lett.

Lustaságból még meg is puhítottam a mikróban egy kicsit a margarint és így nagyon könnyen összeállt a tészta és alig kellett hozzá tej.

Krém:

A legrosszabbul sikerült lapunkat összetörjük. (Kézzel, géppel vagy zacskóba téve klopfolóval-kinek, hogy tetszik).

A tésztamorzsához hozzáöntünk 1 dl vaníliás tejet (vaníliarúd-krőzusoknak, mezei halandóknak vaníliaaroma vagy vaníliáscukor) és 1 dl rumot. (ki lehet váltani rumaromával, de az nem az igazi).

Utána hozzárakunk 2 evőkanál baracklekvárt, 2-4 evőkanál cukrozatlan kakaóport (ízlés szerint), 10 dkg vajat és 15 dkg cukrot.

Ezt robotgéppel sima krémmé keverjük és a megmaradt két lapunk közé, egyenletes rétegben betöltjük.

Máz: 3 tojásfehérjét, 15 dkg porcukorral gőz felett felverünk, majd a sütire kenjük. (Először a fehérjékből felhőszerű habot keverünk utána adjuk hozzá a cukrot és kb. 5-7 perc alatt kemény habbá verjük. Vigyázzunk, mert ha túl forró a gőz, megfőhet a habunk. Amikor már jégcsapként lóg a hab a kiemelt habverőkarokon, na akkor már kenhetjük.)

A tetejét reszelt csokival vagy tortadarával díszítjük.

Másnapra puhul össze isteni finom omlós süteménnyé.

Mákos-narancsos muffin

A muffinnal kapcsolatosan, az első élményeim kb. 3-4 évvel ezelőttre tehetők. Akkoriban kezdett elterjedni, nagyrészben a Stahl műsorok hatására, aki előszeretettel sütögetett a műsoraiban különböző féle, fajta muffinokat. Addig nem is nagyon hallottam erről a süteményről, talán csak amerikai filmek büféjeleneteiben villant fel néha, innen tudtam, hogy létezik ilyesmi.

Azután, mikor már igencsak érett bennem a gondolat, hogy beruházok egy sütőformára, az egyik kolleganőm ódákat zengett, hogy milyen finom sütiket süt benne, meg hű, meg há. Sőt, receptet is adott hozzá: a snickerses muffint. Ez volt az első muffinreceptem, ami azóta is az uram nagy kedvence. (pont a napokban kért meg rá, hogy süssek neki, talán majd a jövő héten.)

Hozzá kell tegyem, hogy évekkel ezelőtt, egy ilyen forma még közel 3000 ft volt, nem úgy, mint ma amikor már akár 700 ft-ért is beszerezhetsz egyet. Mi pedig igencsak szűkösen éltünk akkor(is). Úgyhogy, úgy emlékszem ez volt a szülinapi ajándékom abban az évben. Nagyon örültem neki. Onnan kezdve, hosszú heteken át muffinokat gyártottam, könyveket szereztem be, receptek után kutattam az interneten és sütöttem,sütöttem,sütöttem.....

A lelkesedésem hosszú hetekig tartott, de ez pont elegendő idő volt, hogy mindketten besokalljunk tőle. Ezért azután hosszú ideig pihentettem a muffinsütést. Időnként összedobtam egy-egy fajtát, de a lelkesedésem jócskán megcsappant. Ennek az is volt az oka, hogy a legutolsó pár adag nem sikerült túl jól, lapos lett a tetejük, nem nőttek meg olyan szép "muffinszerűre".

A napokban azután a Maximában rábukkantam pár muffinreceptre. Az egyiket, mintha nekem találták volna ki, mert már két hónapja kerülgettem a hűtőben egy fél csomag bontott cukrozott máktölteléket. Még nyáron vettem mákos tésztához, de ezzel is úgy vagyok, mint a rakott karfiollal, egy évben egyszer doszt elég belőle. A mák, meg csak ott állt és állt. Szóval a mákos-narancsos muffin pont nekem való recept volt.

Ja! és nagyon szépen lettek a sütik. A titok véleményem szerint ( meg az egyik okos muffinos könyvem szerint) az , hogy forróra elő kell melegíteni a sütőt és nagy lángon kell elkezdeni sütni, kb. 10 perc után lehet egy kicsit visszavenni. Az oka pedig, hogy hamar sülnek ezek a kisadagos sütik, rövid idő alatt kell " összekapják" magukat, ezért kell nekik a nagy hő.

Úgy érzem mostantól megint gyakrabban kerül elő a muffinsütő. (Amit már szilikonosra cseréltem, de kacérkodok újra a teflonossal, mert nagyon tetszenek azok a klassz mintás papírkapszlik.)



Mákos-narancsos muffin

- 22 dkg lisztet elkeverünk fél csomag sütőporral

- a narancsot meghámozzuk, úgy, hogy belső fehér héja se maradjon rajta. (én egy éles késsel csupaszítottam le) , a gyümölcshúst felkockázzuk. ( 1 db-ot ír a recept, de bátran mehet bele kettő is)

- Egy tálba tesszünk 25 dkg mákot és 10 dkg cukrot (én cukrozott máktöltelékből csináltam, kb. 18 dkg volt és cukrot egy evőkanállal raktam még hozzá), hozzádobunk egy csipet sót, hozzáöntünk 5 evőkanál olajat, 20 dkg tejfölt és 2 egész tojást is hozzáütünk. ( a narancsoknak a leve is mehet bele, ami kifolyik pucolás közben)

- ezt összekeverjük és hozzáadva a lisztes keveréket és a narancskockákat még egy párat keverünk rajta, majd muffinformákba töltjük és megsütjük a fent leírt módon.

Megjegyzés: nekem túlságosan dominált benne a mák, a narancs alig érződött rajta, ennek ellenére finom volt, de legközelebb ( mert lesz legközelebb!) úgy fogom csinálni, hogy egy narancsot karikákra vágok és sütés előtt a muffinok tetejére ültetem.

Pizzás csiga

Az elmúlt hétvégén nem igazán alkottam maradandót a konyhában. Volt egy csomó programunk, meg valahogy úgy kicsúszott az a két nap a kezeim közül. Máskor mindig megtervezem előre a hétvégi menüt, most ez kimaradt. Talán ez volt a baj? No, lényeg a lényeg, mire feleszméltem, már vasárnap délután volt. Emberem aludt, mert éjszakára ment dolgozni, szóval csillapítandó a lelkiismeretfurdalásom, gondoltam meglepem a kedvenc dolgozós kajájával. Ez a pizzás csiga. Azért is szereti ezt vinni, mert tudja meló közben is enni, nem kell feltétlenül leállnia, mintha májkrémet vagy valami dobozolós kaját vinne.

Tényleg jó nagyon a recept, bátran ajánlom. Egyszer az uram egyik kollégája, miután megkínálta egy darabbal (szigorúan csak eggyel és nem többel) kérte, hogy küldjem el a receptjét, mert ez meg kell sütesse a feleségével is, annyira ízlett neki.

A recept Liannáé, a munka oroszlánrésze a kenyérsütőjé, az elismerés és a hálás puszik pedig az enyémek. Egész jó üzlet, igaz?

Pizzás csiga

1 kefír
fél kg liszt
fél dl olaj
fél dl tej+pici cukor+fél kocka friss élesztő
só(ha édeset csinálsz akkor csak egy csipet és 3 kanál cukor)
Ha túl kemény akkor tej ha lágy akkor liszt.(függ a liszt minőségétől, a kefír sűrűségétől)
Az egészből tésztát dagasztani és egy órát meleg helyen keleszteni.

Én szoktam a tésztájába tenni egy evőkanálnyi oraganót is.

( Ha van kenyérsütő, akkor a dagasztó-kelesztő program: nálam ez 1.50 perces)

Ha kész kinyújtom- könnyű vele dolgozni és kézzel szoktam- kb. 1 cm vastagságú és 40*20 cm-es téglalappá.

Rákennem a pizzakrémet. (Én erre boltit használok, de lehet saját főzésű is. Érdekes a rendes pizzára én is magam készítem) Reszelek rá egy kevés sajtot, majd a rövidebbik oldalánál fogva feltekerem.

Végül kb. 2 cm vastagságú csigákat gyártok belőle. Megdizájnolom őket és tepsire ültetve még egy kicsit kelesztem, majd a tetejére is szórok sajtot.

Gőzős sütőben, aranybarnára sütöm őket.

Megjegyzések: azért kell a gőzős sütő, mert attól a kelt tészták sokkal finomabbak lesznek, én egy fém kotlában szoktam betenni vizet a sütő aljába, mikor begyújtom előmelegíteni a gázt.

arra most jöttem rá- és gondoltam megosztom másokkal is, hátha van aki még nem tudja, ezt a rendkívül fontos dolgot-hogy miért a rövidebb oldalánál kell kezdeni a tésztának a tekerést? Hát nézetem szerint azért, mert így sokkal többet tekersz rajta, mint amúgy és így a csiga csigaszerűbb, többrétegű lesz.

Egyszerű málnás piskótatorta-ribizlire hangszerelve

A tegnapi Tupper partira sütött mézespuszedliből ( amiről már többször ódákat zengtem ezeken az oldalakon) egy darab sem maradt. Még mutatóba sem. Az én drága emberem legnagyobb bánatára. (Előtte le volt tiltva róla, nehogy elfogyjon, azután meg már nem volt miről) Szóval engesztelésül ( a puszedlihiányért és a kotlákért-ahogy ő mondaná), gondoltam meglepem egy Stahl féle egyszerű málnatortával.

A gond csak annyi volt, hogy nem kaptam a boltban málnát, csak ribizlit, sebaj megcsináltam azzal.

Valamikor május környékén volt adásban ez a süti és emlékszem, hogy olyan hatással volt rám, hogy még aznap meg is csináltam. Meg azóta már jó sokszor. Nagyon egyszerűen összedobható, de finom sütemény.

Nyáron mindig úgy ettük, hogy vaníliafagyit-jégkrémet krémesre olvasztottunk és azt kentünk a tortaszeletek tetejére. Valami isteni finom együtt.

De most, hogy már se nyár, se jégkrém, se jó idő, gondoltam újításként vaníliás tejszínhabbal fogom kínálni. Az csak annyi, hogy a tejszínt, cukorral és vaníliás pudingporral vertem fel. Finom lett, csak legközelebb elég lesz hozzá fél csomag pudingpor is, mert így kicsit olyan, mintha liszt lenne benne , de az íze jó.

Egyszerű málnatorta

12 dkg finomlisztet összekeverünk egy fél kávéskanál sütőporral és egy csipet sóval. Félretesszük.

4 egész tojást, 12 dkg cukorral, 1 citrom reszelt héjával és egy vaníliáscukorral (vagy igazi vaníliával vagy aromával- ami van) robotgéppel 6-8 percen át habosra keverjük.

Ha kész, fakanállal, óvatosan hozzákeverjük a sütőporos lisztet. Ha elvegyült, hozzáöntünk 5 dkg olvasztott, langyosra hűlt vajat is.

A legjobb, ha a kb. 20-24 cm-es tortaformánk alját jó minőségű (szilikonos) sütőpapírral béleljük ki.

A gyümölcsöt összekeverjük egy evőkanál cukorral és fahéjjal. (Én fahéjat nem raktam hozzá, de aki úgy gondolja használja bátran)

A tészta felét az előkészített formába öntjük, majd jön rá a gyümölcs, a tetején pedig egyengessük el a maradék tésztát.

Előmelegített sütőben 40-45 perc alatt megsütjük.

Ha kicsit hűlt tálra borítjuk és óvatosan lehúzzuk róla a sütőpapírt. A tészta könnyűsége miatt a gyümölcs a tészta alján lesz, azaz mostmár nekünk felül.

Szerintem magában is nagyon finom, de jöhet hozzá a már említett fagyi vagy a vaníliás tejszínhab is.

Vaníliás tejszínhab: 2 dl tejszín, 2 evőkanál porcukor (ízlés kérdése és attól is függ, mennyire savanyú gyümölcsöt használunk), fél csomag főzős vaníliás pudingpor. Így verjünk belőle robotgéppel kemény habot. Ha Hulalát használunk, nem kell plusz cukor, mert az már édesítve van.

Lehet puding helyett vaníliaromával is vaníliásítani. (Hú, de gyönyörű szó ez!)

Házi sóskifli

Mit érdemel az a bűnös, aki vasárnap délután jön rá, hogy kevés kenyeret vett? Nos, jólmegérdemelt büntetésként, állhat neki kiflit sütni, hogy másnap hajnalban legyen mit tenni a elemózsiás tatyóba. Még szerencse, hogy a lusta vagy modern ( a megfelelő aláhúzandó) háziasszonyok jó barátja a kenyérsütőgép nem ismeri a szabadnap fogalmát. Így azután a munka nagy részét elvégezte, rám már csak a formázás és a sütés maradt. No meg a babérok learatása, hogy milyen csuda háziasszony is az, aki vasárnap kora este frissen sült kiflit rak a vacsoraasztalra.

Házi sóskifli

A recept a nemrégiben bepostolt Házi sütemények c. könyvből származik.

Hozzávalók:

68 dkg liszt, 2,5 dkg élesztő, 1,5 dkg só, 2 dkg kristálycukor, 2 dkg tejpor, 2 dkg olvasztott margarin, 4,5 dl langyos tej

Tetejére: köménymag, szezámmag vagy nagyszemű só

Elkészítés: Ha van kenyérsütőnk mindent pakoljunk bele, betartva az alapszabályokat. ( folyadékok alulra, szilárdak felülre- só és élesztő ne érintkezzen), majd jöhet a kelesztő program.

Ha nincs, akkor az élesztőt felfuttatjuk egy kevés cukros tejben és utána hozzáadjuk a többi hozzávalóhoz. Sima tésztát dagasztunk belőle, majd egy órát kelesztjük.

A megkelt tésztából kifliket formázunk

1. vagy körlapot nyújtunk és azt daraboljuk kisebb-nagyobb háromszögekre, aszerint, hogy mekkora kifliket akarunk kapni

2. vagy nyújtunk két darab 14 cm széles és 40 cm hosszú 4mm vastagságú téglalapot, amit azután háromszögekre darabolunk.

A kifliket tepsibe rakjuk és előmelegített sütőben aranybarnára sütjük.

Ha van kenyérsütőnk este is bekészíthetjük a tésztát, akkor reggel csak formázni és sütni kell. Ilyenkor tej helyett vizet használjunk!

Rétegelt krumpli

A krumpli-szerintem- az egyik legsokoldalúbban felhasználható alapélelmiszerünk. Nálunk- válogatóséknál- legalábbis biztosan. A favorit a vajjal, tejjel habosra kevert és apróra vágott snidlinggel megszórt krumplipüré, de emellett is sokféle módon készítem. Hetente egyszer, valamilyen formában biztosan szerepel az étlapunkon. A rétegelt krumpli receptjére valamelyik fórumon találtam rá, sokszor készítettem is, azután valahogy feledésbe merült. A hétvégén, pakolászás közben a kezembe akadt egy évekkel ezelőtt vezetett háztartási füzetem, amibe minden nap felírtam, hogy mit főztem, sütöttem. Sőt, volt, hogy meg is terveztem előre a heti menüt. Nekem nagyon bejött ez a módszer, nem kellett agyalni délután 5-kor, hogy mit főzzek és spórolni is tudtam, mert előre tervezhető volt a bevásárlás. Azután jött a költözés és valahogy abbamaradt a dolog, pedig nekem bevált ez a módszer. Lehet, hogy újra el kellene kezdenem.

Nos, ebben a füzetben akadtam rá újra erre a régi kedvencünkre. Nagyon egyszerű elkészíteni, csak kicsit pepecs, de megéri a fáradságot.

Rétegelt krumpli

Hozzávalók 5-6 adaghoz

- 7 nagyobb krumpli ( számolni kell a leeső részekkel),

- 20-25 dkg ízlés szerinti valamilyen sonka vagy felvágottféle ( én zalaival szoktam készíteni)

- 1 csomag lapka sajt

- bacon vagy császárszalonnaszeletek

Elkészítés:

- a krumplit héjában, sós vízben megfőzzük

- a felvágottat és a lapkasajtokat félbevágjuk

- amikor a krumpli megfőtt, megpucoljuk és ujjnyi vastag szeletekre vágjuk.

- rétegenként összeállítjuk: krumpli-felvágott-sajt-krumpli-felvágott-sajt-krumpli

- a belső rétegeket kissé sózhatjuk, de nagyon óvatosan, mert a szalonna is sós.

- ha kész a rakott krumplitornyunk, akkor szalonnát tekerünk köré és azt fogpiszkálóval rögzítjük.

- sütőbe tolva 30-35 perc alatt készre sütjük.

Nagyon finom és nagyon kiadós, laktató étel.

Túrós palacsinta sütve

Gyakran sütök palacsintát, de ritkán jutok hozzá, hogy elkészítsem így, mégegyszer átsütve egy tejszínes mártásban. Az ok nagyon egyszerű: mire odajutok már nincs hozzá meg se a palacsinta, se a túró. Most hétvégén azonban szemfüles voltam, így sikerrel jártam.

Egy tartalmasabb leves után, ízletes, könnyű második fogás. A cukros-tojásos tejszín, mialatt sütjük, egy finom, pudingszerű krémmé sűrűsödik a palacsinták körül.

Túrós palacsinta sütve


Sütünk kb 12-15 db palacsintát.

Egy 25 dkg-os túrót összekeverünk két tojás sárgájával, 1 csomag vanília cukorral, kb 7-8 dkg kristálycukorral, egy citrom lereszelt héjával.

A két tojás fehérjét felverjük jó keményre és óvatosan hozzáadjuk a túrós masszához, úgy hogy ne törjük nagyon össze.

Ezt betöltögetjük a palacsintákba, aztán kettévágjuk őket. Egy jénait alaposan kivajazunk, és a fél palacsintákat szépen egymás mellé-felé rétegezzük, hogy olyan szép rakottas legyen.

Errea következő mártásfélét kell önteni: egy 3dl-es tejszínt elkeverünk egy vaníliacukorral, egy-két evőkanál kristálycukorral és egy egész tojással. Rálöttyintjük a palacsintákra.

Előmelegített sütőben, közepes lángon kb 20-25 percig sütjük míg szép piros lesz a tetje.

Márványkuglóf

A nővéremék egy lakásfelújítás kellős közepében vannak, úgyhogy szombaton felajánlottam, hogy főzők nekik egy nagy adag paprikás krumplit. Mikor már majdnem kész volt a kaja, akkor jutott eszembe, hogy jó lenne meglepetésként valami sütivel is előrukkolni. Mivel idő és alapanyagszűkében voltam, csakis valami gyors és egyszerű süti jöhetett szóba. Nézegettem az internetről leszedett receptjeimet és ott bukkantam rá a márványkuglófra. Aki beírta, nagyon dicsérte és még a címe mellé is odaírta, hogy nagyon finom. Persze, erre nincs mit adni, hiszen ízlések és pofonok. Ennél azonban nem csalódtam. Nagyon gyorsan össze lehet dobni, a végeredmény pedig egy olyan igazi békebeli uzsonnasütemény lett. Omlós, könnyű, illatos és tényleg nagyon finom. Ráadásul pedig - szerintem - nagyon mutatós is a kétszínű rétegekkel.

Márványkuglóf (nagyon finom)

4 db tojás
25 dkg porcukor
25 dkg liszt
1/2 csom. sütőpor
13 dkg margarin
1/4 liter tej
mazsola, dió, kakaó

A tojások fehérjéből kemény habot verünk. Egy másik tálban sima krémmé keverjük a tojás sárgákat, a margarint és a porcukrot. + 1 cs. vaníliáscukor!
Ezután beleöntjük a tejet, a sütőporos lisztet és legvégül a tojáshabot. Ha teljesen elkevertük, akkor a krém egyik felét beletesszük a a kivajazott lisztezett kuglófformába. A maradék krémhez hozzáteszünk két evőkanál kakaóport, elkeverjük és a sárga krém tetejére öntjük. Tehetünk bele diót, mazsolát. Lassú tűzön (gáz-4-es, villany 150 fok)sütjük kb. 60-70 percig! Próbáljátok ki! Érdemes!

Megjegyzés tőlem: én beletettem egy citrom reszelt héját is. Aki teheti, ne hagyja ki belőle, mert ha lehet még finomabb lesz tőle.

Túrós-szőlős rétes

Tegnap délután, mikor hazaértem a munkából nekiálltam sütni. Feszültséglevezetésként sem utolsó elfoglaltság és emellett még az is motivált, hogy múlt hétvége óta állt a hűtőmben egy csomag túró. Túrós palacsintát akartam csinálni tejszínes mártásban megsütve, de azután elmaradt, a túró pedig megmaradt. Eszembe jutott, még napközben, hogy nemrégiben az egyik Nők Lapjában (talán Szántó Dávid volt rajta) láttam egy túrós-szőlős rétesreceptet Lajos Maritól. Ritkán szoktam a receptjeit használni, de ez valamiért megfogott. Nem túl munkás az elkészítése, hamar megvolt.

A végeredmény: hát részemről egy szeletet ettem, mégsincs már belőle. Igaz az Uram vitt magával egy nagy adagnyit munkába, én a gyerekeket kínáltam meg a saját adagomból a suliba és anyunak kivittük a maradék szeleteket. (Nemrég telefonált és mondta, hogy neki nagyon ízlik és alig van már belőle.)

Szőlős-túrós rétes (Lajos Mari receptje)

A hozzávalók 3 rúd réteshez vannak megadva. Egy rúdhoz 4 réteslap használatát írja a recept.( Én rendetlen voltam, és kevés volt a lapom, csak két laposat csináltam, de hiányzott hozzá a plusz 2, úgyhogy javaslom maradjon a 4)

A lapokat egy benedvesített, de alaposan kicsavart, tiszta konyharuhára terítjük és megkenjük-pötyögtetjük laponként ( a felsőt is) az olvasztott vajjal vagy margarinnal.

Ezután jön a töltelék:

-10 dkg túrót alaposan (robotgéppel) kikeverünk 4 dkg puha margarinnal. Egyenként hozzáadjuk 3 tojás sárgáját, fél citrom reszelt héját, 1 dl tejfölt (lehetőleg 20%-os legyen).

A 3 tojásfehérjét 8 dkg kristálycukorral és egy csipet sóval kemény habbá verjük, majd apránként hozzadjuk a túrós masszához. Végül szitálva hozzáadunk még 5 dkg lisztet is.

A fenti módon előkészített réteslapra a töltelék egyharmadát úgy helyezzük rá, hogy a széleken mindenhol 3-3 cm-t kihagyva a felénk eső harmadra terítsük szét. A két szélét hajtsuk a töltelékre, majd óvatosan, a konyharuhát segítségül véve tekerjük fel szorosan a rétest.

A tepsibe úgy helyezzük óvatosan, hogy a hajtogatott része kerüljön alulra és azonnal kenjük meg olvasztott vajjal vagy margarinnal. (hogy ki ne száradjon)

Ugyanígy járunk el a másik két rúd rétessel is.

A sütésnél: forró sütőbe helyezzük és így magas lángon süssük 10 percig, majd vegyük vissza a lángot 180 fokra egyhe pirulásik süssük még kb. fél óráig.

Két megjegyzést is fűzött hozzá a recept szerzője:

1. előfordulhat, hogy megreped a rétes és kifolyik egy kevés töltelék, nem baj.

2. Ez a süti, csak frissen mutatós és finom, mert hamar megereszkednek a lapok. (Ezt én is tanúsíthatom) Ezért azt javasolja, hogy ha nem fogy el gyorsan, csak egy laza tüllernyővel (nekem fogalmam sincs mi ez, de mások talán okosabbak) takarjuk le, hogy levegőzhessen.

Saját tapasztalatom: rétest sütni nem könnyű, inkább strapás feladat.

Marcsi sajtos fasírtja

A mai ebédünk Marcsi sajtos fasírtja volt. És még mielőtt valaki azt gondolná, hogy ez egy évtizedek óta őrizgetett családi recept, elárulom, hogy bizony ez nem így van. F. Nagy Angéla: Különleges konyha c. szakácskönyvében szerepel ez az étel, pontosan ezzel a címmel. Arra vonatkozóan tehát, hogy ki is a címben emlegetett Marcsi, nem szolgálhatok magyarázattal. Az viszont tény, hogy ez egy nagyon finom étel, már többször készítettem, most azonban nem nekem jutott eszembe. Péntek este pont a F. S. M. F. fázisban voltam ( értsd: fogalmam sincs mit főzzek), amikor a nővérem beállított és tök véletlenül- beszélgetés közben- elmesélte, hogy ezt főzi hétvégére. Kapva-kaptam az ötleten és nálunk is ez készült, mindenki megelégedésére.

Marcsi sajtos fasírtja

1. Készítünk egy fasírtmasszát: kb. 50 dkg darált hús, 1 tojás, 4-5 evőkanálnyi zsemlemorzsa ( nem tudom pontosan, mert nem szoktam mérni, csak szemre, annyi menjen bele, amennyi ahhoz kell, hogy összetartsa, de ne legyen túl száraz sem), vöröshagyma( 1 nagyobb vagy 2 kisebb fej), só, bors. Összegyúrjuk.

2. Egy olyan lábasban vagy serpenyőben amit utána be tudunk tenni a sütőbe, vajat olvasztunk egy kis olajjal keverve. Nem kell sok belőlük- talán 5 dkg vaj és 2-3 evőkanálnyi olaj.

3. A fasírtmasszából pici kis golyóbisokat formálunk és a forró zsíradékba helyezzük őket. Mindkét oldalukat aranybarnára sütjük. (Ne kis lángon, mert beszívják az olajat)

4. Ezután levesszük a tűzről, öntünk alá vizet ( én saccra szoktam, de kb. 1-1,5 dl-t, közben ránézzek és ha úgy látom, hogy kevés, akkor még öntök alá), alufóliával vagy fedővel lefedjük és előmelegített sütőbe dugjuk 25-30 percre. Ezalatt a fasírtok belseje is készre sül. (Közben néha nézzünk rá, nehogy elfogyjon alóla a víz, de sokat se öntsünk alá)

5. Ha kész a fasírtokat kiemeljük az ízes szaftból. Kb. 0,5-1 dl szaft maradjon az alján, az az ideális. Egy doboz tejfölben elkeverünk 1 evőkanál lisztet és hozzákeverjük a szafthoz. A gázon egyet rottyantunk rajta, hogy a liszt ki tudja fejtetni a sűrítő hatását. Végül hozzáadunk 10 dkg lereszelt trappista sajtot és elkeverjük benne. Így kapunk egy nagyon finom ízű sajtmártást.

6. Rizzsel tálaljuk. Petrezselyemmel díszíthetjük és az ízéhez is nagyon passzol.

Almás pite

Bocs a kihagyásért, de dolgos pár napon vagyunk túl. Csütörtökön nekiálltunk meszelni, ( vagyis nem meszelni, mert diszperziós festéket használtunk, de ha azt mondom festettünk, az úgy hangzik mintha ablak vagy ajtófestés lett volna porondon) Szóval meszeltünk, de festékkel. No nem az egész lakást, csak egy szobát és két kisebb helyiséget ( mosófülke+WC). Úgy terveztük egy nap alatt összerántjuk az egészet. Csak egy valamiről felejtkeztünk meg. Az ilyenkor szokásos alapszabályról. Miszerint: számold ki- ráhagyással- hogy mennyi időre és anyagra lesz szükséged. Azután ezt szorozd meg 2-vel. Nos ez az utóbbi művelet maradt ki. Nem is lettünk kész, csak szombatra. Jól el is fáradtunk. Klassz. Összesen 4 napot voltam itthon, mert csütörtökön és pénteken szabin voltam és valószínűleg fáradtabban megyek vissza holnap reggel dolgozni, mintha csak 2 napot lettem volna itthon.

Mára pihenést terveztem, de főzni muszáj volt valamit. És persze azért a sütés sem maradt ki. Gondolkoztam, hogy mit is süssek, ami finom, gyors. Több ötletem is volt, azután természetesen olyat választottam ki, ami tök pepecselős.

Hiába szeretek sütni, van néhány olyan munkafolyamat benne, amit ki nem állok. Ilyen többek között az almapucolás-reszelés és a tésztanyújtás is. Szóval minden logikát nélkülözve ezért választottam egy almás pitét.

A receptet a mit főzzek holnap topicon olvastam- fokrisz írta be- omlós almás néven. Tényleg finom lett. Alig 5-6 szelet árválkodik már csak a tányéron. (Pedig még vendégeink sem voltak)

A receptet eredetiben bemásolom, ahogy lementettem, a végén pedig hozzáírom a saját tapasztalataimat.

Omlós almás (Fokrisz)

Hozzávalók a tésztához: 35 dkg liszt, 15 dkg vaj, 10 dkg cukor, 2 tojás sárgája, 3 ek. tejföl, fél csomag sütőpor
Először a vajat el szoktam morzsolni a sütőporral kevert liszttel, majd utána adom hozzá az összes többi hozzávalót.
Töltelék: 1, de inkább 1,5 kg almát meghámozok, káposztareszelőn lereszelek és egy teáskanálnyi cukorral elkeverem. Ha levet eresztett, kinyomogatom belőle a fölösleges lét, de úgy, hogy ne legyen teljesen száraz, különben a töltelék is az lesz (hozzá kell kalkulálni, hogy a cukortól még levesesebb lesz). Belerakom egy lábosba, ízlés szerinti fahéjjal elkeverem és pár perc alatt megpárolom. Ha kész, hozzáadok ízlés szerinti kristálycukrot (én mindig kóstolgatom, jó-e már ). Ezt kihűtöm.
Ez egy normál tepsinyi adag (ami kb. akkora, mint egy fél gáztepsi, hosszra pár centivel nagyobb csak). A tésztát kettéveszem, a tepsi méretére nyújtom. A kiolajozott és sütőpapíttal bevont tepsibe rakom az egyiket (ha nem elég hosszúra nyútjottuk a tésztát, kézzel rá lehet segíteni ), ezután megy rá az almás töltelék, majd a másik kinyújtott tészta. Ezt megkenem tojással és villával megszurkálom. Közepes lángon (180 fok ) sütöm, amíg a teteje szép aranybarna színt nem vesz, ami az én gázsütőmnél olyan 30 perc.

Megjegyzések (Zsuzsi): Elég édes almát vettem, úgyhogy alig kellett cukrozni, talán össz-vissz 3 evőkanállal, ha beletettem. Legközelebb, ha szintén ilyen édes almát kapok, akkor fogok, hozzá némi citromlevet csöpögtetni. Nem sokat 1-2 evőkanálnyira gondoltam.

Fahéjból egy csapott evőkanálnyi ment hozzá.

A nyújtást-mivel utálok- úgy úsztam meg, hogy a tészta felét a szilikonlappal bélelt tepsi alján lisztes kézzel szétnyomkodtam egyenletes rétegben. Utána jött rá az almatöltelék. A felső lapot pedig úgy gyártottam le, hogy a megmaradt fél adagnyi tésztából kisebb-nagyobb darabokat martam ki és a két belisztezett tenyerem között lapos tésztadarabokká nyomkodtam és ezekkel borítottam be az almát. Nem baj, ha először nem érnek össze, mert a végén össze lehet őket húzkodni,nyomkodni. Tegyünk félre egy kevés tésztát, hogy ha kell valahová akkor be tudjunk pótolni. Lehet, hogy bonyolultan hangzik, de nem az. Hamar megvan és a végeredményen nem látszik, hogy, hogy készült.

Könyvajánló: Házi sütemények

Nem túl gyakran veszek ma már szakácskönyveket. Amikor főzni tanultam kb. 4 éve, akkor nagy lelkesedéssel felvásároltam rengeteg fajtát, aminek nagy része ott porosodik a polcon. Van belőlük kb. 40 db, amiből rendszeresen jó ha 4-5 darabot használok. Ezenkívül rengetek főzős újságot halmoztam fel, amiknek a számát ráadásul havonta gyarapítom is. És persze pluszban még ott vannak az újságokból kivágott fecnik, az internetről kinyomtatott lapok. Szóval el vagyok látva bőven. Mindezekből logikusan következik, hogyha mégis vásárlásra adom a fejem, annak nyomós oka van.

Tóthné Pánya Marianna: Házi sütemények c. könyve azonban elcsábított. Mi ragadott meg benne? Nos vegyük sorra.

1. Szép kivitelezésű könyv, jó minőségű, fényes lapokra nyomtatva.

2. Szépek benne a fényképek, de nem túl tökéletesek. Tényleg olyan házias az egésznek az összképe. Néhol megfolyt a csokimáz, megrepedt a lap stb. Persze nem zavaróan, de látszik, hogy nem művi, műtermi felvételekről van szó.

3. Nagyon megnyerőek voltak a szerző bevezető sorai, amiből kiderül, hogy négygyerekes családanya, aki gyakorlott háziasszony. Kifejti benne, hogy fontosnak tartja, hogy Magyarországon olyan szakácskönyvek jelenjenek meg, amelyek igazodnak a hazai ízléshez és a kapható hozzávalókhoz.

4. Nagyon széles skálát ölel fel a könyv : a sós kiflitől kezdve vannak benne kelt tészták, bukták, torták, gyümölcsös, krémes, lapos sütik. Találunk benne aprósütiket, sütés nélküli finomságokat. Kezdők és haladók is biztosan rálelnek benne a kedvükre való receptre.

5. Minden recept mellé hasznos tippeket, tanácsokat mellékel a szerző pl: a tálalásról vagy, hogy milyen más módon lehet még tovább ízesíteni a sütiket.

6. Mindegyik recept beszerezhető hozzávalókból áll, a leírások nem túl bonyolultak, a receptek jól alkalmazhatók.

Amit már kinéztem belőle magunknak ( csak ízelítő): mézestekercs, túrós kocka, tiramisu (más mint amit én eddig ismertem), házi sóskifli, kekszes rúd, csokis kalács, stefánia torta, eper torta( ami a címlapon van), szalalkális tészta, mandulás tészta, krumplis pogácsa.

Kiadó: Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. Ár: 1500 Ft - a suliba szokott szállítani ez a cég mintapéldányokat és így lehet rendelni. Az árlistán eredeti árnál azt hiszem 3000 Ft volt feltüntetve, az 1500 az a leértékelt ár.

A könyv hátulján rajta van a cég telefonszáma, címe, email címe, ha valaki szeretné szívesen beírom.

Néhány fotó, hogy milyen belülről:

Londoni szelet

Jöjjön végre egy sütemény is. A hétvégén-szokás szerint- többfajtát is sütöttem. Volt- a lentebb már beírt- szőlős krémes, görög citromos süti és ez a londoni szelet. Szerintem kevés ennél egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb DE finom süti van. Én kb. 10 perc alatt dobtam össze tegnap. Úgy, hogy eredetileg nem is volt betervezve, csak rendezgettem a receptes lapokat és megláttam. Mivel mindkettőnk kajája (angol rakott krumpli és rakott karfiol- most nézem csak, milyen rakott hétvégénk volt) sütőtálban volt, a kettő sütése között várni kellett, hogy kihűljön a sütő, nehogy szétcsattanjon a tál. Nos ezt a holtidőt töltöttem ki azzal, hogy villámgyorsan összeraktam a sütit. Mire kisült a második adag kaja is, már tolhattam is be a helyére a tepsit. Mint mindig, most is nagy sikere volt, kb. 2 szelet árválkodik a tányéron, érzéseim szerint már nem sokáig.

Londoni szelet

Tészta:

Mikróban megpuhítok 14 dkg margarint. Egy tálba teszem és hozzáöntök 8 dkg cukrot, 21 dkg lisztet 1/2 kávéskanál szódabikarbónát és hozzáütöm 3 tojás sárgáját. Ezt az egészet fakanállal összedolgozom, amíg bírom utána pedig néhány mozdulattal könnyen összegyúrom. Nagyon könnyen összeálló tészta. Kézzel egy kivajazott, kilisztezett vagy sütőpapírral bélelt tepsibe egyenletes rétegben belenyomkodom. (Én a szokásos kb. 20*30-as tepsimet használtam)

Ezután 5 evőkanálnyi lekvárt ( én barackot használtam, de bármilyet lehet szerintem) szétkenünk a tészta tetején.

A 3 tojásfehérjét felverjük 12 dkg cukorral keményre. Ha kész belekeverünk 15 dkg darált diót. ( Én mindig dejót használtam eddig hozzá), majd az így kapott diós habot rákenjük a lekváros tészta tetejére. (Ezt a habot nyersen is nagyon szeretem, isteni finom íze van szerintem)

Végül előmelegített sütőben megsütjük.

Nagyon finom, omlós, kiadós sütemény.

Rakott karfiol

Vannak olyan ételek, amiket szeretek és bármikor szívesen megeszek és vannak olyanok, amiket szeretek, de ha évente egyszer-kétszer eszem belőlük az bőven elég. Ilyen például a rakott karfiol. Önmagában nem igazán vagyok oda hűdenagyon a karfiolért, de azért hébe-hóba szívesen megeszem. Lám, mi mindenre jó is ez a blog, mivel, hogy ilyen ritkán főzőm ezt az ételt, rendre elfelejtem, hogyan is kell pontosan csinálni. Így legalább dokumentálva lesz.

Rakott karfiol

Három rétegből állt nálam, ezeket külön-külön elő kellett készíteni.

1. karfiol: rózsákra szedtem, megmostam és sós vízben majdnem készre főztem.

2. rizs: gyors, zacskós rizst használtam. Ezt is sós vízben főztem a dobozon írt ideig.

3. darált hús: sóval, borssal fehéredésig kevés olajon sütöttem át.

Ezután egy sütőtálat kivajaztam és megszórtam zsemlemorzsával. Rétegezve raktam bele az előkészített alapanyagokat. Alulra a karfiol fele jött, majd a darált hús fele, a rizs, a maradék darált hús, rá pedig a másik adag karfiol. Közben a rétegeket megsóztam és tejföllel meglocsoltam. A tetejét szintén befedtem egy adag tejföllel és szórtam rá egy kevés zsemlemorzsát.

Sütőben bő fél óra alatt jól átsütjük, majd kockákra vágva tálaljuk.

Ez a kép sem túl művészi. Egészben akartam lefotózni,de elfelejtettem és vágtam belőle. Tányéron is próbáltam lefényképezni, de elég romosan nézett ki, úgyhogy maradt ez a kép.

Megjegyzés: Egy szakácskönyvemben a hús előkészítésénél azt írta, hogy lehet pörköltesen is elkészíteni, hagymán pírítani a húst, tenni hozzá pirospaprikát, esetleg paradicsomot és paprikát is. Legközelebb (jövőre) valószínűleg kipróbálom ezt a verziót, mert úgy legalább nem lesz olyan sápadt az összkép.

Angol rakott krumpli

Húst csak kismértékben fogyasztó párom egyik kedvence ez a krumpliétel. Hogy mitől angol és mitől rakott krumpli arra nem igazán sikerült rájönnöm. A recept eredetije egyébként az Axel-Springer Kiadó egyik kiadványában található. A könyv vagy inkább füzet, Receptlexikon 2000 néven jelent meg és témakörökre vannak benne lebontva a különböző ételek. Kicsit átvariáltam, mert az eredeti receptben nem volt virsli, csak a krumpli és a mártás, de így szerintem kiadósabb és finomabb is.

Angol rakott krumpli

Héjában megfőzzünk kb. 1 kg krumplit. Ha kész, megpucoljuk és szeletekre vágjuk.

Egy kivajazott és kizsemlemorzsázott sütőtálba(tepsibe) rakjuk a krumpliszeleteket. Összevágunk karikára 2-3 pár virslit és azt is egyenletesen szétszórjuk rajta. Sózzuk meg, mert a krumpli igényli a sót, még akkor is, ha vízben főztük. Ezután már csak a mártás hiányzik róla.

Mártás: egy evőkanálnyi vajat megolvasztunk, megfonnyasztunk rajta egy csokor petrezselymet (lehet szárított is), azután hozzáadunk egy kisdobozos tejfölt, pici sót, őrölt borsot, reszelt sajtot (ízlés szerint én olyan 5-6 dkg-ot szoktam) és egy evőkanálnyi mustárt. Összekeverjük, majd egyenletesen az előkészített krumplira és virslire öntjük. Sütőbe tolva kb.20 perc alatt átmelegítjük.

Friss, puha kenyér illik hozzá.

Erről az ételről nem nagyon lehet szalonképes fotót csinálni, de garantálom, hogy az íze sokkal, de sokkal finomabb, mint ahogy kinéz.

Szőlős gyümölcskrémes

Csütörtökön új tagokkal bővült kiscsaládunk. Két kismacskával. Egy nagyon kedves kolleganőméktől hoztuk el őket. Nagyon édesek, csak ne lenne az a mániájuk, hogy a lábunk alatt rohangálnak. Lassan már nem is merjük lépés közben emelni a lábunkat, ha a közelben vannak, inkább csak csoszogunk, nehogy agyontapossuk őket. (Sajnos van már ilyen téren rossz tapasztalatunk) Nos, de a lényeg, hogy a macskákhoz-bónuszként- még kaptunk egy szatyornyi finom kékszőlőt. Az én drágám rögtön mondta is, hogy mi lenne, ha ebből gyümölcskrémest csinálnék. Ráálltam: egy feltétellel. Ha ő bögyörgeti le a szőlőszemeket. Bevállalta, én pedig délután megsütöttem a szőlős krémest.

Szőlős gyümölcskrémes

- Sütöttem egy piskótát 4 tojásból 20*30-as tepsiben. A tojásokhoz tettem 4 evőkanál cukrot, majd habosra kevertem robotgéppel, addig amíg ki nem világosodik a hab és jól fel nem emelkedik. Ez kb. 7-8 perc. Ha kész akkor fakanállal belekeverek 4 evőkanál lisztet és egy fél csomag sütőport. A kivajazott, kilisztezett tepsibe öntöm és megsütöm.

- Krém: 1. rész: Egy lábosba tesszünk 4 dl tejet , 2 csomag vaníliáscukrot. Felforraljuk.

2. rész: Egy tálban 5 tojássárgáját 5 dkg cukorral, 10 dkg liszttel és 2 dl tejjel simára keverünk.

3. rész.: Az 5 tojásfehérjét 10 dkg cukorral gőz felett kemény habbá verjük. (Én lusta voltam és csak simán, gőz nélkül vertem fel)

- A tojássárgás lisztes keverékhez folyamatos keverés mellett hozzáöntjük a forró vaníliás tejet, majd az egészet visszatesszük a tűzre és folytonos keverés mellett sűrű krémmé főzzük.

- Ha kész, levesszük a tűzről és amíg forró részletekben hozzáadagoljuk könnyed mozdulatokkal a felvert tojásfehérjehabot. Kicsit hagyjuk hűlni, mert ha nagyon melegen tesszük a tésztára szétfolyik az egész.

- Végül a kisült, kihűlt piskótára szórunk egy kevés zsemlemorzsát. ( Ne ázzon el a szőlőtől és a krémtől), majd egyenletesen elosztjuk rajta a megmosott és megszárígatott szőlőszemeket, végül a vaníliakrémet is a tetejére halmozzuk.

- Díszíthetjük piskótamorzsával, szőlőszemekkel.

- Hűtőben dermesszük pár órát.

Nem fogjuk tudni olyan szabályos, elvágólagos kockákra vágni, mint a cukrászdai rokonait, mert azokban van egy nagy adag zselatin. Ez olyan jó kis házias jellegű, csudafinom gyümölcskrémes.


És íme a macskuszok:

Fetával és kolbásszal töltött fasírtgolyók

Említettem már többször azt, hogy az Uram igencsak válogatós. Ez többek között abban is megnyilvánul, hogy a húsok közül egyedül csak a darálthúsból készült ételeket hajlandó megenni. Ennek egyenes következménye, hogy mióta együtt vagyunk azóta fasírtkészítésből akár doktorálhatnák is. Valahogy úgy vagyunk vele, mint Gombóc Artúr a csokikkal: van nálunk sajtos, paprikás, baconos, kolbászos, borsós, kukoricás, muffinsütős, hosszúkás, kerek és ki tudja még mennyi fasírtfajta.

Az egyik kedvenc az itt következő:

Fetával és kolbásszal töltött fasírtgolyók

Készítünk egy fasírtmasszát. Nem igazán tudok pontos adagokat írni, mert nem szoktam mérni, csak érzésre. Kb. 40 dkg darálthúshoz teszek kb. 5-6 evőkanál zsemlemorzsát, 1 tojást, fokhagymát (ízlés szerint), borsot. kevés só.Összegyúrom, kóstolom. Sót itt szándékosan csak alig raktam bele, mert a feta és a kolbász épp elég sós.

A masszából kis adagot a kezünkbe veszünk, a közepébe nyomunk egy fetakockát és egy vékony szelet kolbászt, majd golyóvá formáljuk. Én bele szoktam hempergetni még zsemlemorzsa és szezámmag keverékébe.

Forró olajban aranybarnára sütjük. Hidegen is finom.

Petrezselymes-sajtos csirkemell

Folytatom a hétvégi beszámolót. Szóval a kissé félresikerült tarjás kísérlet mellett készült még anyu kérésére egy petrezselymes-sajtos csirkemell. Egy újságból vágta ki a receptjét- talán a Meglepetésből- és szerette volna megcsinálni. Azután, mikor meghívtam vasárnapra ebédre, rámtestálta ezt a feladatot. Amúgy tök egyszerűen összedobható recept és a végeredmény meglepő, de nem egy egyenízű kaja lesz, ugyanis a petrezselyemnek sülve nagyon érdekes, kicsit fahéjas, keleties íze lesz, de ez csak pont annyira érződik, amennyire még nem zavaró.

Petrezselymes-sajtos csirkemell

A csirkemelleket szeletekre vágjuk ( ne túl vékonyra), sózzuk, borsozzuk.

Készítünk egy tálba egy keveréket, amibe a húsokat forgatni fogjuk. Ez 4 evőkanálnyi lisztből, kb. dupla ennyi reszelt sajtból és apróra vágott petrezselyemzöldjéből kell, hogy álljon. A beízesített húsokat ebbe forgatjuk bele, majd sütőtálba helyezzük őket. A megmaradt keveréket rászórhatjuk a tetejére.Majd sütőben kb. 3/4 óráig sütjük. Mi krumplipürével ettük, de szerintem rizzsel is finom lehet.

Megjegyzés:Ügyeljünk arra, hogy a liszt ne legyen több, inkább kevesebb.

Mi magánszorgalomból megszórtuk egy kevés fetasajttal is.

Sült tarja rozmaringos-újhagymás körtével és egy nagy adag tapasztalattal

A hétvégém-gasztronómiai szempontból- igen érdekesre, mondhatni felemásra sikeredett. No, de kezdem elölről.

Hosszú hónapok óta kinéztem már az egyik Stahl könyvből ( azt hiszem a narancssárgából) a címbeli receptet. Mindig készültem rá, hogy majd nekiállok, mert úgy éreztem, nekem ez nagyon ízlene. Gondoltam ezt, annak ellenére, hogy tarját talán még soha életemben nem ettem, készíteni pedig pláne nem volt szerencsém. Valamint az sem volt számomra intő jel, hogy egyszer már próbálkoztam a gyümölcs+hús kombinációval (lásd a blog elején a csirkemellel töltött almát) és az sem jött be.

Nos a fenti mondatból kiderül, hogy ez sem. Azért leírom, hogy is készült, mert aki szereti ezt a ízkombinációt az bátran készítse el. (Nyersen amúgy nekem is bejött, csak sütés után változott meg a dolog)

Szóval, a körtéket kettévágtam, a magházukat kivájtam. Vajat (olyan 7-8 dkg-ot) kikevertem apróra vágott újhagymával ( nálam póré volt) és 2 szál apróra vágott friss rozmaringgal. Valamint jött még bele egy kis só és bors is. Ezt a kevercset töltöttem a körtékbe. Sütőtálba, tepsibe tesszük és 2 dl fehérbort öntünk alá. Majd sütjük. Végül a tarjával ( vagy bármilyen más hússal) fogyasztjuk. ( Én nem tettem, de ez csupán a saját faramuci ízlésvilágomat tükrözi)

A tarja sütésével is meggyűlt a bajom. Ugyanis nekem még sosem volt hozzá szerencsém. Stahl azt írta, hogy mindkét oldalát süssük elő 1-1 percig olaj+vaj keverékén, majd mindkét oldalát 5-5 percig süssük és kész. Ehhez képest ekkor nekem még tök nyers volt a hús belseje, úgyhogy telefonos segítséget kértem és utána többször vizet öntve alá és lefedve, hosszú ideig párolva omlósra készítettem, majd zsírjára lesütöttem szép pirosra. Az nagyon finom volt, hidegen és melegen is. Szerintem nem utoljára fordult meg tarja a konyhámban.

Azt viszont ünnepélyesen megígérem, hogy a gyümölcs+ hús kombinációjú kaják készítésével felhagyok. Be kell látnom, hogy akármennyire is gusztusosak és hiába szeretem külön-külön minden összetevőjüket, mégsem nekem találták őket ki.

A Gárdonyi Teaház dicsérete

Annyit írtam már az elmúlt pár bejegyzésben a teázásról, hogy muszáj megmutatnom a legújabb teafelfedezésemet. Nyilván sokaknak nem mondok újdonságot azzal, hogy a Gárdonyi teaház gyümölcsteái fantasztikusan finomak. Én azonban csak néhány napja leltem rá véletlenül ( felvágottért álltam sorba és a húsospult tetejére voltak a dobozok kipakolva) ezekre a termékekre.

Elsőre az ragadott meg bennük, hogy ott virított az oldalukon a felirat: A termék nem tartalmaz koffeint. Márpedig ez számomra nagy kincs, mert a koffeines teáktól állandóan megfájdult a fejem. Szóval első látásra szerelem volt. Először egy erdei gyümölcsöset választottam ki és miután megkóstoltam és meggyőzött, mentem vissza másnap és vettem egy vörösribizliset is. (Volt még trópusi gyümölcsös és maracujás is, de én felettébb vonzódom a piros, bogyós gyümölcsökhöz)

Ui: azóta már utánaérdeklődtem és kiderült, a cégnek sokfajta teája van. Többek között vadcseresznyés és áfonyás.( Hajrá piros bogyósok!!!!!)

Hempergetett kókuszos vaníliás krémmel töltve

Évekkel ezelőtt nyaranként egy cukrászdában dolgoztam, mellékállásban. A fagylaltokat és süteményeket egy közeli nagyváros cukrászdájából szállították ki naponta hozzánk. A munka egyik legjobb része volt a frissen megérkezett sütik kipakolása. Imádtam rendezgetni a gusztusosan díszített, puha, omlós, vanília vagy éppen csokiillatú édességeket. Persze kedvenceim is akadtak közöttük bőven: a puncsminyon, a Csaba szelet, a Túró Dönci és még sorolhatnám őket. Azóta már bezárt a cukrászda, de jártunkban-keltünkben ezeket a sütiket fel lehet fedezni más helyeken is. Egy kivétellel. Volt ugyanis egy kókuszkocka névre keresztelt költemény, ami kívülről pont olyan volt, mint bármelyik társa. A meglepetés akkor érte az embert amikor beleharapott, ugyanis belül egy isteni finom vaníliás krémmel volt megtöltve. Na erre aztán rá tudtam kattani alaposan, valami olyan különlegesen finom volt együtt a mézes tészta és a krém, hogy az ember csak azt érezte, hogy még akarok, még, még, még..

Szóval azóta is kerestem ezt az ízt, de sehol nem találtam. Végül úgy döntöttem múlt hétvégén, mire is várnék tovább. A tészta receptje adott: a szerintem minden családban közismert hempergetett kókuszos, a krémet pedig majd improvizálom.

Nos, szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy a kész sütemény felülmúlta minden várakozásomat. Sikerült reprodukálnom pontosan azt az ízt, amit szerettem volna.

Ráadásul kiváló vendégváró sütemény, mert elkészítés után bátran állhat akár 2-3 napot is a hütőben, mert tapasztalataim szerint az ízei így még jobban összeérnek. Csak ne felejtsük el kivenni a hűtőből egy negyed órával korábban, mikor enni szeretnénk, hogy "észhez térjen".

Hempergetett kókuszos vaníliás krémmel töltve

A tésztája egy egyszerű, szimpla mézes kevert tészta.

- Egy lábasba tegyünk 20 dkg cukrot, 1 tojást, 5 dkg margarint és 2 evőkanál mézet. Ezt a keveréket kislángon ( a tojás miatt) melegítve habosra keverjük. Lényeg, hogy minden hozzávaló felolvadjon és egynemű, meleg masszát kapjunk.

- Vegyük le a tűzről és keverjünk hozzá 20 dkg lisztet, 1 sütőport és 2 dl tejet.

- Kizsírozott, lisztezett vagy sütőpapírral, szilikonnal bélelt tepsibe öntjük. ( Ez az adag egy kb. 20*30-as tepsibe elég) Ne süssük erős lángon, mert a mézes süti hamar megég.

- Ha aranybarnára sült, kihűtjük.

Hempergetős massza: 25 dkg porcukor, 20 dkg margarin, 3 dkg kakaó, 6 kanál tej, 2 kanál rum. Az egészet egy picit főzzük.

Innen két lehetőségünk van, ha nem akarjuk tölteni a sütit, akkor kb. 5*7cm-es téglalapokat gyártunk a tésztából. ( ez nem szentírás, kinek mekkora tetszik), beleforgatjuk őket a kakaós masszába. ( ne tartsuk benne, csak éppen forgassuk bele, mert különben nagyon elázik), majd kókuszreszelékbe hempergetjük. (Innen ered a neve a sütinek)

Viszont, ha tölteni szeretnénk akkor gyártunk egy vaníliás krémet.Nem akartam túl tömény, vajas, nehéz krémet készíteni és úgy érzem ezt sikerült is elkerülnöm. Ez az én olvasatomban a következő: 1 csomag főzős vaníliás pudingport megfőzzük 3,5 dl tejjel. ( Mindenképpen kevesebbel mint ami a zacskójára van írva, hogy sűrűbb alapkrémet kapjunk.)

Amíg hűl. 12 dkg margarint simára keverünk 10 dkg porcukorral.

Amikor a puding kihűlt a két krémet összevegyítjük és habverővel simára keverjük. ( Én a margarinosat szoktam a pudingoshoz adni, mert szerintem úgy könnyebben simára keverődik.Persze előtte a pudingot átrakom egy keverőtálba, nem a lábasban keverem ki)

- Kettévágjuk a kihűlt tésztánkat és egyenletes rétegben megtöltjük a krémmel. Ha kész a menetrend ugyanaz innen, mint alapesetben. Szeletekre vágjuk, mehet a kakaós masszába, végül pedig jöhet a kókuszreszelék.

- Hűtőbe tesszük 1-2 órára, utána fogyasztjuk, jó étvággyal.

Megjegyzés: a vaníliás krémet tovább lehet esetleg turbózni vaníliaaromával vagy aki nagy kókuszrajongó az tehet bele kókuszt is.

V.L.P. azaz a világ legfinomabb pogácsája

Említettem már korábbi bejegyzéseimben, hogy van egy olyan rigolyám, hogy bizonyos ételek nekem évszakokhoz, időjáráshoz kötődnek. Pl: joghurttortákat, citromhabot, a tejszínes-túrós-kekszes sütimet stb. általában csak nyáron, jó időben készítem. Amikor pedig bejön a bekuckózás ideje, a hideg, akkor előkerülnek az olyan ételek amelyek a legfinomabbak egy pohár meleg teával. Ilyenek a különböző melegszendvicsek és a pogácsa. Persze ez nem jelenti azt, hogy nyáron erős kényszer hatására nem sütök ilyesmit, mégis szerintem a pogácsa az ősz és a tél eledele.

Kb. 2 éve télen jött rám, hogy szeretnék pogit sütni. Addig ha erre éheztünk rá, akkor maradt a bolti, én nem mertem vele próbálkozni. Azután jött az ihlet, miért is ne sikerülhetne? Addigra már volt egy kevés sütős-főzős rutinom, úgyhogy belevágtam. Nem is volt olyan egyszerű, mint ahogy gondoltam, mert akárkitől kértem tuti finom és könnyű receptet, mindenki másfajtára esküdött. Úgyhogy elkezdtem sütni. Hetekig próbálkoztam: volt margarinos, vajas, élesztős, sütőporos, sajtos, sajtnélküli, tökmagos, töltött, tejfölös stb., de egyik sem volt az igazi. Persze mindegyik elfogyott, de másra vágytam. Már túl voltam minden barátnő, kolleganő receptjén, megsütöttem a szakácskönyveim legígéretesebbjeit, de nem és nem.

Legvégül-végső elkeseredésemben- előkotortam a réges-régi zsírpacás, szakadt, lapokra zuhant családi, kézzel írt szakácskönyvet. Gondoltam még egy próbát teszek, ha ez sem jön be, akkor marad a bolti vagy pogácsa nélkül tengetjük hátralévő napjainkat. De úgy látszik megkönyörültek rajtunk a pogácsafelelős istennők, mert ez lett az igazi. Puha, omlós, a tésztájával könnyű dolgozni, másnapra sem keményedik meg. Ja! és nagyon finom. Innen a cím , mert ez a V. L. P. (Szerintem!)

V.L.P. azaz sajtos pogácsa

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 3 dkg élesztő, 25 dkg margarin, 1 kisdobozos tejföl, 15-25 dkg sajt ( ízlés szerint), 1 és fél deka só, 1/2 dl tej, csipet cukor.

Én kenyérsütőben pakolom a hozzávalókat és azzal dagasztatom meg, de akinek nincs az a következőképpen cselekedjen.

Az élesztőt, a pici cukros langyos tejben felfuttatjuk. A margarint a liszttel elmorzsoljuk, hozzáadjuk a reszelt sajtot. Közepébe fészket készítünk és belerakjuk a sót, a tejfölt és a felfuttatott élesztőt. Egy rugalmas, nem túl lágy tésztát kell, hogy kapjunk. ( A hozzávalók minőségétől függően korrigálhatunk egy kis plusz tejjel vagy liszttel)

1 óráig pihentetjük, majd 2 cm vastagra nyújtjuk és kiszaggatjuk. Tetejét tojássárgájával lekenjük, ízlés szerint szórhatunk akár rá még sajtot vagy különböző magokat. Tepsire téve még negyedóráig pihentetjük, végül nem túl forró sütőben aranybarnára sütjük.

Melegszendvics

Az imént már bepostoltam ez a melegszendvicset, azután sikerült ügyesen egyetlen mozdulattal, visszahozhatatlanul eltűntetnem. De mostmár azért sem hagyom magam. Szóval jöjjön újra.

Hétköznap nem mindig van időm, energiám főzni, mikor hazaérek. Ilyenkor jönnek a már említett joker kaják. Az egyik favoritunk ezek közül a melegszendvics.Sok előnye mellett nem utolsó sorban az is mellette szól, hogy kiválóan alkalmas a megszikkadt kenyérszeletek újrahasznosítására. Biztosan minden családnak megvan a maga tuti receptje, nekünk is. Az nlcről vettem az alapötletet és azt turbóztam tovább a saját ízlésünknek megfelelően. Persze nem akarok álszent lenni, van, hogy bolti krémet vesszünk. Azt egy doboz tejföllel szoktuk feljavítani. Mi így jobban szeretjük, kiadósabb és könnyebben kenhető is. Gyakran készítem azonban sajátkezűleg is a kencét a kenyerekre.

Melegszendvicskrém sk. Zsuzsi módra

Hozzávalók:

- 20-25 dkg párizsi (én sertést szoktam venni, a boltban egészben kérem és otthon a sajtreszelő nagylyukú oldalán lereszelem.)

- 1 hengeres tubus ömlesztett krémsajt (aros, camping stb. amit kapunk vagy szeretünk, mi natúr használunk, de lehet az ízeket turbózni mondjuk sonkás vagy zöldfűszeres ízű sajtokkal is)

- egy kisdobozos tejföl

- fűszerek-ízlés szerint-nálunk bors, pici só, petrezselyem, snidling, fokhagyma, ( teljesen opcionális, ki mit szeret, vagy mi van éppen otthon)

- tetejére reszelt trappista sajt

A trappista kivételével a többi hozzávalót kikeverjük, kenyérre kenjük és sütőben 15-20 perc alatt ropogós aljúra sütjük.

Forró teával nagyon finom és gyors vacsora egy esős őszi estén. (is)

Mézespuszedli újra

Egy június 29-i postomban már szenteltem egy elég hosszú fejezetet a Liannától kapott Magyar Ági féle mézes receptnek. Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a recipére, mert amellett, hogy finom, gyors is, mert nem kell egy éjszakát állni hagyni, elég 1-2 óra, ráadásul azonnal puha lesz, nem kell napokat várni, hogy ehető legyen. Azóta is nagy kedvencünk, ezért nem véletlen, hogy a hétvégén is legyártottam belőle egy nagyobb adagot. Amiért újra egy bejegyzést szentelek neki, annak az az oka, hogy akkoriban írtam, hogy elkészült a süti igazi puszedli kivitelben is, tojásfehérjehabba forgatva.A képpel azonban adós voltam. Akkor ugyanis olyan gyorsan fogyott el, hogy nem volt idő fotózni, most azonban kihasználtam, hogy a ház Ura dolgozik és így sikerült lefotografálni.



Megjegyzés: 4 tepsi lett, de a 3 tojásfehérjéből készült hab, csak a felére lett elég, úgyhogy aki mindet puszedlisíteni akarja, az nyugodtan dolgozzon dupla adagból. ( Ide kiválóan felhasználhatóak a lefagyasztott tojásfehérjék, persze nekem is van, de ez a rendkívül okos ötlet, csak utólag jutott eszembe.)

Egyetlen hátránya, hogy a hab viszonylag lassan szárad meg teljesen. No de, a türelem nemes erény.

Ui: Akit érdekel a recept az kicsit visszalapozva, hamar megtalálja.

Feketeerdő torta

Szeptember 1-jén van az anyukám születésnapja. Mint pedagógusnak ez jónéhányszor okozott logisztikai problémát, hiszen sokszor esik pont elsejére az évkezdés. Ilyenkor komoly szervezőmunkát igényelt, hogy minden a helyén legyen, megszervezni, hogy ki hozza el a tortát stb. Persze félreértés ne essék ez édes teher volt, mégis a nap végére már olyan voltam mint egy kifacsart citrom. Az idén azonban végre csak 3-án kezdődött a tanév, a nevezetes dátum pedig szombatra esett. Úgy terveztem kényelmesen készülök el a tortasütéssel, ajándékcsomagolással és végre nem lesz rohanás és káosz a szervezésben. Persze Szeleburdi család módjára ez természetesen nem valósulhatott volna meg így. Kezdődött azzal, hogy pénteken délután eszembe jutott, hogy nincs egyetlen szóbajöhető nadrágom sem, amit felvehetnék a vasárnapi évnyitóra. Semmi gond, másnap-szombaton-piac van a közeli nagyvárosban. Szombat reggel tehát felkerekedtünk, nadrágfronton is szerencsém volt, sőt még egy új táskával is megjutalmaztam magam. Mindezt persze a szerelmem epés megjegyzései közepette, miszerint az otthon lévő táskagyűjteményemmel ő is kiülhetne a piacra, véleménye szerint nem kevés haszonra tehetne így szert. (Van is ebben némi igazsága, de persze ezt sosem vallanám be neki. ) Szóval mindez jól alakult, kivéve, hogy az idő igencsak elment és 1 óra elmúlt mire hazaértünk. Ekkor kellett rohamléptekben nekiállni a tortának. Persze hozzávaló sem volt minden otthon, úgy szalajtottam el a házi beszállítómat a boltba. Végül elkészült a Feketeerdő torta, mi is átöltöztünk ( a mosatlan ottmaradt, arra már nem volt idő), ajándék a kézben. Az Uram, mint fő tortaszállító elővette a tortadobozt (amiből hiányzik egy tenyérnyi darab, unokaöccs közreműködésének köszönhetően, aki a bulijára kikönyörögte, hogy tortát süssek és persze én mint ügyeletes jófej nagynéni még a tortatartót is odaadtam neki. Azután, hogy, hogy nem a bulin megtörtént a baj, persze ígérték istenbizonyra, hogy újat vesznek. Ennek már fél éve. Lehet, hogy átvertek?)

Szóval tortatartó elő, kiderült, hogy túl nagy lett a torta, nem fér bele. Próbáltuk mindenhogy, de nem ment. Még egy papírdoboz is előszedtünk, hátha.... de nem az sem volt jó. Ráadásul tejszínes torta lévén, igencsak sérülékeny volt. Végül maradt a telefonos segítség. A nővéreméket kértem meg, hogy segítsenek kocsival kivinni és még mi nem érünk ki, ne szedjék elő a dobozból.

Végül minden jól alakult, az ajándékok tetszettek, a torta pedig hatalmas közönségsikert aratott a vendégek között. Mikor mi eljöttünk már alig 3-4 szeletnyi árválkodott a tálcán. Számomra azt, hogy jól sikerült talán az jelezte a leginkább, hogy az ételek terén igencsak válogatós majdnemtízéves unokaöcsém 2 nagy szeletet is evett belőle.

Csak azt a rohanást, azt tudnám egyszer megúszni....



Feketeerdő torta

Tészta: 8 dkg vajat vagy 6 dkg zsírt egy egész tojással, 25 dkg cukorral és fél citrom lereszelt héjával simára keverünk, azután hozzáadunk 25 dkg lisztet, 4 dkg kakaót, 1/4 liter tejet és végül egy csomag sütőport.

Tortaformába öntjük és közepes tűznél megsütjük. (Én dupla adagból csináltam és kb. 30 cm átmérőjű tortaformába töltöttem)

Ha megsült óvatosan vágjuk körbe, nehogy bezuhanjon a közepe és hagyjuk a formában kihűlni, mert melegen törik a tészta.

Megjegyzés: aki jobban szereti, csinálja sima kakaós piskótával, ez egy tömörebb lap lesz, mint a piskóta, de régebben én is csináltam már azzal.

1. Egy magozott meggybefőttet leszűrűnk, a levét felfogjuk.

2. 1 csomag főzős vaníliás pudingport felengedünk a meggylével és kocsonyásra főzzük.

3. A tejszínünket keményre verjük - én Hulalát szoktam ehhez használni, ahhoz már cukor sem kell, mert elég édes önmagában is és még másnap is jól tart a hab, nem esik össze.

4. A kihűlt tortalapot kettévágjuk, megkenjük a meggyzselénkkel, rákenünk egy adag tejszínhabot, erre jön a kimagozott meggy egyenletesen elosztva, majd megint tejszínhab, végül a másik tortalappal befedjük. ( Azért nagyon fontos, hogy a lap és a zselé se legyen meleg, mert különben a tejszín szétfolyik rajta)

5. A megmaradt tejszínhabbal kívülről is bekenjük és kidekoráljuk a tortánkat. Én barna tortadarát és meggyszemeket használtam, de ez ízlés és az otthoni készleteink függvénye.

Őzgerinces túrós

Már többször utaltam rá, hogy nálunk minden jöhet ami túrós: gombóc, sütemény, torta, pogácsa, egyre megy, ha túró van benne csak finom lehet.( Talán egyetlen kivétel akad: a körözött, azt egyikőnk sem szereti) Ami most következik az az egyik kedvencünk. Több fórumon találkoztam már ezzel a recepttel túró rudi néven. Nos külsőleg valóban hasonlóak, hiszen túrós a belseje és csokis tészta a külseje, nálunk mégis őzgerinces túrós néven fut évtizedek óta.

Őzgerinces túrós

Tészta: 20 dkg lisztet, 10 dkg vajat, 3 kanál cukrot, 1 tojássárgáját,1 késhegynyi szódabikarbónát, 1 és 1/2 kanál tejfölt és 2 evőkanál kakaót tésztává gyúrunk. Kétfelé osztjuk és az őzgerincformákat úgy béleljük ki vele, hogy jócskán túlérjen a tészta a peremen, ugyanis ezzel fogjuk majd betakarni a tölteléket.

Töltelék: 3 túró, 7 kanál gríz, 30 dkg cukor, 2 csomag vaníliás cukor, 6 tojássárgája, 7 tojás kemény habja. A tojásfehérjehab kivételével a többit robotgéppel összedolgozzuk, majd fakanállal óvatosan beleforgatjuk a tojások habját.

Aki szereti tehet bele mazsolát is.

A tésztával kibélelt őzgerincformákba töltjük a túrókrémet, a túllógó tésztarészekkel befedjük, azután lassú tűznél sütjük. Jó sokáig sül, több mint egy óra hosszáig.

Ha kész kiborítjuk és a gerincek mentén szeletekre vágjuk.

Megjegyzés: Ez egy elég nagy adag, én felezni szoktam. Sőt olyan is volt már hogy tortaformában sütöttem meg. (Nem csatosban, mert abból kifolyik)

Mea culpa és sajtos roló

Némi kihagyás után újra itt vagyok. Az elmúlt egy hétben nem volt energiám írni, bocsánat érte mindenkitől, aki esetleg várta volna. Az az igazság, hogy elindult a tanév. Az idén ismét az első-másodikosok napközis tanító nénije vagyok és a beszoktatással és évindítással járó feladatok leszívták minden energiámat. Mire hazaértem, teljesen kifacsart állapotban voltam, úgyhogy semmi értékelhetőt nem produkáltam. Hét elején a hétvégi maradékokat hasznosítottuk újra, utána melegszendvics teával, hot-dog és más hasonló gyors kaják váltották egymást. Még szerencse, hogy az én drágám nagyon türelmes és nem egy reklamálós fajta.

A nyár utolsó termései következnek most, amik még nem kerültek fel a blogra. A héten többször nekiültem, hogy most bepostolom őket, de nem ment. Szerintem évtizedes rekordot döntöttem meg azzal, hogy minden nap már 11 előtt ágyban voltam.

Először jöjjön a sajtos roló. Most először vetemedtem arra, hogy házilag elkészítsem, pedig a boltit mindig nagyon szerettem. A nyáron az egyik kolleganőm mesélte, hogy ők rendszeresen csinálnak ilyet otthon, el is mondta a receptet. Azután Ágnes unokanővérem állt neki habrolót sütni. Szóval mindig ott motoszkált a gondolat, hogy nekiálljak. Végül elkészült és csak két dolgot bánok: az egyik, hogy nem sütöttem már ilyet sokkal hamarabb, mert nagyon finom. A másik pedig, hogy annak ellenére, hogy egy hang azt súgta le kell kenni a tekercseket sütés előtt tojássárgájával, nem hallgattam rá. Ezért lettek ilyen hókák, mintha sületlenek lennének. Pedig nem voltak azok, ezt bizton állíthatom.



Sajtos roló

A tésztát- bár van hozzá bevált receptem- most bolti levelestésztából készítettem. A kiolvadt tésztát vékonyra nyújtottam (kb.2 mm). A tészta egyik oldala legyen kb. 40-50 cm széles. Mikor kész 2 cm széles csíkokra vágjuk és a habtekercs formára úgy csavarjuk fel, hogy a csíkok 1/2 cm szélesen fedjék egymást. A sütőlemezre úgy helyezzük rá, hogy az a része legyen alul, ahol befejeztük a tekercselést.

TOJÁSSÁRGÁJÁVAL MEGKENJÜK! és forró sütőben, erős lángon pirosra sütjük. Még melegen lehúzzuk a formáról. A tekercseket kihűtjük és utána töltjük.

Krém: Az alap egy kettes besamel volt. Azaz 2 evőkanál lisztet elkevertem 2 dl tejjel és beledobtam 2 dkg margarint. Ezt sűrűre főzzük. Utána kihűtjük.

Ha kihűlt, utána jöhet az ízesítés, mindenki, ahogy szeretné. Nálam került bele egy tubus krémsajt, egy kevés (kb. 7-8 dkg reszelt trappista), 15-20 dkg margarin, só, frissen őrölt bors. ( Lehet gazdagítani még tojássárgájával és a felvert habjával, fokhagymával vagy bármilyen más fűszerrel, ízlés szerint.)

Ezt kikevertem simára és a kihűlt tekercsekbe töltöttem, a végeiket reszelt sajtba mártottam.

Epres joghurttorta turbó üzemmódban

Régóta készültem epres joghurttortát készíteni, ugyanis az nlc oldalain többször is feltűnt egy recept, amit mindenképpen szerettem volna kipróbálni. De valahogy mindig elmaradt. Hét elején azonban a szerelmem, arra a kérdésemre, hogy mit enne szívesen, azt válaszolta, hogy olyat, amit Gabi ( az egyik nővérem) szokott csinálni abban a gyűrűben. Nos a gyűrű, jelen esetben a tupper desszertes gyűrűje, amiben általában joghurtos-zselatinos cuccokat szoktunk készíteni. Rögtön elő is jött a memóriámból a várólistára tett joghurttorta. Igen ám, de sehol nem találtam. Se lementve, se kiírva, se a fórumkeresővel. Egyszerűen eltűnt. De akkor már muszáj volt valamit alkotni, csak úgy saját kútfőből.

Íme ez lett belőle:

Epres joghurttorta

-3 kisdobozos epres joghurtot egy műanyag tálba borítunk.

-Egy másikban felverünk kb. 2,5 dl Hulala tejszínt.

-Ha kész belevegyítjük a joghurtba és hozzászórunk egy csomat dr. Oetkeres zselatin fixet. ( Lehet sima zselatinnal is, de nem volt kedvem vele pepecselni, ez gyorsabb volt.)

- Végül beledobálunk epret kb. 25-30 dkg-ot.( A kisebbeket egészben hagytam, a nagyobbakat kettévágtam.)

- Beleöntjük a formába, a tetejére pedig, ami majd az alja lesz babapiskótát teszünk. Nekem csak piskótatallérom volt itthon, azzal pótoltam.

- Lefedjük a tetejével és hűtőbe tesszük pár órára, hogy megdermedjen és a piskóta átpuhuljon.

- Én nem díszítettem ki, miután kiborítottam, mert elfelejtettem epret hagyni, azért ilyen csupasz.

- Ha nincs tupperes forma, akkor akár sima tortaformában is meg lehet csinálni, csak ki kell bélelni folpackkal, hogy ne vegye át a fém ízét és könnyen ki lehessen majd dermedés után borítani.

- Azt azért, még hozzá kell tennem, hogy az én tapasztalataim szerint a zselatin fix nem ad olyan erős tartást, mint a sima zselatin. Összefogja, de kicsit krémesebb állagú marad. Nekünk ez így jó, mert szerintem nem túl étvágygerjesztő a gumiszerűre dermedt süti, de aki úgy szereti, az inkább használjon sima étkezési zselatint.

- Cukrot azért nem tettem bele, mert a Hulala tejszín édesített. Nekünk elég volt bele ennyi, de mindenki kóstolja meg és ha esetleg édesebben szereti, lehet hozzátenni egy kis porcukrot.

Tényleg turbó süti, a kezdéstől a hűtőbe rakásig nem telt el 20 perc sem. Én nem kóstoltam, de akiknek jutott még belőle, elégedettek voltak vele.